Ráncaim
Látogatók száma: 37
A tükörben néztem arcom,
ujjam hegye végigsiklott
egy-két rakoncátlan ráncon..
Szeretem a ráncaimat,
idő szántotta arcutakat,
az idő egyre mélyiti
-bár kinézetem nem szépíti.
Nem kell nekem önéletrajz,
az arcomon ott a sok harc,
kis jó mellett a bő kudarc..
Jó lenne egy kis nyugalom,
mikor homlokom nem ráncolom.
Tükörképem nem hazudik,
arcom már nem dacoskodik.
Jól van ez így,-úgy vélem,
míg szemüvegem fel nem teszem..
Ilona B.T.
Kép: Net
A cikket írta: Ilona
Hozzászólások
időrendi sorrend
Én bizony nem számolom. Nem sürgős! Aminek ott kell lennie, az úgyis ott van. És ha nem teszem fel a szemüvegem és nem látom, az akkor is... Nincs mit tenni ellene, meg kell barátkozni vele. :-)
Puszillak,
Éva
Aztán nemrégen új szemüveget kellett csináltatnom és amikor a "jóllátó" szemüvegemmel a tükörbe néztem, úgy összerogytam, mint egyszer a piskótám, mikor megszúrtam sütés közben egy tűvel..:)
Puszim, Ili
Kedves Ilona!
Bizony, meg kellett küzdenünk minden egyes ráncunkért, de azok mind a miénk.
Puszi: Yolla
Puszi, Ilona
Puszillak,
Éva
Bizony, meg kellett küzdenünk minden egyes ráncunkért, de azok mind a miénk.
Puszi: Yolla