újabb események régebbi események további események
21:08
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
11:33
Arnold91 módosította a naplóbejegyzését
11:26
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
11:16
Tündér új bejegyzést írt a naplójába

Írás (3 rész)

Látogatók száma: 54

Aki menni akar ...

Két nappal később, reggel.

Én a bennem lévő feszültséget azzal oldom, mint az elmúlt időszakban mindig, az írógépen papírra vetem gondolataim, érzéseim.
Párom a hátam mögött az ingét vasalja, s közbe beszélgetünk a semmiről, a leszakad redőnyről, meg más apróságokról. Ha valaki meglesne bennünket, és nem tudná, hogy hárman vagyunk e kapcsolatba, el se hinné, mi már nem tartozunk össze.
Látszatra olyan békés ez a reggel.

Kirándulni járnak, együtt üdültek a nyáron és már az eljegyzésen is túl vannak. Párom kettévágatta a régi karikagyűrűjét, és a felét visszaadta nekem. Egy pár új gyűrű, meg egy félbevágott. Azt hiszi szegény, ezzel mindent megoldott.

Nem, innen már nincs visszaút.
Imádkozom, ne bánja meg soha, hogy feladta a biztosat a bizonytalanért.

****
Emlékszem.
Cseng a telefon. Hátamon a permetezővel rohanok, hogy felvegyem.
Veled beszélek, még mindig fülembe zúgnak utolsó szavaid.
- De én nem akarok veled élni!
Sírás, fenyegetés, kétségbeesés volt a reakció.
Kusza gondolatok kergették fejembe egymást, hogy mindent összetörök, talán magammal teszek olyant, mi megmásíthatatlan.

Hálával tartozom fiamnak, menyemnek, kik talán a sorstól vezérelve, épp akkor jöttek hozzám. Sosem tapasztalt szeretetük, ragaszkodásuk vezérelt vissza a helyes útra.

Hatalmas gödör szélén táncoltam heteken át. Vajon sikerül-e, hogy ne essek bele?
Éreztem, gyávaság lenne menekülni, hisz szükség van rám. Szüleim, gyerekeim, unokáim és barátaim aggódó tekintete sugallta: Állj talpra!

Tudatosult bennem, fel kell emelkednem. Egy kéz kellett, melybe belekapaszkodhattam, hogy a tiédet el tudjam engedni. Mosolyt erőltettem az arcomra, hiszen a savanyú, keseredett embert mindenki kerüli. Lassan visszakaptam régi kedvem, s ezzel együtt a régi és új barátokat. Ismerőseim és barátaim szerint ma már úgy viselkedem, mint egy külső szemlélő, kit ez az egész nem érint.

Egy kedves ismerősöm, miután a felolvasást végighallgatta, úgy jellemezte az egészet:
"Ismerem a történetet, a szereplőket, de amíg hallgatom, úgy érzem, az írója találta ki az egészet."

A cikket írta: D Klári

4 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

megtekintés Válasz erre: D Klári

Igazad van. Én is engedtem, hagy menjen. Gyötrelmes hónapok voltak. A bűvös 7 év, amiről addig azt hittem nem létezik.

Igen, nem az első arculcsapás az élettől.

Felállni, újra kezdeni, mintha mi sem történt volna.

Klárika!
A legbizzarabb,leghihetetlenebb történeteket az élet írja.Sokszor elhinni sem akarjuk ami történt,mert "velünk ez nem történhet meg" és mégis.
Jó hogy kiírod magadból a fájdalmat!Régebben én is írtam naplót.Vannak időszakok,amikor kell.De aztán továbblépünk és utólag visszatekintve már nem kellenek.Puszi,Anyu

megtekintés Válasz erre: zsoltne.eva

Akkor én befejezem a bevezető mondatodat, mert én ilyen típusú vagyok. "Aki menni akar, menjen.".. Nem számolva a következményekkel, hogy másnap már másként gondolnám, de hasonlón mentem keresztül, mint te. Igaz csak egy gyerekkel maradtam magamra..

Ahogy olvasom neked ekkor már unokáid is voltak. Mikor történt ez veled? Hány év házasság után?..

Igazad van. Én is engedtem, hagy menjen. Gyötrelmes hónapok voltak. A bűvös 7 év, amiről addig azt hittem nem létezik.

Igen, nem az első arculcsapás az élettől.

Felállni, újra kezdeni, mintha mi sem történt volna.
Akkor én befejezem a bevezető mondatodat, mert én ilyen típusú vagyok. "Aki menni akar, menjen.".. Nem számolva a következményekkel, hogy másnap már másként gondolnám, de hasonlón mentem keresztül, mint te. Igaz csak egy gyerekkel maradtam magamra..

Ahogy olvasom neked ekkor már unokáid is voltak. Mikor történt ez veled? Hány év házasság után?..
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: