újabb események régebbi események további események
21:08
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
11:33
Arnold91 módosította a naplóbejegyzését
11:26
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
11:16
Tündér új bejegyzést írt a naplójába

Csak egy kis szaft

Látogatók száma: 55

Pataki Orsolya leveszi szemüvegét, megdörzsöli a szemét és ránéz a faliórára. Fél tizenegy. Még nem is reggelizett, és lassan elérkezik az ebéd ideje is, ideje lenne feltenni főni az ebédet, mert fél kettőkor beállít kis barátja Töhötöm, a hetedikes kisfiú.

Szerencsére Morcost, az egyébként vidám Labradort korán megetette. Öt évvel ezelőtt, amikor Orsolya éppen haragudott a világra, mert férje otthagyta, felköltözött a felhők fölé, s magával vitte közös terveiket, álmaikat, vágyaikat, összetörve felesége lelkét, volt egyetemi évfolyamtársa Rados Jani, aki egyben Csaba legjobb barátja volt, a temetés után egy héttel beállított a zsemleszínű kiskutyával, hogy ajándékba hozta. Egyáltalán nem törődött Orsolya érveivel, hogy nem tud gondoskodni a kis élőlényről, egyszerűen kipakolta a dobozból az egyheti kutyaeleséget, az etető és itató tálat, a veszőből fonott, párnázott kosárkával együtt, puszit adott a fiatalasszony arcára, kezébe nyomta a kutya törzskönyvét és elviharzott.

Kettesben maradtak és Orsolya azonnal számba vette az ismerőseit, vajon kinek lehetne odaajándékozni a kiskutyát, csakhogy a kis jószág követte, amerre csak ment a lakásban ás amint leült, azonnal az ölébe kéredzkedett. Olyan esdeklő tekintettel nézett rá, hogy észre sem vette, mikor lopta be magát a szívébe. Néhány nap alatt a kis jószág rendszert vitt szétesett életébe, mert etetni kellett és sétáltatni naponta legalább háromszor, éjszaka pedig rendszerint odakucorodott mellé, és a fülébe szuszogva aludt. Virradatkor képen nyalta, ébresztő, vigyél ki, pisilnem kell.

Október közepén még meleg az idő, süt a nap. Orsolya felkap egy pulóvert és kimegy az udvarra, hagyja, hogy átmelegítse a nap melege és játszik Morcossal vagy húsz percet.
A fák megszabadulnak lombkoronájuktól. Színes leveleik elengedik ágaikat, földre hullnak, hogy elenyésszenek az avarban. Össze kellene gereblyézni a leveleket, kihordani a kert végébe. Teri néni mindig ott komposztálta, csakhogy arra már nincs szükség, magával vitte a kertművelés tudományát. Három évvel ezelőtt felhívta Orsolyát, kétségbe esve, hogy mi lesz vele, fáj a dereka, romlik a látása, alig tudja ellátni az állatait. Csaba halálával minden reménye megszűnt, hogy valaha valaki a gondját viseli, egyedül a keresztfia biztatta azzal, hogy gondja lesz rá, ha megöregszik. Azonnal kocsi ült és leutazott az öregasszonyhoz, megvigasztalni, ám oly jól sikerült a dolog, hogy egy hét múlva leköltözött Teri nénihez. Könyvelést vállalt, és mára ügyfele lett szinte valamennyi környékbeli jól menő cég. Budapesti lakását kiadta.

Kivirult az öregasszony, művelte a kertet, tulajdonképpen társaság kellett neki, nem engedte, hogy a fiatalasszony akár egy szalmaszálat is keresztbe tegyen. Kivételt a főzés jelentett, hogy hadd tanuljon meg a fővárosi leányzó ízes magyar ételeket készíteni.

Mire meg tanult főzni, Morcosból egyéves fiatalember lett, aki a két nő örökös védelmezőjének tekintette magát és a postást sem engedte be a telekre, várja csak meg, amíg kihívja a gazdit. Egyedül Rados Janival tett kivételt, persze, nem azért, mert ismerős volt számára a férfi illata, vagy, mert mindig kapott tőle valamilyen finomságot, hanem mert érkezésekor látta gazdija arcán az örömöt.

Teri néni végrendeletében Orsolyára hagyta a házát, mást nem, mert ezen kívül nem volt semmije, csak az áldott jó természete, amit magával vitt a sírba.

A fiatalasszony élte tovább az életét, azzal a különbséggel, hogy szombatonként Morcossal félnapos kószálást iktatott a programjába, amikor is lesétáltak a településtől két kilométernyire lévő halastavakhoz, élvezték a tiszta levegőt és a kutya póráz nélkül futkoshatott a gáton.
- Jól van, Morcos, mennem kell főzni, tudod, ma nálunk ebédel Töhötöm!

Töhötöm nevére vadul lengeti farkát a kutya, mert megszerette a kisfiút, akit egyik szombati kószálásuk során, rabsickodás közben ismertek meg. Szerencsére a telep biztonsági őre nem vette észre a kisfiút, és Orsolya megígérte neki, hogy nem szól találkozásukról senkinek sem, ha most szépen visszamegy velük a faluba és közben elmeséli, mi okból dézsmálja a halgazdaság javait, amely lopásnak számít, és egyszerű köztörvényes bűncselekmény.

Reszketett a kisfiú szája széle, majdnem sírt, alig tudta eldadogni, hogy öten vannak testvérek, az apja pék, csakhogy nincs munkája, ezért segélyből és családi pótlékból élnek, amely szűkös megélhetést biztosít számukra. Megsajnálta a gyereket, meghívta ebédre. Előző nap kakaspörköltet főzött, jó szaftosan, hogy könnyen megmelegíthesse, mert az neki több napra való ebéd lesz. Jóízűen, két tányér pörköltet megevett a kisfiú, kevés krumplival, mert azt otthon is ehet, és nem utasította vissza a desszertként felkínált csokoládét sem.

Ebéd után Orsolya mosogatni kezdett, miközben Töhötömöt kérdezgette. Megtudta, hogy a kisfiú tanár akar lenni, de nem valószínű, hogy el tud menni középiskolába, mert nincs pénze a családjuknak, még rendes ruhára sem telik.
- Tetszik tudni, azt mondta apa, hogy jobban járunk, ha nem dolgozik, mert akkor több lesz a pénzünk, nem kell fizetni az iskolai meg óvodai ebédért, kapunk családi pótlékot, munkanélküli segélyt, meg nagycsaládosoktól egy csomó ingyen ruhát. Ki tetszik önteni a pörkölt szaftot? Nem vihetném el? Nagyon finom kenyérre kenve is!

Miért jutott eszébe a Töhötömmel való megismerkedésük? Talán ezért, hogy lelkiismeret furdalása legyen, mert egyre jobban hajlik elfogadni Rados Jani ajánlatát, és versenyképes jövedelemért elvállalni új cégének gazdasági vezetői állását, visszaköltözni Budapestre és úgy tenni, mintha élne. Zsigereiben érzi, hogy előbb-utóbb muszáj lesz tetszhalott állapotából felébrednie, visszazökkeni a normális kerékvágásba, újra felvenni a kapcsolatot a barátaival, feltéve, hogy még szóba állnak vele, és az sincs kizárva, hogy párt talál magának, bár senki sem lesz olyan, mint Csaba volt.
- Jól van, Morcos, kifárasztottál! Menj, várd a postást, én pedig konyhatündér jelmezbe bújok!

Gulyáslevest főz, meg palacsintát süt, bár ez utóbbihoz nincs türelme, mert abból küldenie kellene Töhötöm testvéreinek is, akkor pedig minimum harminc-negyven darabra lenne szüksége, márpedig nincs annyi töltelékhez valója.

A kuktában fő a leves, magára hagyhatja tíz percre, nem lesz baj vele. Leveti a kötényt, felkap egy dzsekit és átszalad a szomszéd utcában lévő cukrászdába. A kaput sem zárja be, pár perc múlva úgyis hazaér.

Morcos veszi a lapot, vakkant egyet, vigyáz a házra, ide senki sem jön be.

A cukrász felesége, Bogáta, megörül Orsolyának, végre beszélgethet egy okos nővel. Hiába szabadkozik a fiatalasszony, hogy siet, mert tűzhelyen hagyta a levest, addig nem szabadul, amíg el nem hadarja neki a terebélyes cukrászné a nagy kudarcát, mely szerint nem sikerült a munkanélküli péket elcsábítani a termelő üzembe, a kelt sütemények tésztájának elkészítéséhez, állandó munkára és jó bérért.

Orsolya sietősre veszi a dolgot, hiszen amit Töhötöm anno az apjáról mondott, az már akuttá vált.

Ebédnél a kisfiú ismét egyfolytában fecseg, csakhogy most nincs türelme Orsolyának végighallgatni a sok mondatból álló üresjáratot, inkább rákérdez Töhötömre:
- Mondd, szívem, mi szeretnél lenni?
- Munkanélküli! – vágja rá gondolkodás nélkül a gyerek.
- Amikor legelőször találkoztunk, még tanár akartál lenni.
- Á, azóta rájöttem, hogy azoknak sok bajuk van a gyerekekkel.

Megszólal Orsolya mobilja, Rados Jani keresi, hogy itt jár a falu határában, öt perc múlva megérkezik, és tegyen még egy terítéket az asztalra, mert nagyon megéhezett.
Rados alig tudja Morcost lerázni, mert a kutya örvendezve nagyokat ugrik, hátha sikerül a férfit képen nyalni.

Töhötöm sietve elbúcsúzik, hiába marasztalják, megsértődve elmegy.

Orsolya felforrósítja a levest, mert csak úgy jó, közben hallgatja Jani beszámolóját a cégeiről. Kitálalja a levest, melyet a férfi úgy eszi, mint aki éppen az éhenhalás szélén járna.
- Mondanom kell neked valamit – kezdi és elmeséli Töhötöm családjának helyzetét. - Látod, nekem már a gyerek miatt is itt kell maradnom, hátha segítségére lehetek – fejezi be mondókáját.

Rados lenyeli az utolsó falatot, megtörli a száját a damaszt szalvétával, megköszöni az ebédet és feláll:
- Gyere, menjünk ki a kertbe, sétálunk egyet, közben rágyújtok.

Morcos személyes sértésnek veszi, hogy gazdája és a vendége nem figyel rá, azért biztos, ami biztos, ott sétál mellettük, időnként rájuk néz, baj az nincs, de láthatóan egymással vannak elfoglalva. Olyan szavakat hall, mint nyereség, osztalék, jövedelem, magány, tenni akarás, munkanélküliség, adózás, politika, megannyi számára új, ismeretlen fogalom.
Aztán mond valamit a férfi, melyet már ő is ért:
- Főznél nekem egy erős kávét?

A kávé Morcos számára gőzölgő, fekete italt jelent, melyet egyszer kikönyörgött a gazditól, de rájött, az nem neki való. Forró és keserű. Jobb, ha bemegy az óljába és alszik egy keveset.
- Nézd, Orsolya, nem kertelek. Szerelmes vagyok beléd, egyetemista korom óta. Félreálltam és sohasem említettem neked, mert Csaba a barátom volt. Felépítettem egy cégbirodalmat, amely már nélkülem is olajozottan működik, ha jól megy akár ötszáz millió, ha rosszul, akkor meg háromszáz millió az adózás utáni nyereségem. Visszaforgattam a pénzt, évek alatt kivásároltam a részvényeseket. Ettől kezdve szabad a pálya. Költekezhetnék, de nincs kire és nincs mire. Szükségem van rád. Légy a feleségem és állj a cégbirodalom élére. Nekem új kihívás kell. Néhány hozzám hasonló barátommal új pártot akarunk alakítani, hogy valamikor rendbe tegyük a gazdaságot, visszaadjuk az emberek önbecsülését, hogy a Töhötöm féle gyerekeknek ne az legyen az álmuk, hogy munkanélküliek legyenek, hogy szaftos kenyeret egyenek egész életükben.

Rados Jani a zsebébe nyúl, előhúz belőle egy ékszeres dobozt, kinyitja. Az őszi napfényben tüzes fény csillan a gyűrű brillkövén.
Elsápad Orsolya, s remegve nyújtja kezét a férfi felé.

Morcos hirtelen felkapja a fejét. Beleszimatol a levegőbe. Történt valami, amely jó változást hoz az életükbe.

A cikket írta: Yolla

2 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

Nagyon jó! Tetszett! :-)
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: