Őszi erdő
Látogatók száma: 57
Őszi erdő
Mélázva sétálok az őszi erdőben, talpam alatt száraz , színes avar zörög.
Magamba szívom az erdő illatát, feledve a nyár édes ízeit, tarka virágait, simogató sugarait.
Lomkoronák közt még utat tör magának a bágyadt napfény.
Fátyolként omlik rám.
A lepel alatt meztelen lélekkel állok, meghitten, kiélvezve minden pillanatát.
Ez az érzés......
Olyan , mint egy simogató férfi kéz, az erőben is csupa gyengédség.
Lelkemben már nem kavarognak nyugtalanító érzések.
Béke van.
Békét kötöttem magammal, már nem harcolok, nem küzdök senkiért, semmiért.
Egy szellő surran a levek között. Az egyik aranybarna az avar szőnyegre hullt.
Fátyolos szemmel nézek utána.
Örök körforgás születés-elmúlás.
Letörlöm könnyem, még pilláim közt szivárványszínben csillog a fény.
Búcsút intek az őszi erdőnek, magamba szívom illatát.
Puha léptekkel sétálok tovább.....
Visszanézek , úgy érzem magam ,mint az-az aranyszínű hulló levél.
Elmúlás.....
De mindig és mindig újjászületés.
A cikket írta: frézia
Hozzászólások
időrendi sorrend
Kedves Frézia!
Elolvastam szomorkás gondolataidat, talán az őszi hangulat, az ősszel járó elmúlás gondolata tette ilyen szomorúvá. Számomra az ősz a káprázatos szineivel a legszebb évszak. Ilyenkor csodálatosak az erdők szinei. Te még fiatal vagy ahhoz, főleg hozzám képest,hogy lelkedben "nyugtalanító érzések" kavarogjanak. Sok szép áll még előtted...
Ilona
Köszönöm , hogy elolvasta, és időt szántál rám. A fiatal korom ellenére , sok "nyugtalanító" dolog történt már velem, főleg az utolsó pár hónapban....
De hát ez az örök körforgás : születés-elmúlás .... .... Mert mindennek van kezdete
és vége ....
Üdvözlettel : Frézia.
"Olyan , mint egy simogató férfi kéz, az erőben is csupa gyengédség. "
Tetszett az egész írásod,de ez a sor különösen. Ugye sejted miért?
Te nemcsak az erdőt ismered.
Azthiszem szívesen olvasok még tőled.
Imre.
Azt hiszem, akkor továbbra is írogatok, bár eléggé elbizonytalanodtam ahogy itt olvasgatok , mert a saját írásaimat kevésbé tartom jónak.
Ági.
De ne örülj, a szemem rajtad... lásd : szellő surran a"" levek"" között. Az egyik aranybarna az avar szőnyegre hullt."
Kedves Frézia!
Kicsit megkésve, de annál nagyobb szeretettel üdvözöllek az oldalon, érezd jól magad nálunk! Ha bármilyen segítéségre van szükséged, keress engem üzenetben.
:)
Pussz,
Tündér
Örülök hogy itt lehetek :) és köszönöm a felajánlott segítséget is, élni fogok vele.
Puszi :)
Tetszett az egész írásod,de ez a sor különösen. Ugye sejted miért?
Te nemcsak az erdőt ismered.
Azthiszem szívesen olvasok még tőled.
Imre.
Elolvastam szomorkás gondolataidat, talán az őszi hangulat, az ősszel járó elmúlás gondolata tette ilyen szomorúvá. Számomra az ősz a káprázatos szineivel a legszebb évszak. Ilyenkor csodálatosak az erdők szinei. Te még fiatal vagy ahhoz, főleg hozzám képest,hogy lelkedben "nyugtalanító érzések" kavarogjanak. Sok szép áll még előtted...
Ilona
Kicsit megkésve, de annál nagyobb szeretettel üdvözöllek az oldalon, érezd jól magad nálunk! Ha bármilyen segítéségre van szükséged, keress engem üzenetben.
:)
Pussz,
Tündér
örülök. Kellemes szép napot kívánok !
Biztos vagyok benne.
Egy erdei séta, így az ősz közeledtével is a békét vetíti elénk, a megnyugvást és eszünkbe juttatja az örök körforgást... Minek háborogni, harcolni?... Békét kell kötni a sorssal... a természetnek is szüksége van új erőt gyűjteni az újjászületéshez,... nem múlik el teljesen, csak megpihen...
Még sok ilyen szépet! :-)
Az igazság az még csak most kezdtem el papírra leírni, gondolataimat, érzéseimet.
Ezért is örülök a vissza jelzéseknek. Köszönöm, hogy elolvastátok, és véleményeztétek.
Igen , a név választásnak is története van, de én is elég érdekes személyiség vagyok. :)
Még sok ilyen szépet! :-)
Érdekes egybeesés.A neved egy tavaszi virág, amely az őszben az újjászületést jelképezi.