Ghost: Szeretlek

Látogatók száma: 60

A hiányod széttépi a lelkem
bennem ég
Te vagy nekem az élet, a lényed
gyönyörű szép
Mint nyári éjszakán a sötét
csillag lepte ég
Mint haldoklónak a megváltó
távozást adó vég

Mint perzselő napon hűs
enyhülést hozó
Féktelenül száguldó sebes
vad folyó
Mint tiszta tekintetedből áradó
néma szó
Mint titokzatos halakat rejtő
feneketlen tó

Szenvedélyed tornádó, tomboló óceán,
vulkánkitörés
Telihold fényénél megvillanó
gyilkoló kés
Lövedék mely megtalálta hol a
páncélomon a rés
Tetoválógép, mely bőrömbe örök
képet vés

A tűz vagy mely felemészti elgyötört
lelkemet
Az édes föld mely a szenvedés után
végre eltemet
Még nincs vége mert lelkem érzi
lelkedet
S még nem éreztem kezed kezemben,
s testemben testedet...

A cikket írta: ghost187

előző cikk következő cikk

1 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

párbeszéd

Válasz erre: zsoltne.eva

Elemésztő tűz, melyet a víz sem olt,
Bármit is tett, hiába volt,
Kinek e versed szólt.
Szenvedésed szerelmese vagy,
Élő holt te magad,
Kinek vágya téged még tönkre tesz,
Meghalni egy érzésért,
Érdemes?

Ilyet még soha az életben nem
éreztem
Magamat öltem meg azzal hogy
vétkeztem
Az Isten, a sátán, az ég, a föld
minden
De minden ellenünk, velünk senki
sincsen
A törvények, szabályok, a józan
ész
A szív hangja csendesen a múltba
vész
Még lélegzem, némán élve halok
meg
Nem vagyok más, csak egy őrült
kísértet