újabb események régebbi események további események
21:08
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
11:33
Arnold91 módosította a naplóbejegyzését
11:26
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
11:16
Tündér új bejegyzést írt a naplójába

Én és a konyhaművészet

Látogatók száma: 96

Biz' Isten, kezdem magam szégyellni! Vannak olyan műsorok, amelyeket már meg sem merek nézni, mert lépten-nyomon rávilágítanak gyarlóságaimra.
Egyik ilyen műsor a Konyhafőnök. Mivel nagyon szeretek főzni, több részt is megnéztem belőle, gondoltam, tanulni sosem szégyen, talán ragad még rám valami újdonság. De lelkesedésem egyre inkább lanyhult. Ennek oka nem más, mint a versenyzők által feltálalt ételek.Csodálatosan néztek ki, művészi elrendezésben, az a kis valamik, amik a tányérokon voltak.
Csak én vagyok ilyen megátalkodott? Sosem voltam nagyétkű, de azok az adagok ott a tányérokon igenis zavartak. Miniatűr képek, amelyeket nagyítóval kell nézni.
Elképzeltem, hogy anno, amikor szegény férjem hazajön munkából-agrárember lévén szerette a földet túrni szabadidejében-szóval hazajön a szőlőkapálásból ebédelni és én meleg szeretettel eléteszek két kanál levest, meg valami kis micsodát, de azt mutatósan, ahogy illik, Rögtön mondta volna, hogy vigyem át a szomszéd Marinak, mert ő művész-lélek, neki elég lenne, de ő nem tányért akar enni, hanem ebédet. Pedig ő is elég káka-bélű volt.Abba már bele sem merek gondolni, mit szólna egy ilyen ebédhez egy útépítő vagy acélmunkás...
Minden elismerésem a konyhaművészeké. Mert ez is a művészetek egyik ága. Ebből kifolyólag dupla elismerésem azoknak az asszonyoknak, akik naponta főznek a családnak. Először is, már az is művészet, hogy megtudják venni az ebédrevalót, másodszor, azt finoman és izlésesen elkészíteni és kitálalni úgy, hogy jóllakjon a család. Mert kinek telik manapság arra, hogy elmenjen egy étterembe és amolyan,-a versenyzők által feltálalt apró finomságot drága pénzen a szemével elfogyassza? Egy vékonyka szelet húst, alatta egy kanál valamilyen szósszal, a tányér szélén három szem ribizli-bogyóval? Nem mondom, jól néz ki, de miközben az ember szeme hízik, a gyomra változatlanul korog.
Tudom, a konyhaművészethez is kell tehetség, fantázia, gyakorlat. De én, esendő ember hajlandó vagyok minderről lemondani egy nagytányér marhapörkölttért galuskával és uborkasalátával...

Ilona
Kép: net

A cikket írta: Ilona

2 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

megtekintés Válasz erre: Cathy

Vadast en is nagyon nagyon... epp csak kesziteni nem merem. Mikor fozol vadast legkozelebb? Meselhetnel rola!

Cathy!

Ha egyszer elkészíted a vadasmártást, mindig azt szeretnél enni. Először otthon ettem, ahogy anyukám készítette és az íze máig is a számban maradt, nem tértem el attól, ahogyan tőle láttam, csak némileg és igen gyakran készítem a mai napig. Neki nem volt turmixgépe, ő a megfőtt zöldségeket (sárga és fehérrépa) egyszerűen villával törte össze. A mártás állaga ettől függően lesz más, selymesebb, de az íze ugyanaz... Szívesen megosztom veled, ha akarod, de a keresőbe, ha beírod (vadasmártás) feljön neked és lépésről-lépésre követve közel azt éred el...
Akkor a szalontüdő olyan lehet, mint a vadas.

Tüdőt nem eszem!

megtekintés Válasz erre: zsoltne.eva

Meg is sértődnék, ha a szív mellett nem találnék tüdőt a hentesnél. A vese mellett velőt..., még jobb, ha mindez egyszerre jelen van. Előfordul ugyan, hogy apránként, de összejön és a fagyóban várakozik addig..., de mégis csak az az igazi, ha frissen jutunk a pájslihoz valókhoz... Én is így nevezem, mint Chathy vagy a mamája, pajslinak, a savanyú mártást, amit legyen az tüdő, vagy vese, vagy és itt jön be a képbe a zuza, úgy készítem el, mint a szalontüdőt... A babérlevelet, a mustárt egyikből sem szabad kifelejteni, a fűszerek az más kérdés... ott nálam bejön a csípős, mert én úgy szeretem... :-)

És ha már a savanykás ételeknél tartunk ne feledkezzünk meg a vadasról sem, jó sok zöldséggel! Imádom!!!

Vadast en is nagyon nagyon... epp csak kesziteni nem merem. Mikor fozol vadast legkozelebb? Meselhetnel rola!

megtekintés Válasz erre:

Minden belsőség jöhet, ami belefér, csak jól legyen elkészítve! Pacal,vese, máj, zúza..... Tüdő+szív+ zsemlegombóc: FENSÉGES eledel (a szalontüdő valóban tüdőből készül)

Pepecs meló, de megéri annak, aki kedveli!

ÉN nagyon! :)

Meg is sértődnék, ha a szív mellett nem találnék tüdőt a hentesnél. A vese mellett velőt..., még jobb, ha mindez egyszerre jelen van. Előfordul ugyan, hogy apránként, de összejön és a fagyóban várakozik addig..., de mégis csak az az igazi, ha frissen jutunk a pájslihoz valókhoz... Én is így nevezem, mint Chathy vagy a mamája, pajslinak, a savanyú mártást, amit legyen az tüdő, vagy vese, vagy és itt jön be a képbe a zuza, úgy készítem el, mint a szalontüdőt... A babérlevelet, a mustárt egyikből sem szabad kifelejteni, a fűszerek az más kérdés... ott nálam bejön a csípős, mert én úgy szeretem... :-)

És ha már a savanykás ételeknél tartunk ne feledkezzünk meg a vadasról sem, jó sok zöldséggel! Imádom!!!
 
Minden belsőség jöhet, ami belefér, csak jól legyen elkészítve! Pacal,vese, máj, zúza..... Tüdő+szív+ zsemlegombóc: FENSÉGES eledel (a szalontüdő valóban tüdőből készül)

Pepecs meló, de megéri annak, aki kedveli!

ÉN nagyon! :)
Köszi!

megtekintés Válasz erre: Sanda

Azt se tudom, milyen az a szalontüdő.Tényleg tüdőből van?

Azon gondolkodtam, hogyan lehetne a töltött paprikát másképp csinálni. De el sem tudom képzelni, hogyan lehetne ebbe csavart belevinni.

Hmmm szalontudot nagymamam keszitett mindig nagyon finomat es savanyu pejslinek nevezte. Tudobol es szivbol keszitik egyebkent, finom savanykas martasban. Zsemlegomboccal...

Toltott paprikat anyosom tejfolosen behabarja. Napkozibol en siman csak paradicsommartasban ismertem, de anyosom modon is finom. Olyan toltott paprikat is ettem mar, amit suoben kell megsutni, es nem paradicsomban fo.

megtekintés Válasz erre: Ilona

Sandám, a szalontüdőt soha nem szerettem, a töltöttpaprika viszont egyik kedvencem, ahogyan "énképpen" főzöm már lassan 50 éve. Azért megnéztem, hogy másképpen hogy néz ki. Maradok az enyémnél..:-)

Azt se tudom, milyen az a szalontüdő.Tényleg tüdőből van?

Azon gondolkodtam, hogyan lehetne a töltött paprikát másképp csinálni. De el sem tudom képzelni, hogyan lehetne ebbe csavart belevinni.

megtekintés Válasz erre: Sanda

A mai adásban magyaros ételeket kellett újragondolni. Töltött paprika és szalontüdő másképpen.

Sandám, a szalontüdőt soha nem szerettem, a töltöttpaprika viszont egyik kedvencem, ahogyan "énképpen" főzöm már lassan 50 éve. Azért megnéztem, hogy másképpen hogy néz ki. Maradok az enyémnél..:-)

megtekintés Válasz erre: Anyu

Ilike!

Nagyon jót derültem az írásodon.Hát igen a nagy tányéron kis semmi nem egy éhes embernek való és véleményem szerint ez már valahol sznobság.Ezért nem szeretem a japán konyhát sem a sushi-jukkal együtt.Pedig én kisérletező,bevállalós vagyok a kaják terén.Nem vágyom luxus étterembe ahol mini kajáért kérnek el csillagászati összeget,mikor egy jó kifőzdében jókora adag ételt tesznek a vendég elé,ami még finom is.Na meg a magam konyhájában is annyit teszek a tányérra,hogy az enyémek ne álljanak fel még éhesebben mint ahogy asztalhoz ültek.Én is nézem a Konyhafőnök-öt,mert azért érdekes dolgokat mutat meg a séf,lehet tanulni,aztán a saját konyhánkban a magunk ízlése szerint főzzük a marhapörköltöt,nokedlivel :)
Puszi

Köszönöm, Anyu, úgy van, ahogy mondod..:-)

megtekintés Válasz erre: zsoltne.eva

Nekem semmi bajom a kisadagokkal, de nálam a többször keveset evés elve érvényesül, ráadásul még egészséges is. A cicoma legalább bőven elfér a tányér szélén, és elhanyagolható. Nem vagyok én mindenevő? Kivétel ez alól a marhapörkölt. Ahogy az ábra is mutatja! :-)

Egyforma a gyomrunk, Éva! Én is inkább többször eszem, de keveset...(Nem azért, de ebben valószínű a cigaretta is közrejátszik, azaz minden rosszban van valami jó! :-)))
A mai adásban magyaros ételeket kellett újragondolni. Töltött paprika és szalontüdő másképpen.
Ilike!

Nagyon jót derültem az írásodon.Hát igen a nagy tányéron kis semmi nem egy éhes embernek való és véleményem szerint ez már valahol sznobság.Ezért nem szeretem a japán konyhát sem a sushi-jukkal együtt.Pedig én kisérletező,bevállalós vagyok a kaják terén.Nem vágyom luxus étterembe ahol mini kajáért kérnek el csillagászati összeget,mikor egy jó kifőzdében jókora adag ételt tesznek a vendég elé,ami még finom is.Na meg a magam konyhájában is annyit teszek a tányérra,hogy az enyémek ne álljanak fel még éhesebben mint ahogy asztalhoz ültek.Én is nézem a Konyhafőnök-öt,mert azért érdekes dolgokat mutat meg a séf,lehet tanulni,aztán a saját konyhánkban a magunk ízlése szerint főzzük a marhapörköltöt,nokedlivel :)
Puszi
Nekem semmi bajom a kisadagokkal, de nálam a többször keveset evés elve érvényesül, ráadásul még egészséges is. A cicoma legalább bőven elfér a tányér szélén, és elhanyagolható. Nem vagyok én mindenevő? Kivétel ez alól a marhapörkölt. Ahogy az ábra is mutatja! :-)
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: