újabb események régebbi események további események
21:08
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
11:33
Arnold91 módosította a naplóbejegyzését
11:26
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
11:16
Tündér új bejegyzést írt a naplójába

Háztűznézőben 10. rész

Látogatók száma: 54

Éjszakai betolakodók

Mirabel üldögél a járókában és a játékait dobálja. Ha nem éri el, hasra fordul és megpróbálja kúszva elérni, de még nem halad előre. Nagyokat sikkant hozzá. Időnként az apjára néz, aki az ebédlő asztalnál ülve a levelezését intézi az interneten. Gondolkodott, hogyan tudná kíméletesen Jani bácsi tudtára adni, hogy tud a hiányzó tíz zsák humuszról. Megvan! Megkéri az öreget, hogy tüntesse el a kerítés mellől a lábnyomait, mert ott sétált délután Mirabellel. Kellemetlen lenne, ha apósa azt hinné, távollétében idegen járt a kertészetben. A laptopon lefordítja mondandóját és kiviszi megmutatni az öregnek, aki éppen a palántákat öntözi. Rezzenéstelen arccal olvassa Jani bácsi Daniel mondandóát, majd bólint, hogy rendben van. Fél ötre végez a munkákkal és hazamegy, anélkül, hogy távozását tudatná a doktorral. Az ekekapával eltünteti a nyomokat és észreveszi, hogy Daniel is láthatta a kertje végében lévő tíz zsák humuszt. A közös kerítésen lévő kiskapun keresztül hazatér és teljesen tanácstalan, hogyan hozza rendbe a dolgot. Rossz hangulatban készíti a disznóknak a moslékot, megeteti őket és az alsókonyhába megy, ahol Juliska már várja a vacsorával. Jár az asszony szája, nem figyel rá, mert asszonybeszéd. Kanalazza az ebédről maradt gulyáslevesét, megeszik hozzá egy pille kenyeret, mert csak megdermedt lekváros palacsinta lesz hozzá.
- …és Katinkának volt pofája hétezer-ötszáz forintot kérni a grillázs tortáért! Érted? Amikor én adtam hozzá a cukrot és a diót is! Persze, hogy nem hozta el Csernovicsné! Meg is mondom Borikának, milyen lánya van!
Felkapja fejét az öreg:
- Miről beszélsz asszony?
- Hát nem figyelsz? Mondhatok én neked, amit csak akarok!
- Miféle tortáról meséltél?
Leteszi kanalát Juliska és kezdi elölről a mondandóját. Veresedik Jani feje! Ez azért már sok! Mindketten egyszerre és egy napon lopták meg a szomszédot!
- Tudod, öreg, majd behozom a tojás árán a cukor és a dió árát! Megfizettetem Borival, meg én!
- Elhallgass asszony! Becsaptad Borit és rajta akarod leverni a saját butaságod! Szíjat hasítok a hátadból, ha megteszed!
Megdöbben az asszony. Éppen Jani mondja, aki minden héten hazahoz valamit a kertészetből?
Sötétedik. Daniel tisztába teszi Mirabelt és megmelegíti neki a bébiételét. Közben egyre több alkalommal pillant az órára, mert lassan fél hét lesz és felesége még nem ért haza a cukrászdából. Nem tudhatja, hogy ennek az oka az, hogy Katinka szinte az összes süteményt eladta, és elmosogatta a megüresedett tálcákat, ne kelljen másnap ezzel kezdeni a napot.
Hazafelé menet Katinkának egyre csak a cukrászdában tapasztalt dolgokon jár az esze. Édesanyja éppen csak elutazott három napra pihenni, és az alkalmazottai azonnal meglopták. Mit tegyen? Lehetséges, hogy ez csak a jéghegy csúcsa és a felszín alatt még több meglepetés érné? Elmondja Danielnek a történteket? Mit szólna hozzá a férje, ha megtudná, hogy Magyarországon a legkisebb vállalkozót is képesek meglopni az alkalmazottai? Vajon ki és miért terjesztette róluk, hogy fél áron adják a süteményeket? Tény, hogy öt óra után tódultak az asszonyok, annak reményében, hogy olcsón jutnak az édességekhez. Amikor kiderült, hogy ez pusztán vaklárma, egymásra licitálva vásárolták teljes áron a süteményeket, nehogy a többiek azt higgyék, hogy nekik nem telik rá. A látszat fontosabb a szikár tényeknél, nem érdekes, ha holnap zsíros kenyeret esznek, akkor is vesznek krémest, Rigó Jancsit, rétest, mignont, zserbót, Rákóczi túróst, linzert vagy lúdlábat. Minden esetre reggel korán bemegy, segít süteményt sütni, mert nem lehet üres pulttal megnyitni a cukrászdát.
Mi a csuda! Nem engedte ki a kutyákat Jani bácsi! Sebaj, gyorsan átöltözik és az lesz az első dolga. Utána megvacsoráznak, megfürdeti Mirabelt és hagyja, hogy Daniel altassa el, mert neki még meg kell főzni a másnapi ebédet. Könnyű dolga lesz, csak a férjének főz, mert nem jön haza ebédelni. Biztosan megérti Daniel, hogy sok odabenn a munka.
Izgatott a három kuvasz, mert lassan egy órája már kinn kellene lenniük a terepen, megtenni a körútjukat. Mielőtt este hatkor kiengedi őket a gazda, előtte kapnak friss vizet és néhány jutalom falatot. Vizet most is kapnak, de hol vannak az étkek? Tisza böködi orrával Katinkát, a másik két kutya pedig a raktár előtt ül. Abban van az ételüket tartalmazó hűtőszekrény. Hiszen egy nap egyszer kapnak enni, mégpedig reggel. Akkor mit várnak tőle? Mégis bemegy Katinka a raktárba, felkapcsolja a villanyt és mindent rendben talál. Csermely beszökik utána és megáll a sarokban lévő polc előtt. Mi lehet ott, amit ennyire néz? Ja, hát a csomagolt jutalom falatkák! Ezen ne múljon. Levesz két tasakkal, legyen a három kuvasznak egy jó napja! Idegentől nem fogadnak el ételt, sőt, ha elejtenek egy betévedt nyulat vagy fácánt, megölik ugyan, de odateszik a ház küszöbére, mint egy trófeát.
Vacsora után megfürdetik Mirabelt, aki hamarosan elalszik. Daniel a neten szakcikkeket olvasgat, miközben Katinka a másnapi ebéd elkészítésével foglalatoskodik. Nem tehet róla a fiatalasszony, de annyira megkívánja az édességet, hogy az már szinte fáj. Sebtében linzer tésztát készít, megkeni jó vastagon lekvárral, tetejére cukrozott diót szór, amit enyhén meglocsol rum aromával, majd az egészet befedi porcukorral habosra felvert tojásfehérjével és beteszi a sütőbe.
Daniel orrát is csiklandozza a sütemény illata. Legalább annyira megkívánja a forró édességet, mint a felesége. Lezárja a laptopot és Katinkával tart a még ki sem hűlt sütemény megkóstolásában. Úgy fél tepsivel marad másnapra.
Nem lehet büntetlenül belakmározni a meleg süteményből. A Varma házaspár az álom és az ébrenlét határán forgolódik az ágyban. Nem szoktak hozzá az éjszakába nyúló falatozásokhoz. Megszomjazik Katinka és félálomban kimegy vizet inni. Furcsa zajokat hall az udvar felől és vészjóslóan morognak a kutyák. Felrázza Danielt, menjenek ki megnézni, mi történhetett. Ó, hát a férje nem mehet ki vele, nem tűrnék meg a kutyák! Magukra kapják a fürdőköpenyt, felkapcsolják a kinti világítást, és Katinka magához veszi az erős fényű zseblámpát.
- Maradj itt, Daniel! Nehogy rád törjenek a kutyák!
- Nem engedlek ki egyedül! Nem lesz semmi baj!
Csak Csermely fut eléjük és hangos ugatással rá akar vetődni Danielre, aki azonban határozottan rászól, feléje nyújtja a kinyitott tenyerét, mormog neki valamit, mire a kutya megfordul és rohan vissza a raktárhoz, melynek nyitott ajtaja előtt Jani bácsi hasal, mellette egy zsák humusszal, hátán pedig Duna két mellső mancsa. Mozdulni sem mer az öreg, teljesen megrémült, mert az még nem fordult elő vele, hogy rátámadjanak a kuvaszok. Csermely fut tovább, a kazánház felé, ahonnan jajveszékelés hallatszik. Itt komolyabb a helyzet. Egy férfi karját satuként fogja a szájában Tisza és nincs szándékában elengedni, pedig valósággal jajgat a férfi. Hiszen ez Csernovics Bandi bácsi! Mit keres itt éjnek évadján? Katinka határozottan rászól Tiszára, rásandít a kutya, de nem engedi el az öreg karját. Daniel nyitott tenyerét a kutya felé nyújtja, mormog neki valamit, mire Tisza elengedi a férfi karját és néhány lépést hátrál.
- Menjen a férjemmel a házba, már nem bántja a kutya. Tisza, gyere velem! Csermely! Ülj le! Nem mész utánuk!
Daniel megragadja az öreg ép kezét és vezeti a házba.
- Tisza! Gyere ide mellém! Csermely, te meg a másik oldalamra!
Katinka határozott hangjára mindkét kutya felkapja a fejét és engedelmesen mellé szegődnek. Nem mer futni a fiatalasszony, kell, hogy a kuvaszok lássák, hogy nem tart tőlük.
- Duna, ide hozzám!
Valósággal lassított felvételnek tűnik, amint a kutya feltápászkodik Jani bácsiról és kelletlenül csatlakozik a másik két kutyához.
- Álljon fel Jani bácsi, és maradjon ott. Mindjárt odamegyek magához!
Katinka számára a legfontosabb, hogy megnyugtassa a kutyákat. Amikor még kicsik voltak, úgy futtatta őket, hogy azt mondta nekik, a gyümölcsösben a fák közé ültetett magokat fácánok csipegetik, mire nekiiramodtak, hátha elkapják a repülő zsákmányukat. Most is ezt teszi és a két nagy kutya eliramodik, csak Csermely nem érti a dolgot, inkább felugrik és képen nyalja gazdasszonyát.
- Eredj utánuk! - biztatja és mutatja neki az irányt, mire nekiiramodik Csermely is. – Jöjjön, Jani bácsi, majd odabenn megnézzük, mi baja esett.
A nappaliban Daniel már Csernovics bácsi karját fertőtleníti, mert eléggé mélyen a karjába fúródtak Tisza fogai.
- Légy szíves szólj a rendőrségnek. Bejelentjük a betolakodókat. – mondja határozott, halk hangon Daniel, miközben egy pillanatra sem hagyja abba ténykedését.
Nyúl a telefonjáért Katinka, de elkapja a karját Jani bácsi:
- Kislányom, nincs erre szükség!
- Sajnálom, Jani bácsi, de muszáj bejelenteni, mert megsérült Csernovics bácsi és nem szeretném, ha a baja esne a kutyáinknak. Ők csak tették a dolgukat.
- Én nem szólok senkinek! - mentegetőzik az öreg.
- Nem úgy van az, Csernovics bácsi! Muszáj ellátni a sebeit, veszettség elleni oltást is kaphat. Bár a kutyákat rendszerint beoltatjuk. Megkeresem az oltási könyveiket! Hozok innivalót is, bizonyára megszomjaztak erre a nagy ijedtségre! Utána bezárom a kutyákat, kinyitom a kaput, hogy bejöhessenek a rendőrök.
Két fiatal rendőr érkezik, éppen akkor, amikor Katinka kinyitja a kaput. Nem sokat teketóriázik, elmondja a történteket és kéri, hogy nézzék meg a helyszínt.
A kutyák békésen üldögélnek a kennelben.
A rendőrök először a két betolakodóval akarnak beszélni. Miután megállapítják a jelenlévők személyi adatait, tisztázzák, hogy az értesítés az ingatlan tulajdonosainak távollétében a lányuktól származik. Kikérdezik a két betolakodót. Vajon miért jöttek évek évadján a Tóth kertészetbe, amikor pontosan tudják, hogy azt éjszakánként három kutya védi? Jani bácsi azt mondja, hogy csak a kazánban akart a tűzre tenni, amikor rátámadtak a kutyák. Arra a kérdésre nem tud Jani bácsi válaszolni, mit keresett a telek másik részén lévő raktárnál, hogyan nyitotta ki annak kulcsra zárt ajtaját és miért hozta ki onnan a zsák humuszt? Az is kérdés, hogy miért támadtak a kutyák az öregre, akit pedig ismernek? Csernovics bácsi pedig feljelentéssel fenyegetőzik, amiért rátámadtak a kutyák, de arról egy szót sem szól, hogyan került a kertészetbe. Jobb híján kimennek megnézni a helyszínt és készítettek néhány felvételt. Sajnos az is egyelőre talány marad, miért volt annyi gyufaszál a kazánház melletti rőzsekötegek mellett.
A magasabb rendőrnek feltűnt, hogy egész idő alatt Daniel békésen üldögélt a sarokban, a füles fotelben és egyetlen szó nélkül figyelte az eseményeket.
- Uram –lép oda hozzá -, megosztaná velünk, hogy ön szerint mi történt az éjjel?
Daniel feláll, bemutatkozik a rendőrnek és hívja Katinkát, hogy tolmácsoljon.
- Nem szükséges, Varma úr. Beszélek angolul.
- Bocsásson meg, nem tudtam. Szívesen elmondanám, ám ennél fontosabb lenne, hogy az idős urat mielőbb bevigyék az orvosi ügyeletre. Engem holnap is itt találnak.
- Úgy tudom, hogy ön orvos.
- Valóban az vagyok, de csak elsősegélyt nyújthatok, amit megtettem. Feleségem megmutatta önöknek a kutyák oltási könyvét. Uram, a kutyák csak a dolgukat tettét. Nem tolerálják a megszokottól eltérő viselkedést, ahogyan az idegen nem kívánt látogatókat sem kedvelik.
- Igaza van, Varma úr. Megírjuk a jegyzőkönyvet és megyünk az ügyeletre.
Míg készül a jegyzőkönyv, Daniel félrehívja Katinkát:
- Kérlek, szólj Jani bácsinak, hogy bezárjuk a két ingatlan közötti kaput és nem kell tüzelnie a kazánban. A raktárban láttam lakatot, feltesszük a kapura.
Fél óra múlva Katinkáék kikísérik a rendőröket és a két öreget. Daniel felteszi a lakatot a szomszéd felőli kapura, bezárja a raktár ajtaját, de nem tudja, mert nem fordul a kulcs a zárban. Hoz egy csomag kutya falatot, hogy adja oda Katinka Tiszáéknak, jutalmul, amikor kiengedi őket a kennelből. Feszültek a kutyák, még a jutalom falatoknak sem örülnek. Együtt maradnak, visszakísérik Katinkát a házba, majd falkában futnak a kertészetbe.
Kimerült Katinka, kitör belőle a sírás. Daniel visszafogottan vigasztalja. Jobb, ha kiadja magából a feszültséget.
- Mondanom kell neked még valamit…- hüppögi Katinka és elmeséli a cukrászdában történteket.
Kétség sem fér ahhoz, hogy Jani bácsi és a felesége alaposan kihasználja Paliék távollétét, állapítja meg magában Daniel. Kissé kalandosra sikerül a magyarországi családlátogatásuk.
- Gyere kedves, térjünk nyugovóra, hamarosan megvirrad.
Az a legfontosabb, hogy megnyugtassa Katinkát, aki hamarosan elalszik a karjai között. Danielt még felesége egyenletes szuszogása sem képes elaltatni. Száguldoznak a gondolatai. Vajon hol jutott be a kertészetbe Csernovics úr? Meg kellett volna nézni a kerítést, hátha valahol megbontotta. Nem, azt mégsem tehette, mert a kutyák észrevennék. Miből gondolta, hogy nem bántják a kutyák? Azért, mert dolgozott néhány napig Palinál, nem jelent semmit, hiszen nem is láthatták őt a kennelben lévő kutyák. Biztonságban érezte magát. Ó, hát persze, hiszen Jani bácsival együtt jöhetett, a közös kerítés kapuján át! Már csak az a kérdés, mit akart Jani bácsi? Felfeszítette a raktárajtó zárját. Újabb adag humuszt akart elvinni, vagy fordítva, visszahozni az elvitteket? Vajon mindig elvisz valamit, amikor Pali nincs a kertészetben? És ezt apósa nem veszi észre? Vagy hagyja? Nem, ez nem valószínű. Tanulságos volt a cukrászatban töltött egyetlen napja is. Bori legalább annyit dolgozott a termelő részlegben, mint a beosztottjai. Ráadásul vállára nehezedik vállalkozásának összes terhe, az üzletszerzéstől a megrendelt sütemények legyártásáig, az anyagbeszerzéstől a cukrászda üzemeltetésével járó feladatokig szinte minden. Otthon pedig maradéktalanul ellátja a háziasszonyi teendőket. Daniel nem tud magyarul, mégis megértette a testbeszédből az egyes emberek mondandójának lényegét. Angol születésű lévén betartja az édesanyjától tanult íratlan szabályokat, közöttük azt is, hogy nem illik senkinek az anyagi helyzetét firtatni és nem is teszi. Akkor is kényelmetlenül érezte magát, amikor Katinka mesélt a szüleiről, a biztos megélhetést nyújtó vállalkozásaikról, amelyekről így utólag, a valóságban kiderült, hogy nem igazi vállalkozások. Tóthék egyszerűen saját maguk nem túl jól fizető munkaadói. Mrs. Varma házvezetőnője igazi dáma Bori mellett, holott fele annyit sem dolgozik. Édesanyja gazdag arisztokrata család gyermekeként töviről hegyire tudja, hogyan kell bánni a személyzettel és mit lehet tőlük megkövetelni. Márpedig Margaret Varma elvárása a precíz munkavégzés, melyet tisztességesen megfizet. Daniel nem ismeri a magyarországi jövedelmi viszonyokat. Mindössze arra korlátozódik az ismerete, amit az apósától hallott. Tanulságos volt a Juliska nénivel közös bevásárlás is. A multi kereskedelmi cégnél egyes áruk drágábbak voltak forintban, mint fontban, ám a többségüknek azonos volt az áruk. Sokat magyarázott neki az öregasszony, leírta egy cédulára, mennyi a nyugdíja, ha jól emlékszik nyolcvanhatezer-ötszáz forint. Ebből cukorra, lisztre, mosóporra, tésztára, kávéra, fűszerekre és hasonló alapvető háztartási cikkekre kifizetett tizenkétezer forintot. Véletlenül látta Bori íróasztalán a két cukrásznő fizetését tartalmazó borítékot. Mindkettőn ott volt a név és az összeg, százhuszonötezer és százharmincezer forint. Természetesen egy csepp vízből nem lehet a tengerre következtetni. Sajnos, az egy csepp víz, ami véletlenül a kezére cseppent, nem ad okot az optimizmusra. Sejtette, hogy a magyar életszínvonal elmarad az angol mögött, de hogy ekkora a kettő közötti szakadék, arra nem számított. Érthetővé vált számára, miért alkalmaznak az angol kórházak jól képzett, magyar orvosokat és nővéreket. A magyar egészségügy természetes lételeme a paraszolvencia, amely úgy tűnik, annyira beépült a köztudatba, mint tégla a ház falába.
Azt tervezte, hogy gyermekeik más-más országban születnek, Mirabel Londonban jött a világra, a második gyerek Budapesten, a harmadik pedig Agrában születne, a negyedik meg éppen ott, ahol élnek. Elvileg ennek nincs semmi akadálya, hiszen jól képzett orvosként bármely országban megállja a helyét. Ráadásul édesapja Indiában élő rokonsága gazdag kereskedő család, akik a világ hét kontinensét a piacuknak tekinthetik. Náluk bármikor bármennyi időt vendégeskedhetnek, palotát kapnának személyzettel és annyi apanázst, amennyiből életük végéig gond nélkül élhetnének. Szívesen töltene Magyarországon is néhány évet, csakhogy attól tart, hogy itteni jövedelméből az Angliában megszokott életvitelük töredékét sem tudná biztosítani a családjának, kivéve, ha indiai unokatestvéreivel közös céget alapítva az orvoslás mellett bekapcsolódhatna a családi vállalkozásba és kereskedelmi tevékenységet is folytatna. Ehhez azonban Katinka közreműködése is kellene, akitől nem várhatja el, hogy feladja célkitűzését: a mestervizsga letételét és saját szépségszalon nyitását. Feleségét a húgaihoz hasonló ambíció hajtja, saját erejéből boldogulni. Az a különbség közöttük, hogy húgai a mai napig jelentős összegű éves járadékot kapnak, melyből gondtalanul megélhetnek. Ezzel ellentétben Katinka úgy szocializálódott, hogy dolgoznia kell a megélhetéséért! Ha nincs munkád, teremts magadnak. Lám, Pali és Bori vállalkoznak, mégis éppen annyit keresnek, ami a létfenntartásukhoz szükséges. Bővítésre, terjeszkedésre nem is gondolhatnak, ahhoz nincs pénzügyi fedezetük. Egyszerűen vegetálnak és csak reménykedhetnek abban, hogy megtarthatják a jelenlegi gazdasági viszonyaikat. Valószínűleg azt is tudják, hogy meglopják őket az alkalmazottaik, de szemet hunynak felette.
Mr. Daniel Varma fejében kergetőznek a gondolatok. Alapvető kérdés, hogyan tudna - elveinek megtartása mellett – segíteni felesége szüleinek?
Az élet a tökéletesség, az önbeteljesedés utáni törekvés. nem szabad lejjebb adni ezt az eszményt gyengeségünk vagy tökéletlenségünk miatt. /Mahatma Gandhi/
Odakinn már pirkad az ég alja, ám Daniel még egy szemhunyásnyit sem aludt. Úgy érzi magát, mint amikor vizsgáira készült, vagy bemosakodott az első komolyabb műtétjéhez. Érzi mekkora a tét. Megoldást kell találnia apósáék problémáira, mert nem pusztán róluk van szó, hanem a saját családjáról is. A távolság mit sem számít, ha felesége aggódik a szülei helyzete miatt. Hamarosan újabb családtagnak örvendezhetnek, és Katinkának minden idejét lefoglalja a két kisbaba ellátása. Bármennyire szeretne minél több időt velük tölteni, elkerülhetetlen lesz szembesülnie az új munkahelyének kihívásaival, melyek sok időt és energiát igényelnek az első hónapokban. Nincsenek kétségei a felől, hogy kollégái árgus szemmel figyelik ténykedését, a főnökei pedig tökéletes munkát várnak tőle. Magasra teszik a lécet, amit könnyedén kell átugrania, mert három kontinensről negyvenhatan pályáztak a meghirdetett állásra, ráadásul nála valamennyien lényegesen nagyobb gyakorlattal rendelkeztek, pusztán az életkoruk okán is. Amikor elküldte a pályázatát, egyértelműen a szakmai megmérettetés lebegett a szeme előtt, olyannyira, hogy egy százaléknál nagyobb esélyt nem adott volna a sikerének. Éppen emiatt a nyeretlenek nyugalmával tanulmányozta a felvételi elbeszélgetésen a bizottság elnökétől kapott kórelőzményt, az egyes előzetes vizsgálatok anyagait, majd a műtét leírását. Negyedóra múlva betolták a beteget, akit kikérdezhetett és megvizsgálhatott. Öt szempár figyelte minden rezdülését. Hirtelen összeszorult a gyomra, mert a beteg úgy sorolta a szimptómákat, mintha könyvből olvasná azokat. Bevillant az egyik Indiában tanult végtelenül egyszerű vizsgálati módszer, amely alátámasztotta a gyanúját. Amint elvitték a betegét, részletesen kiértékelte a kapott írásbeli anyagokat, majd halkan megkérdezte, miért nem láthatja az igazi beteget? Majd mosolyogva kifejtette álláspontját a bemutatott beteg eltérő diagnózisáról. Feltettek neki három kérdést, amiket megválaszolt. Elbocsátották, anélkül, hogy akár egy halvány megjegyzést tettek volna a szakmai tudására vonatkozóan. Egy hónap múlva értesítették, hogy jelenjen meg egy újabb elbeszélgetésen. Ott közölték vele, hogy elnyerte az állást és megvitatták vele a munkaszerződés feltételeit.
Sikeres pályázatának szívből örült a felesége is, mindössze annyit kért, hogy mielőtt elköltöznének, látogassák meg a szüleit Magyarországon. Örömmel fogadta Katinka kérését, mert rájuk maga is kíváncsi volt, de kivárta, míg felesége javasolta a megismerkedésüket.
Ideje felkelni, mert estig úgysem jön álom a szemére. Óvatosan kikel az ágyból, vigyázva, nehogy Katinka felébredjen. Benéz Mirabelhez, aki édesdeden alszik, majd kimegy a konyhába, főz egy erős teát, mert az nélkülözhetetlen ahhoz, hogy gyorsabb munkára fogja a szürke agysejtjeit. Furcsa módon Szvámi Vivékánanda gondolatai jutnak az eszébe: Boldogan tennénk meg milliónyi dolgot, amelyet nem vagyunk képesek megtenni. Az akarat megvan, de nem sikerül megvalósítanunk vágyainkat. Ha vágyat érzünk valami iránt, de nem rendelkezünk a megvalósításhoz szükséges eszközzel, akkor az olyan reakciót vált ki belőlünk, melyet szenvedésnek nevezünk. Mi okozza a vágyakozást? Én, én magam egyedül. Következésképpen én magam vagyok az oka minden szenvedésnek, amit megélek.
Dr. Daniel Varma nem szeretne szenvedni felesége szomorúsága miatt, ráadásul Pali és Bori házasságát és vállalkozását is szívesen megmentené.
Mindezekhez megvan az akarata, talán az ahhoz szükséges eszköz is a rendelkezésére áll, ami az anyagiakat illeti, miután nagykorúsága óta neki is folyósítják a jutalékát az indiai családi vállalkozásból, mely egyre csak halmozódik a bankban. A tőke nagy részét értékpapírokban tartja, annak hozadékából fedezi a hóbortjait, az utazásokat és az autói fenntartását. Édesanyja megígértette Daniellel, hogy házasságuk első öt évében nem árulja el feleségének a tényleges anyagi helyzetét, ezért Katinkának fogalma sincs arról, mennyire tehetős a párja. Szerencsére Katinkának nincsenek különleges igényei, emiatt a munkából származó jövedelmük egy részét is sikerült megtakarítaniuk, amely az angliai viszonyokat tekintve nem egy tetemes összeg, ám magyar viszonylatban már az. Nincs akadálya annak, hogy segítsen apósáéknak a vállalkozásaik megerősítésében. Hanem az ötlet és a módszer hiányzik. Párállik a forró tea. Míg meghűl, addig nézelődik a neten.

folyt.köv.

A cikket írta: Yolla

1 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

megtekintés Válasz erre: emillio

Kedves Yolla!

Ezt a részt nagyjából,(még olvasás előtt)
kikövetkeztettem! Nem hiába jár egy
rugóra az agyunk! Büszke vagyok rád!
(És magamra is!)

Pussz: emillio

Kedves Emillio!

Nem hiába írunk közös novellákat, felvesszük egymás ritmusát.

Puszi: Yolla
Kedves Yolla!

Ezt a részt nagyjából,(még olvasás előtt)
kikövetkeztettem! Nem hiába jár egy
rugóra az agyunk! Büszke vagyok rád!
(És magamra is!)

Pussz: emillio
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: