II. szonett
Látogatók száma: 36
"Vérbő szemű alkonyati tűztaréj"
vörös fénnyel nyújtózik a tetőkön,
aludni készül a nappal, elköszön,
sötét lepellel űzi el őt az éj.
Így bomlik az idő millió éve,
hajnal pírja a nappalt kézenfogja,
fényt és árnyékot vetve a világra,
reménnyel telve,-majd jön az este.
Kalandozva éjjeli álmainkban
lelkünk fenn jár az izzó csillagokban,
míg testünk rab-atom a Föld talaján.
Bolygónknak mindig ugyanaz az útja,
de nem ugyanolyan,- az alkony újra
"pernyül' a horizont selymes tarkóján."
Ilona
Kép: saját
A cikket írta: Ilona
Hozzászólások
időrendi sorrend
Most megfogsz lepődni! :)
Ide írom!
Finom lehet az a kaja....
De mekkora szeretet lakozik benned?..., hogy a pulykapörköltnél is az jut az eszedbe:
"ami nekem lényeges, hogy a kutyának is "leesik" valami..."
Kedves Bakfitty!
Sajnos én nem láttam a Padlást, csak részletket belőle és egyik kedvencem lett ez a Presser-Dusán dal...Szerintem nagyon jó dalszöveg, nem fellengzős, de elgondolkodtató...
Köszönöm, hogy feltetted az Emlékverset. Szép!
Ilona
Ide írom!
Finom lehet az a kaja....
De mekkora szeretet lakozik benned?..., hogy a pulykapörköltnél is az jut az eszedbe:
"ami nekem lényeges, hogy a kutyának is "leesik" valami..."
Írtam sokat, de nem mentettem le, így elveszett, mert küldésnél már kidobott a rendszer
Röviden:
Köszönöm a "Padlást" :)
Sok mindent eszembe juttattál, még a gyermekkoromat is!
Igen, a szonetted is hasonló témát feszeget, mint Dusáné!
Biztos vagyok benne, hogy számtalan talán még hasonló rendszer is létezik a világegyetemben, mint a mi kis parányi naprendszerünk!
Láttad az előadást? Én kétszer , nagy élmény még ma is, ha rágondolok!
Presser Pici...ajaj....meg a többiek!
Egy jó barát, Somló Tomi, amikor meghallottam a halálhírét, pár perc múlva már meg is született bennem egy aprócska kis gondolat! Én így tisztelegtem előtte! Azt hozzátenném, hogy ismeretség nélkül, le sem írom, ezt a pár sort!
2016. 07. 19
Somló Tamás emlékére
Ismét elment, egy kedves barátom,
integet még felém, a messzi határon,
csillaga egyre csak, egyre jobban ragyog,
nem vagyok szomorú, mosolygok egy nagyot!
S ne merd azt mondani, hogy ostoba vagyok!
Dehogyis ment Ő el, dehogyis integet,
elszédültem kicsit, még most is csak hiteget,
azt mondja daloljuk, együtt az éneket,
egy „kegyetlen játék”, az egész életed!
üdvözöllek szeretettel
Feri
Sajnos én nem láttam a Padlást, csak részletket belőle és egyik kedvencem lett ez a Presser-Dusán dal...Szerintem nagyon jó dalszöveg, nem fellengzős, de elgondolkodtató...
Köszönöm, hogy feltetted az Emlékverset. Szép!
Ilona
Röviden:
Köszönöm a "Padlást" :)
Sok mindent eszembe juttattál, még a gyermekkoromat is!
Igen, a szonetted is hasonló témát feszeget, mint Dusáné!
Biztos vagyok benne, hogy számtalan talán még hasonló rendszer is létezik a világegyetemben, mint a mi kis parányi naprendszerünk!
Láttad az előadást? Én kétszer , nagy élmény még ma is, ha rágondolok!
Presser Pici...ajaj....meg a többiek!
Egy jó barát, Somló Tomi, amikor meghallottam a halálhírét, pár perc múlva már meg is született bennem egy aprócska kis gondolat! Én így tisztelegtem előtte! Azt hozzátenném, hogy ismeretség nélkül, le sem írom, ezt a pár sort!
2016. 07. 19
Somló Tamás emlékére
Ismét elment, egy kedves barátom,
integet még felém, a messzi határon,
csillaga egyre csak, egyre jobban ragyog,
nem vagyok szomorú, mosolygok egy nagyot!
S ne merd azt mondani, hogy ostoba vagyok!
Dehogyis ment Ő el, dehogyis integet,
elszédültem kicsit, még most is csak hiteget,
azt mondja daloljuk, együtt az éneket,
egy „kegyetlen játék”, az egész életed!
üdvözöllek szeretettel
Feri
De én annak is örülök, ha itt gondolatokat tudunk cserélni. Nem olyan régen még ez is képtelenség volt..
A padlás- Fényév távolság
/Szövegíró: Sztevanovity Dusán/
Dalszöveg
Lehet számtalan hely,
ami szebb és jobb a mi Földünknél.
Lehet, létezik ő is,
aki többre képes az embernél.
Egyszer ismeretlen távolba vágyom,
máskor megriaszt egy álom,
hogy a hang,
hogy a csend,
hogy a fény,
hogy a tűz,
már nem vigyáz e cseppnyi földre,
s el kell mennünk mindörökre.
Fényév távolság,
csak hallgatom, csak bámulom.
Zengő fényország,
hogy láss csodát, egy életen át.
Nézem tisztaságát, mégsem értem,
hallom hangjait, és el nem érem,
ott a tenger, itt az én hajóm.
Hát itt ez a hely,
amit sokszor boldogan elhagynék.
És itt ez az élet,
amit sokszor nem nagyon értek még.
Néha könnyebb lenne elmenekülni,
tiszta fénybe merülni,
de a jel, ami szól,
de a hang, ami hív.
még nem mond semmit, meddig érek s lesz-e út, hogy visszaérjek.
Fényév távolság,
csak hallgatom, csak bámulom.
Zengő fényország,
hogy láss csodát, egy életen át.
Nézem tisztaságát, mégsem értem,
hallom hangjait, és el nem érem,
ott a tenger, itt az én hajóm.
Nekem itt van dolgom, nekem itt vannak álmaim
Üdv.Ilona
De én annak is örülök, ha itt gondolatokat tudunk cserélni. Nem olyan régen még ez is képtelenség volt..
A padlás- Fényév távolság
Dalszöveg
Lehet számtalan hely,
ami szebb és jobb a mi Földünknél.
Lehet, létezik ő is,
aki többre képes az embernél.
Egyszer ismeretlen távolba vágyom,
máskor megriaszt egy álom,
hogy a hang,
hogy a csend,
hogy a fény,
hogy a tűz,
már nem vigyáz e cseppnyi földre,
s el kell mennünk mindörökre.
Fényév távolság,
csak hallgatom, csak bámulom.
Zengő fényország,
hogy láss csodát, egy életen át.
Nézem tisztaságát, mégsem értem,
hallom hangjait, és el nem érem,
ott a tenger, itt az én hajóm.
Hát itt ez a hely,
amit sokszor boldogan elhagynék.
És itt ez az élet,
amit sokszor nem nagyon értek még.
Néha könnyebb lenne elmenekülni,
tiszta fénybe merülni,
de a jel, ami szól,
de a hang, ami hív.
még nem mond semmit, meddig érek s lesz-e út, hogy visszaérjek.
Fényév távolság,
csak hallgatom, csak bámulom.
Zengő fényország,
hogy láss csodát, egy életen át.
Nézem tisztaságát, mégsem értem,
hallom hangjait, és el nem érem,
ott a tenger, itt az én hajóm.
Nekem itt van dolgom, nekem itt vannak álmaim
Üdv.Ilona
A vershez nem írok, de részemről sajnálom, hogy nem élünk egymáshoz közel, mert akkor biztos vagyok benne, hogy sokat beszélgetnénk, egy tea, kávé....mellett!
Mint ahogy nincs egy napunk sem, ami ugyanolyan lenne, úgy a bolygónknak sincs egy napja sem, hogy ugyanazon a pályán mozogjon! csak nem vesszük észre, pedig tény!)
A fenébe!.... haragszom magamra, mert mégiscsak hozzászóltam...! :)
Ilikém, hogyne lenne érdemes? Hiszen most élünk és itt. A velünk történtek elsősorban bennünket érdekel és foglalkoztat, ezt vetjük papírra, lehetőleg minél több olvasóhoz eljusson, lehet ez pont egy lökés feléjük, hogy ők is megosszák a mindennapjaik gyötrelmeit, eseményeit, kitalált, vagy valós történeteiket.
Sokakhoz, ha nem is mindenkihez, de eljutnak a gondolataink nem csak az itt olvasók, a mi, de a facebook jóvoltából is, ismerőseinkhez.
Amíg van érdeklődő, addig írunk, ha pedig nem lesz, akkor magunknak, de abbahagyni csak tudod mikor fogjuk? :-)
Gratulálok a versedhez!
Puszi
Szent ég, akkor milyen lehetett az Ezüstlant díjas vers?
Mielőtt még megsértődnél, megnyugtathatlak, hogy ez vicc volt!
Tudod, hogy nagyra tartalak, bár nem ez a versed a legjobb szerintem.
Sokszor elgondolkodom, érdemes-e itt másról is írni, mint a mindennapok gyötrelmeiről, eseményeiről, kitalált történeteiről. Én úgy gondoltam, igen, hiszen létezünk valahol, egy nagy egész részei vagyunk, akarjuk, vagy nem akarjuk, de az életünket befolyásolja világunk.
Most úgy érzem, mégsem érdemes erre a szót vesztegetni. Minek? Senkit nem érdekel. Jelzem, nem pontokra vadászom, csak elmondtam, mit gondolok.
Ezzel a szonettel Aranylant díjas lettem...
Mielőtt még megsértődnél, megnyugtathatlak, hogy ez vicc volt!
Tudod, hogy nagyra tartalak, bár nem ez a versed a legjobb szerintem.
Sokszor elgondolkodom, érdemes-e itt másról is írni, mint a mindennapok gyötrelmeiről, eseményeiről, kitalált történeteiről. Én úgy gondoltam, igen, hiszen létezünk valahol, egy nagy egész részei vagyunk, akarjuk, vagy nem akarjuk, de az életünket befolyásolja világunk.
Most úgy érzem, mégsem érdemes erre a szót vesztegetni. Minek? Senkit nem érdekel. Jelzem, nem pontokra vadászom, csak elmondtam, mit gondolok.
Ezzel a szonettel Aranylant díjas lettem...
Sokakhoz, ha nem is mindenkihez, de eljutnak a gondolataink nem csak az itt olvasók, a mi, de a facebook jóvoltából is, ismerőseinkhez.
Amíg van érdeklődő, addig írunk, ha pedig nem lesz, akkor magunknak, de abbahagyni csak tudod mikor fogjuk? :-)
Gratulálok a versedhez!
Puszi
Most úgy érzem, mégsem érdemes erre a szót vesztegetni. Minek? Senkit nem érdekel. Jelzem, nem pontokra vadászom, csak elmondtam, mit gondolok.
Ezzel a szonettel Aranylant díjas lettem...