Az idő véges, élj úgy ,ahogy szeretnéd!
Látogatók száma: 41
Szeretet óra 5.
A szerető ember gyűlöli a pazarlást, az idő pazarlást, az ember lehetőségének az eltékozlását.
Rengeteg időt elvesztegetünk,mintha örökké élnénk. Sokáig én sem fogtam fel ennek a súlyát,mindaddig,míg jött az infarktus a páromnak és azóta versenyzünk az idővel. Borzalmas érzés.
Azóta már számtalanszor végig gondoltuk,hogy mi lett volna ha,…….
Végig gondoltuk,hogy mennyi butaságnak adtunk fontosságot és mennyi fontos dolgot elbagatellizáltunk az életünkben. Most meg itt vagyunk 52 évesen és azt sem tudjuk,mit csináljunk,hogy minden ,ami csak lehet beleférjen a hátralevő időnkbe.
Elgondoltam azt,hogy az iskolai évek alatt mennyi olyan dolgot tanítottak nekünk,amit a felnőtt életemben egyáltalán nem használok. Azt természetesen megértem,hogy kell egy általános műveltség,de hogy abba mi tartozzon bele,ahhoz,hogy felnőttként valóban tudjam használni ezeket az ismereteket,azt már kénytelen vagyok vitatni. Vajon hányan használják a valószínűség számítást munkájuk során? Hányan gondolnak arra,hogy a konyhasónak mi a vegyülete? Ha valaki bort iszik,vajon végig gondolja előtte,hogy hogyan lesz a szőlőből az a nedű,amit kortyolgat egy buli kellős közepén? Sorolhatnám a sok sok információt,amit meg kellett tanulnunk és tulajdonképpen ha nem konkrétan a szakmánkba vág, akkor soha elő nem vesszük,sőt el is felejtjük.
Pazarlás és pazarlás a javából!
Az tény,hogy sok okosságra felhívták a figyelmünket,de azért valami mégis hiányzott,amit most felnőtt fejjel érzek,mégpedig az,hogy a tanulmányok a mának szóltak és nem sok minden volt bennük,amivel a jövőbe tudtam volna tekinteni. A sok elmélet, messze elszállt már és a gyakorlatot,a hétköznapi élet kihívásait menet közben,súlyos sérülések árán kellett megtanulnunk. Úgy gondolom,hogyha nem is lehet a jövő történéseit előre meghatározni,de mindenképpen ildomos lenne megtanítani a gyerekeket a változás elfogadására,megélésére,mert minden olyan gyorsan változik és bizony a váratlansága miatt, sokszor traumaként éljük meg,amiből nagyon nehezen lehet felállni. És persze az is idő,ami az értékes,tartalmas dolgoktól veszi el a lehetőséget.
A szerető ember spontán személyiség., annak ellenére,hogy egyre kevesebbet élünk meg spontán,minden percet megrágunk,eltervezünk,félve attól,hogy megakad a gépezet. De sokszor érzem azt,hogy pont,ez a túlbiztosított történet,ami rendszerint dugába dől,egy nem várt esemény hatására és kevesen vannak,akik ilyen esetben azonnal tudnak reagálni egy megoldási lehetőséggel. Sokan csak topognak ilyenkor és fogják a fejüket.
Az idő hihetetlenül kordába szorít minket és nem engedi,hogy úgy viselkedjünk,ahogy a helyzet adná. Nem csoda,ha idegesek,feszültek vagyunk,hiszen elfelejtjük lassan,hogy milyen önfeledten nevetni, mert mindig azt nézzük,hogy más mit gondolna rólunk. Gyakran ezért el is nyomjuk a saját érzéseinket, amiben már nem is bízunk. Lassacskán elveszünk a nekünk támasztott elvárásokban.
Ha érzel valamit, tudasd másokkal is. Tudom, sokan bambán néznének rád,ha elsírnád magad egy szép festmény előtt, vagy egy dal hallatára. De hidd el,ez csak begyakorolt magatartás,ők ugyanúgy képesek erre,ha mernék előhívni a bennük eltitkolt érzéseket. Csak biztatni tudok mindenkit,hogy az érzelmeit ne dugja el, ne takargassa,hiszen az nem szégyen,sőt az egyik legemberibb magatartás,amit érdemes megmutatni,hiszen látni kell mindenkinek,hogy milyen széles tárháza van az emberi érzéseknek,milyen széppé tudja varázsolni a pillanatot,amiben kinyilvánítod.
Tedd azt,ami jól esik,élj valódi életet!
A valódi élet élményekkel átszőtt, ami nem hagy magányossá válni,befelé fordulni.
Nem engedi,hogy eltávolodjunk magunktól és másoktól. Természetessé teszi az emberi érintést,ami lassan ijedtséget vált ki az emberekből. Ha valakit megérintek mondjuk a buszon, hogy picit megkérjem álljon arrébb,hogy tovább tudjak menni, látom az ijedt arcán a kérdést, :Mit akar tőlem?
A világon az egyik legkönnyebb dolog azzá lenni,amik vagyunk,amit érzünk.
Ez belőlünk fakad,nincs köze a külső elvárásokhoz,ez nem szerep.
Feltetted már magadnak a kérdést,hogy valóban önmagad vagy vagy az,akit az emberek látni szeretnének?
Tényleg meg akarod ismerni önmagad? Ha igen,ez lesz életed legboldogabb utazása!
A cikket írta: herdika
Hozzászólások
időrendi sorrend
Ha meggondolom, hogy valamikor tudtam integrálni és deriválni.
Azóta sem kellett használnom.
Azóta sem kellett használnom.