A természet, az élet szerelmesei (Játékra)

Látogatók száma: 43

Bármennyire is gondolja úgy valaki, nem lehet követője, mert az, mindenfajta próbálkozás eredményeképpen is csak egy gyenge utánzat lehet… Biztos ez?!

„Ugyan ki ne szeretné azt hinni magáról, hogy amit tiszta szívből cselekszik, meggyőződésből, vagy nevezhetjük elhivatottságnak, egyfajta szenvedélynek akár, mesterségnek, tudománynak, az kizárólagos, azt egyedül csak ő képes elsajátítani, véghezvinni, megteremteni, megvalósítani…
Bármennyire is gondolja úgy valaki, nem lehet követője, mert az, mindenfajta próbálkozás eredményeképpen is csak egy gyenge utánzat lehet… Biztos ez?!
Hacsak nem egy vele született képességről van szó, ami olyan adottsággal párosul, ami rajta kívül csak kevesek kiváltsága?”

*

Képzeld el, hogy csodálatos, ami körül vesz. Élvezed, szereted. Eljutottál odáig, bármilyen nehéz is volt az életed, hogy saját kis kerted van, kis házad, kis asztalod, széked, körülötted fák, virágok, ezer és egy csoda vesz körül. Magad által megálmodott, megvalósított mini zárt világ, ahol jól érzed magad - az egyetlen hely talán -, ahol igazán ki tudsz kapcsolódni. Ezt látnia kell, tudnia és éreznie másnak is, hogy ez neked mit jelent. Nem akarod átélni egyedül ezt a csodát. Az egyetlen, akit beavatsz, érdemesnek tartasz rá, az érzéseidet megismeri, a hozzád legközelebb álló, a szülőanyád.

Ő meghallgat, ott ül veled szemben. Ha már nem, a szívedben, a lelkedben akkor is. Nincs más teendőd, mint neked is meghallgatni, továbbálmodni az ő meséit. És ő is átéléssel elbeszéli, eldalolja, ha kell a saját élete történetét, fiatal éveit. Csodálatos, mint ő maga, a hangja is. Szép asszony lehetett valamikor. Az élete valamely szakaszában, bármilyen kegyetlen volt is az, te már látod, érzed és tudod, hogy az átélt kegyetlen korszak sem kezdhette ki, ami az után jött és arra vitte az élete útját, hogy nem számított már ki jön, akár maga az ördög, akkor is elfogadja. Nem adta fel. Már el tudtad képzelni, mi mindenen mehetett keresztül. És ez ad neked erőt minden továbbihoz.

Megértetted őt - ha bűn volt, amit elkövetett - de általad akkor is feloldozást nyert - mert neked, akinek meggyónta a legrejtettebb titkát is, érezte, ha valaki, te meg fogod őt érteni, megbocsátást nyer általa, hiszen a te fiatal éveid sem voltak könnyűek, és amint ő, te is képes leszel ezt a titkot feldolgozni és ezzel együtt a magad életét elfogadni. Az élet maga, küzdelem. Béke, öröm, bánat, szenvedések nélkül mind az a szépség, amely körülvesz… mit sem érne!

A határokat az élet, és mi szabjuk meg, ami olykor keserű és kegyetlen, de nem ragadhatunk le itt, tovább kell lépnünk, ezt követeli meg a munkánk, a családunk, ilyen a szerelem is, amely nem ismer lehetetlent. A legszebb érzés is elmúlik egyszer, mint minden, amiben hittünk. Tart, ameddig. Ugyan miben különbözne más ember érzésvilága a maitól, ha szerelmes, olyan szerelmes, mint te, vagy én... A természet, az élet szerelmesei.

A cikket írta: Zséva
Kép: Saját

támogatóink