újabb események régebbi események további események
23:20
Yolla új hozzászólást írt az egyik naplóbejegyzéséhez
22:46
Virág új hozzászólást írt Yolla naplóbejegyzéséhez
22:15
Yolla új bejegyzést írt a naplójába
21:49
Virág módosította a naplóbejegyzését
21:48
Virág új bejegyzést írt a naplójába
21:47
Virág új hozzászólást írt egy cikkhez
21:44
Virág új hozzászólást írt az egyik naplóbejegyzéséhez
21:26
Yolla új hozzászólást írt egy cikkhez
21:23
Yolla új hozzászólást írt egy cikkhez
21:00
Ilona új hozzászólást írt egy cikkhez
20:52
Ilona új hozzászólást írt az egyik cikkéhez
20:49
Ilona új hozzászólást írt az egyik cikkéhez
20:24
Anyu új hozzászólást írt egy cikkhez
19:47
zsoltne.eva új hozzászólást írt egy cikkhez
18:34
Arnold91 új hozzászólást írt az egyik cikkéhez
18:30
Arnold91 új hozzászólást írt az egyik cikkéhez
18:25
Arnold91 új hozzászólást írt az egyik cikkéhez
18:22
Arnold91 új hozzászólást írt az egyik cikkéhez
18:16
Tündér egy új programot töltött fel
18:06
Tündér egy új programot töltött fel

Üvegfej

2010. május 23. - Látogatók száma: 180

A negyedikről semmi nem hallatszott le a játszótérre. Évike vidáman építette a várát a homokozóban. Szülei a lakásban veszekedtek. Sándor remegő kezét Évának szegezte és üvöltött hozzá.

- Látod!? Látod!? Ennyire remeg a kezem. Képtelen vagyok már a nevemet is leírni.
- Igazán sajnálom. - jelentette ki monoton hangon az asszony, és mosogatott tovább.
Mosogatott, mint minden ebéd után s elkalandoztak közben a gondolatai. Valahol szeretett mosogatni. Kezdjük ott, hogy háttal állhatott. Ha akarta, be is csukhatta szemét közben egy rövid időre. Oda repíthette gondolata, ahová csak akarta. Sőt! Mosolyoghatott is. Éva lételeme volt a mosolygás. Jól állt neki. Bár, csak egyszer mondta valaki ezt neki. Vajon ő is emlékszik még mindenre? Jó lenne tudni!
- Nem érted? A vércukrommal van gond! - üvöltötte ismét Sándor.
- Talán, mert feleslegesen idegesíted magad örökké. - s hangja nyugodt volt.
- Vagy a vérnyomásom? Meg fogok dögleni.
- Mikor? Konkrét időpont? - ám hang nem hagyta el a száját, ajka meg sem mozdult. Csak agyában született meg mindössze a kérdés.
- Mikor-mikor? Biztosan ezt várod már évek óta.
Éva megfordult, tekintetet szinte csodálkozónak is mondható volt, ajka szóra állt, de hang most sem hagyta el ajkát, eres kezeiről a habot szoknyájába törölte és elindult egyedül a mosdó felé. Ott senki nem zavarhatta. Vastagok a falak. S a vastag falak olykor halvány rózsaszín kagylót takarnak.
(Fikció, azaz elmeszülemény)

A cikket írta: Laura

7 szavazat

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználók szólhatnak hozzá.

Megjegyzés:

időrendi sorrend

2011. május 15. 19:29
mosogatás közben sok mindenre gondolhat egy nő
2010. június 3. 19:09
Az. Fikció. ;-)))
Mindössze egy érzés.....
....alapján írtam.
2010. június 2. 18:57
Bravvvóóóóó! Nagyonjó fikció;-))))
Mintha ismerős lenne valahonnan?!
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: