újabb események régebbi események további események
20:52
charleshicktw regisztrált a weboldalra
02:12
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
04:58
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
10:28
mrabcRELK regisztrált a weboldalra
00:43
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
05:27
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
02:46
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
09:30
Virág módosította a cikkét
09:20
Virág módosította a cikkét
08:21
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
07:42
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
07:09
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
02:47
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
01:02
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
20:34
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
20:32
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
19:56
Pinokkió módosította a cikkét

Anorexiás - tudtam meg utólag

2010. július 6. - Látogatók száma: 31

Gyermekkorom ételmegtagadásának oka

Végre felvettek a kollégiumba, mikor középiskolába mentem, s egy úgynevezett alapítványos kollégiumba, ami akkoriban igen nagy számnak számított.

Az első félévben még nem, de a második félévben már lehetett ösztöndíjat kapni, ha jó volt az átlag. Persze, hogy tanultunk - azért használok többesszámot, mert ikertestvéremmel együtt tettük ezt -, hogy legyen zsebpénzünk. Most felvetődhet az a vád, hogy csak a pénzért tanultunk, de elismerem, hogy a kellemeset a hasznossal összehozni nem is volt rossz dolog. Szerettünk tanulni, ami nagyon sok örömöt és sikert hozott nemcsak anyagi téren.

No, meg a kényszer. Mivel ruhákra sohasem kaptunk pénzt, kénytelenek voltunk kajára, élelemre zsebpénzt kérni. S, mi azt szépen egy-egy takarékkönyvben rakosgattuk egymásra. Néha feltűnt anyánknak, hogy miért is vagyunk olyan vékonyak, de mi mindig csak azzal magyaráztuk, hogy rengeteget sportolunk. Ami végül igaz is volt.

Amúgy az anyánk testalkatát örököltük, ami csak annyit tesz, hogy hajlamosak vagyunk, voltunk a hízásra.

Akkoriban még nem ismerték azt a betegséget, hogy anorexia. Márpedig abban szenvedtünk. Képesek voltunk megvonni magunktól az étket egy-egy cél érdekében.

Nagyon sokáig nem is törődtem ezzel, csak akkor, mikor már egészségügyi problémákat okozott. Azonban abban a rendszerben nem nagyon törődtek a lelki problémák miatt kialakult pszichoszomatikus betegségekkel, mert fel sem ismerték. Mi sem.

Csak utólag.

Még egy adalék anorexiás létemhez, mikor elkezdtem dolgozni 22 évesen mindössze 49 kg voltam. S, egyáltalán nem éreztem magam jobban akkor, mint most egy kis túlsúllyal magamon.
Azonban erről majd külön írok, hogyan tudtam elfogadni magam a mostani alakommal. Előre bocsájtom, hogy nem volt könnyű, de megérte!

A cikket írta: kiki64

4 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

2010. július 7. 08:16
leszoktam,s a mostani bőrömben igen jól érzem magam még akkor is, ha van rajtam felesleg, mert ezzel is van célom, s jól esik

:)
2010. július 7. 08:15
a folytatás csak egy nemrég lejátszott anya-lánya beszélgetés lesz, de semmi öröm és szeretet nem fogja áthatni

:)
2010. július 7. 05:58
Szeretem azokat, akik belátják, ha hibáztak. Remélem már leszoktál az éhezésről?..:) Puszillak: Lyza
2010. július 6. 22:58
Érdekel a folytatás, mikor olvasható?
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: