Egy váratlan fordulat..
Látogatók száma: 91
Kedd volt..
Késő este, unalom. A férjem a nappaliban, újságot olvas, én a kisszobában, szörfözök a neten. Háttérben megy a tévé, épp az 5000 eurós kérdés jön a kvíz műsorban. A válasz jó, tapsvihar!
Semmi különös és akkor rálelek egy ki nem bontott e-mailre, ami már egy hónapja várt. Egy rövid kis comment, egy videóra. Egy régi-régi de soha nem elfeledett ismerőstől. Megdobbant a szívem, és kirohantam a nappaliba, odabújtam a férjemhez, de lélekben valahol máshol voltam.
Előjött egy pillanat alatt a régmúltból. Tizenhét évvel ezelőtti történések, élmények, mint egy film lepergett minden szép lassan előttem.
Visszamentem a géphez és elkezdtem pötyögni. Válaszoltam én is röviden, és jöttek az e-mailek, telefonok, míg már arra ébredtem nem várok semmit jobban, mint az üzeneteket tőle.
Kedd reggel volt, amikor elővettem a kis utazó táskámat és bepakoltam. Csak pár napra akartam vele találkozni. 220 km-re volt tőlem, de közelebb, mint bárki más! Ő is várt, és el nem enged azóta sem.
Időközben a kis utazótáska sokszor fordult, a bőröndjeim társaságában. Sok volt a fájdalom is, sokat sírtam, de boldogságomban is. Magam sem tudom mi volt a jó döntés, mert sok embernek okoztunk fájdalmat. Mikor azon kedden megérkeztem és maradtam, más ezalatt ment és egyedül maradt...mi meg együtt...
Azóta sok-sok kedd eltelt már. Változtak az évszakok, de még mindig együtt vagyunk.
Szeretem Őt, mert hűségesen várt rám 17 éven át.! Elfogadja minden butaságomat. Most már nem vagyok az a kislány, aki akkor voltam, de Ő sem olyan már, mint régen. Furcsa érzés fog el, ahogy e sorokat írom. Nem tudom még hány közös keddünk lesz.
De úgy érzem így a jó....
A cikket írta: ildiko1974
Hozzászólások
időrendi sorrend
Válasz erre: Orsolya
Szia ildikó! Én még csak most néztem meg írásaidat, de szerintem kicsit még lehetne dolgozni rajta, hogy szebb és jobb legyen! Pusszancs Orsolya
Válasz erre: Petra
Az utolsó bekezdésedből süt a bizonytalanság, ezért törékenynek tűnik az idill.
Nekem ez jött át.
Nekem ez jött át.
Pinokkió
Üdv,
Himi
Ja, én látom a színeidet;-)