újabb események régebbi események további események
08:09
emillio új hozzászólást írt egy cikkhez
14:48
Ilona új hozzászólást írt az egyik cikkéhez
14:46
Ilona új hozzászólást írt az egyik cikkéhez
13:05
zsoltne.eva új hozzászólást írt egy cikkhez
08:41
zsoltne.eva új hozzászólást írt egy cikkhez
07:49
Yolla új bejegyzést írt a naplójába
21:16
Kevelin Kiss regisztrált a weboldalra
18:58
emillio új hozzászólást írt egy cikkhez
15:45
Anyu új hozzászólást írt egy cikkhez
15:41
Anyu új hozzászólást írt Yolla naplóbejegyzéséhez
22:48
Yolla módosította a naplóbejegyzését
22:44
Yolla új bejegyzést írt a naplójába
21:03
Yolla új hozzászólást írt egy cikkhez
20:40
Ilona módosította a cikkét
20:18
Ilona új cikket töltött fel
10:23
zsoltne.eva új cikket töltött fel
00:34
Cathy új hozzászólást írt az egyik naplóbejegyzéséhez
21:56
AdRefrenda regisztrált a weboldalra
19:06
emillio új cikket töltött fel
18:43
emillio új hozzászólást írt egy cikkhez

Házimunka:Ahogy én csinálom és ahogy ő...

2010. május 4. - Látogatók száma: 84

A házimunka megosztása nálunk sosem volt probléma...Sokkal inkább azt volt nehéz megszokni, hogy a férjem másképp csinálja...:)

Anyukám példájára, tisztaságszerető, házias, családi tűzhely melegét őrző feleség vált belőlem...legalábbis remélem:) Sosem merült fel bennem sem kisgyermekes anyukaként, sem később munka mellett, hogy az otthoni munkát el kellene osztani. Természetes volt számomra hogy az "otthon" hangulata és tisztasága az én feladatom. Párom 16-18 órákat dolgozik, ha néha egy kis ideje felszabadul akkor a gyerekekkel vagy közös családi programmal tölti....és nyilván nem portörléssel.

Ennek ellenére néha kedve szottyan besegíteni, és én szívesen fogadom. Sok év alatt megtapasztaltam, hogy úgy, ahogy ő csinálja, talán még élvezet is számára, de mindenképpen kikapcsolódás egy másféle, többnyire agyat leterhelő munka után.

Persze eleinte voltak összezördülések, sokszor inkább feltartott és akadályozott az én jól megszerevezett munkafolyamatomban, néha jobb volt nem látni, hogy csinálja és főleg mennyi ideig, bár elismerem a végeredmény mindig tökéletes volt. Rájöttem, hogy ha nem akarom végleg elvadítani a házimunkától, nagy türelmet kell tanúsítanom, úgy mint amikor a fiaim jöttek főzni segíteni....2x annyi ideig tartott, de megérte...(nagyon nem ronthattam el, mert a kisebbik fiam szakácsnak tanul:)))

Szóval szabad utat kapott, választhat mikor mihez van kedve, én úgy szervezem, hogy ne tegyünk egymásnak keresztbe..

Gyakorlatban ez kb így néz ki:

Pl. porszívózás:
Akkor csinálja, mikor én már főzök,olyankor annyira nem zavar, hogy bútorokat húzogat, szétszedi az ágyat, fotelt, hadonászik a plafonig (pókhálózás nyilván egyszerűbb porszívóval) elhúzza a tv állványt, közben kihúzva vele együtt 20 kábelt valamilyen bemenetből,kimenetből...Ha kész a porszívózás akkor még egyáltalán nincs ám befejezve semmi...akkor kezdődik a java! Porszívó szétszedése, porgyűjtő ürítése, kimosása, szűrő aprólékos tisztítása, az összes kis hozzátartózó fejecske kipucolása (csak ő használja én azt sem tudom melyik mire jó:)) Ez kb másfél óra.....és élvezi:))

Néha a fürdőszoba takarításhoz van kedve. Jó, ha reggel elindítom a mosógépet és délig nem lépek a tetthelyre...Férjecském az összes tisztítószeremet sorbaállítja, elolvassa melyik mire való és aprólékos gonddal, a csempefúga pucolásától kezdve a mosdószifon szétszedéséig mindent megcsinál! Ugyan kit érdekel, hogy fél napig tart??

Ha nagyon kedveskedni akar, akkor a napi főzőcskétől megkímélve egy évben egyszer átveszi az ebédkészítés feladatát. Megható, ahogy már reggel bújja a szakácskönyvet, aztán kosarat ragadva fut a piacra, boltba és beszerzi a hozzávalókat...Én gyorsan eltűnök a színről, és csak akkor látom újra, mikor gyönyörűen tálalva van a finom étel a legszebb étkészletünkben, a főzőcske során használt edények elmosogatva, elrakva...(soha egy szóval sem bántanám meg azzal, hogy semmit sem a helyén találok napokig)

Persze ezt nem rendszeresen csinálja, nem is tudná, nincs ideje rá....Alapos és precíz mindenben amit csinál, hisz férfi...A nők figyelme jobban megoszlik, egyszerre sokféle dolgot csinálunk, ezért az eredmény talán hagy némi kívánnivalót maga után, de nyilván a napi rutin más, mint amikor kedvtelésből végzünk el egy munkát...

Egy-egy kimerítő takarító hadművelet után elhalmozom dícsérettel és elismeréssel:)) Amit aztán én is jogosan elvárok, mikor megszerelem a wc tartályt vagy összeszerelem hirtelenjében a szétesett ajtózárat. Legutóbb egy csinos lapos csomagban kiszállított cipős szekrényt eszkábáltam össze, és olyan sikerélményem volt amiért egy csavar sem maradt ki, sőt még a szekrény is hasonlított a mellékelt leírásban szereplő rajzhoz, hogy telefonon SOS hívtam haza a páromat, hogy megcsodálja a művemet:))) Büszke rám, naná, hisz ha rajta múlik hónapok is eltelnének míg cipőt tárolhatnánk benne:))

Jó ez így....Tudnunk kell elismerni egymás munkáját, ami nem anyagiakban mérhető, azt is...

A cikket írta: maya21

3 szavazat

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználók szólhatnak hozzá.

Megjegyzés:

időrendi sorrend

2010. augusztus 3. 09:39
én csak a porszívózást tudtam lepasszolni. ha az úr mosogatott, minden összetört.
2010. augusztus 3. 09:33
Hát az biztos :)
 
2010. május 5. 00:30
:) Már írtam neked, de most megint, élvezet lehet a Te családod lenni, irigy vagyok picikét! Amikor olvasom a cikkeid, meg persze a "máshol leveleket", teljesen beleélem magam, átélem élvezettel, elképzelem a dolgaitokat, mint most a takarítást! :)))
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: