újabb események régebbi események további események
00:04
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
13:01
Ilpaki új bejegyzést írt a naplójába
00:04
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
07:51
Tündér módosította a naplóbejegyzését
07:51
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
00:00
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
05:34
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
01:59
RobertNup regisztrált a weboldalra
07:04
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
00:14
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
16:52
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába

Erotikus

A rózsaszín hetedik árnyalata

2014. április 8. - Látogatók száma: 70

Menthetetlenül elveszett... A pasi csak nézett maga elé, és nem értette mi van vele. Átélte már a szerelmet. Tudta pontosan... lüktetés, hiányérzet, gyomorgörcs... Vele többször is. Azt hitte az a csontjáig hatolt; de rájött, hogy azok az érzések éppen csak megkarcolták akkor. Amit most érzett, az valami más volt. Tulajdonlás. Félt, hogy elveszíti, örökre. - Elveszítem!!!- őrjöngött benne a féltékenység. De hisz én magam kértem, engedtem el!
Ő volt aki szerette, ha a barátnője hosszú pórázon szaladgált jobbra, balra. Tetszett neki, ahogy beszámolt pasizásairól. Élvezte minden rezdülését. Odavolt attól, amit ilyenkor adtak egymásnak... mert szeretett adni.

A nő is odavolt attól, amit ilyenkor adtak egymásnak... remegett az érzésért. És közben tudta, hogy ez a barátját izgatja. Játszott vele. Hatalmat érzett felette. Kábítószer volt ez neki. Birtokolta a lelkét...

A tavaszi napfény csillant meg a fák lombkoronái mögül, amikor pont meglátta Dávidot, a jóképű, sármos fiatal férfit. Ő az akiről már napok óta álmodozott... szobája magányában, a kis székén ülve, a hangját hallgatva magában... - A szemei... beleszerettem. Nem is értette, hogy nem vette eddig észre. Összerezzent. Ott jött vele szemben. Mit tegyen??? Eddig mindig volt egy támasza, a barátja. Ha nem volt ott, akkor is hozzá fordult... és tudta, hogy ő majd segít neki; mert szerelmes belé, mert imádja. Bízott benne, hogy most is segítségére lesz. A gondolathoz nyúlt, amit hozzá kötött, ami annyira megbabonázta... Ez segítette át a kríziseken, vagy amikor valami olyan szituációba került, amit nem tudott okosan megoldani nélküle. Kiválóan használta azt különféle dolgokra. Még az anyja nyavalygásai ellen se szégyellte bevetni... De most mit tegyen? Nem használhatja pont azt a fegyvert, amit tőle kapott? És megszólalt a lelkiismerete. Egy belülről jövő kétségbeesett visítást érzett. Nem magából jött, mégis onnan, a mélyből, legbelülről. - Ez nem én vagyok! - nyugtatta magát. De akkor ki? Az ő hangját hallotta. A társa segítségért kiáltó vészkiáltását. De most nem érdekelte. - Nem kellesz! Megoldom magam! Ha már megcsalom... mert most szívből..., akkor meg kell oldanom, egymagam! - mondogatta önmagának. Remegő gyomorral közeledett álmai lovagja felé, és egy villanásra, kívánón rá is pillantott.
- Szia - köszönt félénken.
A férfi határozottan válaszolt.
- Szia Éva!
Tudja a nevem, zavarodott össze benne a gondolat. Eszébe jutott az írás... Ránézett a mellkasára. Egy éles dobbanást vélt látni. - Van esélyem... Egy pillanatra összeakadtak a tekinteteik, majd a férfi továbblépett. A nő megkönnyebbült, ugyanakkor elveszett. Az ájulás határán volt. Eszeveszettül beleszeretett. Kívánta... minden porcikájával... minden apró porcikáját. Már nem a barátja élvezete volt, ami motiválta. A Dávid által keltett tüzes csóva égette szívét. Benn ott - az eddigi kettő helyett -, most csak egy férfinak lett hirtelen helye. Tudta... az eszével, hogy ez nem jó, de a vágya az esztelenségig vette el minden józan ítélőképességét.
A férfi visszafordult.
- Tudod... a múltkor nem is köszöntem meg - és olyan tekintettel nézett vissza rá, amit a nő egyértelmű jelnek érzett.
Kíván, gondolta... Látom a tekintetében. - Mit is? - gondolkodott azért erősen. De csak a testre tudott koncentrálni. A férfi testére... a magáéra nem...
- Nem baj - hebegte zavartan. Édes Istenem...

Vad vággyal estek egymásnak. A férfi és a nő lüktettek, körülfogták egymást, és a végtelenségig szorították a másikat. - Kell nekem, Ő kell nekem! Miért is a másik kellene... az csak...
És olyan jó volt neki, amit érzett. Boldogság, valami... és már anélkül szállt tova, hogy a testére figyelt volna...

A cikket írta: Pinokkió

4 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

2014. április 13. 16:53

megtekintés Válasz erre: zsoltne.eva - 2014. április 13. 09:48

"...összeakadt a tekintetük, majd a férfi továbblépett..."... Várj, gondolkodok...
Van bennem némi bizonytalanság..., gyanú.
Lehet, hogy kifejező akartál lenni, még keresem...

Szerintem a nő a saját lelkiismeretével viaskodott... de lehet, hogy tévedek. Néha a biztos jobb, de a bizonytalan izgalmasabb... :-)

Miközben a másik férfire vágyott - az utolsó bekezdésed erre enged következtetni - a meglévő barátjával vágtak le egy irtózatosan nagy szexet... Hát mondom, hogy feldobja a párokat, ha másról ábrándozunk? Egymásnak estek! Hát nem? Lehet, hogy tévedek.

Drága szívem! Az első bekezdéseid is erre engednek következtetni! Azt hitted olyan bonyolult a megfejtés? Na ne már... Öreg róka vagyok én már! :-)

Éva!
Talált süllyedt, te egy Sherlock Holmes vagy, vagy Éva vagy a cikkből, ha tudod... ;)
Puszi,
Pí.
2014. április 13. 09:48
"...összeakadt a tekintetük, majd a férfi továbblépett..."... Várj, gondolkodok...
Van bennem némi bizonytalanság..., gyanú.
Lehet, hogy kifejező akartál lenni, még keresem...

Szerintem a nő a saját lelkiismeretével viaskodott... de lehet, hogy tévedek. Néha a biztos jobb, de a bizonytalan izgalmasabb... :-)

Miközben a másik férfire vágyott - az utolsó bekezdésed erre enged következtetni - a meglévő barátjával vágtak le egy irtózatosan nagy szexet... Hát mondom, hogy feldobja a párokat, ha másról ábrándozunk? Egymásnak estek! Hát nem? Lehet, hogy tévedek.

Drága szívem! Az első bekezdéseid is erre engednek következtetni! Azt hitted olyan bonyolult a megfejtés? Na ne már... Öreg róka vagyok én már! :-)
2014. április 13. 09:26

megtekintés Válasz erre: Tündér - 2014. április 9. 22:24

Szia Pinokkió!

Ez egy nagyon jó írás, teljesen beleéltem magam, miközben olvastam. Kicsit nosztalgiáztam is. ;)

Pussz,

Tündér

Szia Tündér!
Részleteiben biztos sokakkal megesett már a dolog. Csak mindig az a kérdés, hogy az adás vagy a kapás, netalán a szívás oldalon van e az ember.
Üdv,
Pí.
2014. április 13. 09:23

megtekintés Válasz erre: Müszélia - 2014. április 9. 06:45

aha, "szeretett adni." persze csak olyasmit, ami ingyen van. pl. egy bizonyos folyadékot...

Szia Müszi!
Fura szeretet, az tuti :P
Üdv,
Pí.
2014. április 13. 09:23

megtekintés Válasz erre: zsoltne.eva - 2014. április 8. 22:44

Kedves Pinokkió!

Bár nem könnyű megfejteni téged, mert engem általában az is érdekel mi motiválhatja az írót a sztori megírása előtt, közben,... ugyanis a lelkiállapotunk is felszínre hozhat bonyolult érzéseket..., ami papírra kívánkozik, de mindig megpróbálom...

.... szerelmekről beszélni a partnerrel nem kis izgalom, fel tudja dobni az amúgy megszokott párkapcsolatot... bizonyításra késztet... (majd én megmutatom, jobb vagyok a másiknál... - gondolatot indít el, és dühöt) Ez hatással lehet (van) a szex minőségére. No persze őrültségekbe is hajthat...

Mielőtt egymásnak estek volna, vártam még valamit az "Édes Istenem..." után, de hiába, a türelmetlenségük, vagy a tiéd győzött. :-)

Puszi,
Éva

Szia Éva!
Hagytam egymásnak esni őket. Amúgy szerinted kik estek egymásnak, kíváncsi vagyok a megfejtésedre! A többivel egyetértek ;)
Üdv,
Pí.
2014. április 9. 22:24
Szia Pinokkió!

Ez egy nagyon jó írás, teljesen beleéltem magam, miközben olvastam. Kicsit nosztalgiáztam is. ;)

Pussz,

Tündér
2014. április 9. 06:45
aha, "szeretett adni." persze csak olyasmit, ami ingyen van. pl. egy bizonyos folyadékot...
2014. április 8. 22:44
Kedves Pinokkió!

Bár nem könnyű megfejteni téged, mert engem általában az is érdekel mi motiválhatja az írót a sztori megírása előtt, közben,... ugyanis a lelkiállapotunk is felszínre hozhat bonyolult érzéseket..., ami papírra kívánkozik, de mindig megpróbálom...

.... szerelmekről beszélni a partnerrel nem kis izgalom, fel tudja dobni az amúgy megszokott párkapcsolatot... bizonyításra késztet... (majd én megmutatom, jobb vagyok a másiknál... - gondolatot indít el, és dühöt) Ez hatással lehet (van) a szex minőségére. No persze őrültségekbe is hajthat...

Mielőtt egymásnak estek volna, vártam még valamit az "Édes Istenem..." után, de hiába, a türelmetlenségük, vagy a tiéd győzött. :-)

Puszi,
Éva
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: