újabb események régebbi események további események
18:56
zsoltne.eva új hozzászólást írt az egyik cikkéhez
17:57
zsoltne.eva új hozzászólást írt az egyik naplóbejegyzéséhez
17:49
Ilona új cikket töltött fel
17:42
Ilona új hozzászólást írt zsoltne.eva naplóbejegyzéséhez
17:38
Ilona új hozzászólást írt az egyik naplóbejegyzéséhez
16:52
zsoltne.eva új hozzászólást írt Ilona naplóbejegyzéséhez
16:35
zsoltne.eva új hozzászólást írt az egyik naplóbejegyzéséhez
12:43
Anyu új hozzászólást írt zsoltne.eva naplóbejegyzéséhez
12:37
Anyu új hozzászólást írt Ilona naplóbejegyzéséhez
07:47
zsoltne.eva új hozzászólást írt az egyik naplóbejegyzéséhez
20:31
Ilona új hozzászólást írt az egyik naplóbejegyzéséhez
19:09
Anyu új hozzászólást írt zsoltne.eva naplóbejegyzéséhez
19:02
Anyu új hozzászólást írt Ilona naplóbejegyzéséhez
16:50
Ilona új bejegyzést írt a naplójába
08:02
zsoltne.eva módosította a naplóbejegyzését
07:49
zsoltne.eva új bejegyzést írt a naplójába
23:09
Yolla módosította a cikkét
23:04
Yolla új cikket töltött fel
18:11
Black Ice új cikket töltött fel
15:34
emillio új hozzászólást írt Ilona naplóbejegyzéséhez

Foglya voltam...(Atlantish)

2017. május 13. - Látogatók száma: 39

Ezeregy, s egy tucat virág. Mely nyílt kertjében, szalmaszál...lángokban állt a város. Az állam, s lefejtette róla láncait, az Igazság, melyben minden ember, ha kételkedik. Hamarabb utolér a felejtés, mintha takaróznál, attól szép, midőn a Nap leáldozik

Ennyire vágytam, a halálát...lányomnak, nincs udvara. Nincs kosár, mely ne fonná rá két karját, s ebül szerez szerelmet.
A leány városokban járva, s népsűrűséget számolnak megint, - milyen hosszú a sivatag?
Legyen, nyár...akár forró őszi langyos szeretetét Istennek, adva a Cassiel. A városban jártam, amely hídon át tavasszal kanyargó esti szellőben betette kapujában az asszony leányát. S az ajtóban vártam. Ott állt, a híres Párisz...mert nem engedtek közelebb hozzá, mint egyszer a napodon, melyen áldozatul estem, híres fogdájának a "Fekete Özvegy Fátyla"...
- Már Ránk is lesújtott!!!
- Hé, de vad. Ha az álmomban gondolom nem talál szenteskedőt, s tavaszt kíván...az Úr áldja, meg fog halni...
- Sokat hullott, s Földre hullt a bátorsága. Mert mindig is alázatos kenyér, drága Jó Isten, mivé lettél?
- Egy merő kavics...egy merő kavics...!
Ebben az esztendőben, Cassiel járt a Tengereken...az Öbölben, s találkoztam is a Nagy Kutyával.
Mert egyetlen, egyszer sem emelkedik a lejtő, azon az emberek, köveket gördítenek, egymás útjába, s szavába vágnak. Borul, a hitem...megborul. Boronálás időszaka, ez a vége, a Teremtő ítélj, szánva...Bánom, amit cselekedtem...
-Bánod?!
-Igen, teljesen...
-Tiszta a ...Szíved?

Hogy meglásd, és halld a tavaszt, a sivatagos szárazságban, minden madár Társat választ, s nem felejtelek, el...mert nagyon kell, akik voltak, mint mind az én helyemen, elfoglalták...Trónodat...Déli nagy Angyal!

A cikket írta: Rosszabb mint az Antikrisztus

2 szavazat

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználók szólhatnak hozzá.

Megjegyzés:

Ehhez a cikkhez még senki nem írt hozzászólást.

Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: