újabb események régebbi események további események
09:50
Black Ice módosította a cikkét
09:15
Black Ice módosította a cikkét
09:11
Black Ice új cikket töltött fel
07:40
Yolla módosította a naplóbejegyzését
07:36
Yolla új bejegyzést írt a naplójába
23:30
Ilona új hozzászólást írt emillio naplóbejegyzéséhez
23:23
Ilona új hozzászólást írt az egyik naplóbejegyzéséhez
23:21
Ilona új hozzászólást írt az egyik naplóbejegyzéséhez
23:17
Ilona új hozzászólást írt az egyik naplóbejegyzéséhez
19:24
Cathy új hozzászólást írt Ilona naplóbejegyzéséhez
19:08
zsoltne.eva új hozzászólást írt emillio naplóbejegyzéséhez
19:00
zsoltne.eva új hozzászólást írt Ilona naplóbejegyzéséhez
18:36
Sanda új hozzászólást írt Ilona naplóbejegyzéséhez
17:06
Ilona új bejegyzést írt a naplójába
14:24
emillio módosította a naplóbejegyzését
13:33
Yolla új bejegyzést írt a naplójába
12:33
Sanda új hozzászólást írt emillio naplóbejegyzéséhez
12:09
Ilona új hozzászólást írt emillio naplóbejegyzéséhez
19:13
emillio új bejegyzést írt a naplójába
02:52
RichardBon regisztrált a weboldalra

Tényleg oka van?

2010. június 16. - Látogatók száma: 281

Ezt az ezoterikus "gumiszöveget" mindenre rá lehet húzni, merthogy ugyanúgy oka van annak is, ha összejön. Ahogyan annak is, ha éveken keresztül nem, viszont egy friss kapcsolatban mindkét - addig "terméketlen" félnek, - azonnal, gond nélkül.

Nagy játékos a sors, tudja hova rakja a figurákat a sakktáblán.

Nem éreztétek még (dehogynem), hogy egy pillanat, másodperc alatt hozott döntés milyen folyamatokat, éveket, sorsokat húz, hoz, von maga után?
Ilyenkor utólag sikerül összerakni a mozaikot és lesakkozni, a "mi lett volna ha?"... verziókat.

"Mindent szabad Tinéktek, de nem minden válik javatokra", ez már 2000 évvel ezelőtt elhangzott, és magában hordozza a szabad akarat következményét.
A dualitásban dönthetek, választhatok, jól vagy rosszul, adatik a lehetőség, csak tudnom kell, döntésemnek súlya, ahogyan oka, úgy következménye is van.

Azaz, a lehetőségek tárháza végtelen, dönthet két ember úgy, hogy családot alapít, itt lenn a Földön, de nem emlékszik rá, hogy odafenn abban egyeztek meg, nem lesz közös gyermekük, mert ebben az életükben azt szeretnék megélni, milyen az egymás iránti tolerancia, az egymásra utaltság a gondban, a várakozásban, vágyakozásban, vagy épp belátni, és józanul elfogadni: ez a boldogság nekünk nem adatik.
Legalábbis nem ilyen formában.

Egymásban kell megtalálnunk életünk értelmét, és itt jön megint a döntések oly nehéz sorozata: továbbra is együtt maradni, megőrizni szeretetben a tisztelet és a szerelem parazsát, netán nevelni egy örökbe fogadott babát, aki újabb addig meg nem tapasztalt feladatokat, érzéseket, boldogságot és fájdalmat is hordozhat, vagy elengedni egymást, kívánva a másiknak a legjobbakat, amit egy ember kívánhat meg nem született gyermeke apjának, édesanyjának.
Saját sorsomnak vagyok kovácsa.

Számtalanszor fordul elő, hogy az utóbbi döntés, elengedés után a következő kapcsolatban mindkét félnek rövid időn belül születik gyermeke.
A gyermekek megszületésének pillanatáig, az előző kapcsolat lezárása, a múlt elengedése, és a jövő tervezése, a feszültség feloldódása, az új szerelem izgalma szó szerint meghozza gyümölcsét. :)
A gyermektelen pár "karmája", közös sorsa ennyi volt. Megélték mindazt, ami abban az életszakaszban mindkettejüknek kellett a tapasztaláshoz, majd dolguk végeztével folytatják a filmet egy másik fejezettel.

Egyszerűen ebben az életükben nem az a közös sorsuk, hogy gyermekük legyen, ill. az a közös életük, hogy ne legyen. Melyik a könnyebb? Relatív.

Mindenki csak akkora terhet kap az élettől, az égiektől, amit el tud viselni.
Ami nem öl meg, az tanít.
Ha nem pusztulok bele, akkor javamra volt és bölcsebbé tett, valószínűleg másban fogok kiteljesedni.

Vannak csodálatos védőnők, gyermekorvosok, az élet számos területén olyanok, akiknek sosem adatott meg a szülés, gyermekük világrahozatalának, felnevelésének élménye, mégis az élet, a karmájuk ebben az életfeladatban, munkakörben adja meg a kiteljesedés, odaadás, a gyermeki boldogság és tisztaság élményének lehetőségét.
Miközben némely sokgyermekes szülő képtelen értékkel, szeretettel felnevelni nagy családját, mégis "érthetetlen módon" a sors oda rakja a kicsinyeket.

Azért "érthetetlen módon", mert ugye ennek is oka van. :)

Utóirat:
Gondolkodónak, a jobb megértéshez ajánlom
Helen Wambach: Hányszor születik egy ember? c. könyvét,
amelyben egy pszichológusnő 750 páciensét viszi hipnózisban saját születése pillanatához.
Beszélnek a fogantatás előtti élményeikről, előző életeikről és az életek közötti időszakokról, valamint arról, miért akartak megszületni, miért ezt a századot választották, és ismerték-e korábbi életeikből jövendő édesanyjukat.

Izgalmas és lenyűgöző, egyöntetű élmények segítenek választ találni: mi zajlik a fogantatás és születés előtt, mikor mi még csak tervezzük, hogy jöjjön a baba.

A cikket írta: Je t'aime

8 szavazat

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználók szólhatnak hozzá.

Megjegyzés:

időrendi sorrend

2011. március 18. 12:38
Kedves J'!

Nagyon tetszett a cikked, egyetértek az ott leírtakkal.
A munkatársnőmék 20 évig próbálkoztak a babával. Sikertelenül. Szervi ok egyiküknél sem volt. 5 lombikbébi program után feladták. És még lenne 5-6 példám. Nem ok nélkül történnek ezek.

Szép napot!

Inga
2010. november 12. 16:58
Kedves J'
Jó cikket írtál . Tetszett.
2010. szeptember 1. 17:03
Nagyon érdekes dolgokat boncolgattál!! Igen, jó lenne tudni mi miért van.Sok-sok csalódáson talán könnyebb lenne átlépni. Tetszett amit írtál. Üdv Magdi
2010. augusztus 4. 10:37
sajnos a szabad akarat úgy "szabad," hogy a következményeit nem lehet megúszni. az igazi szabadság az, ha nincsenek következmények. na de az nem a föld lenne, hanem a transzcendentális világ
2010. augusztus 4. 10:26
Tetszett a cikked :)
2010. június 24. 08:14
Jó cikk!
Mi emberek mindenre keresünk valami magyarázatot...miért nem tudjuk elfogadni a dolgokat úgy ahogy vannak???Arról meg beszélni a ....mi lett volna, ha??? fölösleges, mert az csak találgatás lehet.
2010. június 22. 20:00
Érdekes dolgok ezek, az biztos! Bár az írásodban több dolgot kérdésként teszel fel,miközben nagyjából mindenre a választ is leírtad :-)
A könyvvel pedig máris felcsigáztad az érdeklődésem. Már nézek is egy példányt magamnak! Köszi
2010. június 17. 09:12
Van abban valami, amit leírtál...Nem egy olyan párról tudok jómagam is, akiknek közösen hosszú évek próbálkozása alatt sem született gyermeke, viszont új párjaikkal mindkettőjüknek szinte azonnal. :-) Tetszett a cikked. ;-)

Pussz,
Tündér:-)
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: