újabb események régebbi események további események
21:08
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
11:33
Arnold91 módosította a naplóbejegyzését
11:26
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
11:16
Tündér új bejegyzést írt a naplójába

Pánikkapuk

Látogatók száma: 88

Mindenki megijed, amikor észreveszi, a kapuk lassan elkezdenek bezáródni körülötte.
Olyan ez, mint amikor állsz Stonehenge közepén, feletted az égbolt, érzed a mágikus erőt, ami a kövekből árad, s egyszer csak elindulnak a falak… a rések egyre kisebbek és kisebbek lesznek… és elfog a pánik… hogyan jutsz ki onnan… egyáltalán ki tudsz surranni, mielőtt teljesen összecsukódnak?

Hülye hasonlat, hiszen még soha nem jártam Stonehenge kövei között… de falaim és kapuim azért vannak. Kicsik, nagyok, díszesek, omladozóak… olyan „mindenfélekapuk”… összevisszák, mint az életem… Kapuzárási pánikom is lesz… mert lesz… nemcsak a férfiemberek kaphatják el ezt a borzadályos betegséget, hanem mi, nők is… Fura, ugye?

Mikor kezdődik? Fene tudja… de jön, és jön, és jön… megállíthatatlanul… Talán amikor felfedezed az első ráncot… ott, a szemed sarkában… vagy az első ősz hajszálat sziszegve téped ki… vagy egyre több mellfeltaszigáló fehérneműt vásárolsz a boltokban… de a legrosszabb, amikor azt látod, hogy már nem érdekled az utcán rohangáló férfinépet…. De hoppá! Nem is kell az utcára kimenni… hiszen ott van melletted valaki (ha van, és nem éppen tegnap vettél újratölthetős elemeket… mert már a Duracell sem bírja a hajtást), aki nem téged bambul, hanem a tévét… a kemény csecsbimbójú, feszes fenekű csodakancákat… s közben a szépen elkészített vacsorai falatokat nem a szájába, hanem a fülébe dugdossa… és észre sem veszi, ahogy éppen a legszexisebb hálóviganódban te is szexistennő szeretnél lenni… nem másnak… csak neki… No, ez szerintem rosszabb, mint Stonehenge…

…és beindul a pánik… elkezded mázsaszámra vásárolni a női magazinokat… kipróbálod az összes fogyókúrát… kilókban kened magadra a csodakenceficéket… felrántod a legdögösebb miniszoknyát, a legkihívóbb blúzoddal… rózsaszín lelkületű regényeket olvasol… és végső elkeseredésedben még azokon a sorozatokon is kockásra ülöd a feneked, amit eddig megvetően elkapcsoltál… A reklámokat kiguvadó szemekkel nézed, miközben az esti „nyúltápodat” eszegeted… hátha… hátha megtalálod a megoldást… Ott pedig felvilágosulsz, hogy melyik betétet érdemes megvenned, hogy egy hétig "pinballozhassanak" a golyók a bugyidban extra nyereményként… hogy ne ugrálj kötélen a „könnyebb napokon”… milyen dezodort használj, ha kisdisznók nőnének a hónod aljában… Válogathatsz, hogy 3D-s vagy „ultrahosszúdús” szempillákat szeretnél… melyik a legjobb ősztakarású hajfesték… milyen rúzst kenj a szádra, hogy édesen csillogó ajkakkal lebegj a föld felett… melyik alapozó „liftingeli” leghatékonyabban a szerinted hatalmas mélységű ráncaidat… mert megérdemled…

Tényleg megérdemled! Mármint azt, hogy nem látod azt a bizonyos rést a fák között… olyan sűrű erdőt növesztettél magad köré… te pedig üldögélsz a tisztásodon, és pfujjogsz holmi királyfikról, akik nem jönnek, mert ugye a fehér ló megdöglött… vagy már a királyfiak is kihaltak… a békákat csókdossa a fene, mert ki tudja, mi lesz belőlük egy nagy cupptól… a toronybéli púpos is megtalálta már a maga cigánylányát, bár „heppiend” nélkül… és amíg ott sírdogálsz, hirtelen megjelenik az erdész, talán azért, mert megunta, hogy az erdő összes állata neki panaszkodik, hogy nincs egy nyugodt nappaluk-éjjelük a nagy nyirvákolástól.
- Miért sírsz, királylány?
- Hülye vagy? Ki itt a királylány? - nézel rá meglepetten.
- Na, akkor gyere velem! - és kézen fog, elvezet egy patakhoz, kiránt a zsebéből egy kockás zsebkendőt, és elkezdi módszeresen, s nem éppen finoman letörölni az arcodról a könnyeidtől szétmaszatolódott festéket… simára fésüli bebongyorkázott hajad… takarót terít meztelen válladra… majd odanyomja a fejed a víz tükréhez.
- Most nézd meg magad!
… és akkor rájössz, hogy igenis királylány vagy… mert a saját valódat mutatod… kendőzetlenül… leplezetlenül… az a ránc ott pont oda való… főleg most, hogy a visszaverődő fény is ráesik… a szemed ragyog… a szád élettől lüktet… nincs „mismás”… nincs praktika… és felnevetsz…
- Hogy én milyen hülye voltam! – és hatalmasat harapsz a feléd nyújtott zsírosszalonnából, kenyérrel, hagymával…

Az erdő vadjai pedig megkönnyebbült sóhajjal nyugtázzák, hogy végre végig alhatják az éjszakát…

Pálinkás Krisztina Kéra/Lyrian ©

A cikket írta: Kéra

4 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

fordított időrendi sorrend

Szia Kéra!

Ez nagyon tetszett! A tanítás, hogy egész életünkben nem viselhetünk maszkot, ne azért szeressenek, amit vásárolok magamra!

Köszönjük az írást!

Pussz,

Tündér
Szia Lyrian!

Ez a te lapod, vagy ahová publikálsz? Érdekes. De akkor miért nem idézőjelbe teszed, amit ide felteszel. :-)

Milyen igaz, amit írsz. Ettől függetlenül.
Ezek a dolgok mind eszünkbe jutnak néhanapján, egy bizonyos idő eltelte után. Pedig még nem kéne. Hol elvetjük, hol előjön, ha szeretnénk, ha nem...
Ez ellen nincs apelláta. Vagy tudjuk kezelni, vagy nem... Ez itt a kérdés. :-)

Ügyes, figyelemre méltó írás.

Puszi, Éva
Nos,az emberek nagyon kiábránditóak tudnak lenni.
Ilyenkor Krishnamurtit olvasok,aki nagyon mélyen ismerte az emberi természetet,és
aki mindig ráébreszt arra,hogy én sem vagyok különb,csak szeretném azt hinni.

megtekintés Válasz erre: Sanda

Nos,az emberek nagyon kiábránditóak tudnak lenni.
Ilyenkor Krishnamurtit olvasok,aki nagyon mélyen ismerte az emberi természetet,és
aki mindig ráébreszt arra,hogy én sem vagyok különb,csak szeretném azt hinni.

Szia Sanda!

Javaslom, mert annál jobban, mint saját magad ismerni a természeted, senki sem tudja. Ezt olvasd el...

http://www.egeszsegtipp.hu/panikkapuk--cikk

Pussz, Éva
Kedves Kéra, "Lyrian"!

Nekem nincs bajom a tartalommal, ellenkezőleg, nagyon is jó. Csak azt nem értem, miért kell "több" néven publikálni. A tartalmon nem változtat. A személy ugyanaz. A gondolat is. A megértése is. Akkor mi értelme? :-)
Én is publikálok más lapokon, de ugyanazzal a névvel.
Legalább a címet változtattad volna meg! :-) Ez így nem fair!

Pussz, Éva
Elegem van abból,hogy mások faltörő kosként használnak,hogy kikaparjam nekik a gesztenyét. /képzavar?/
Moderátor
moderátor párbeszéd

megtekintés Válasz erre: zsoltne.eva

Kedves Kéra, "Lyrian"!

Nekem nincs bajom a tartalommal, ellenkezőleg, nagyon is jó. Csak azt nem értem, miért kell "több" néven publikálni. A tartalmon nem változtat. A személy ugyanaz. A gondolat is. A megértése is. Akkor mi értelme? :-)
Én is publikálok más lapokon, de ugyanazzal a névvel.
Legalább a címet változtattad volna meg! :-) Ez így nem fair!

Pussz, Éva

Éva és Sanda!

A hölgy az Írószövetség tagja, és még a Terebess lexikonban is Lyrian néven jegyzik, mint élő haiku költőt.
Nem ártana tájékozódni, mielőtt szinte plágiummal vádoljátok!
Miért az a fontos, hogy mi áll a cikk végén, miért nem a tartalommal foglalkoztok? Rögvest bele kell kötni egy új íróba? Ez nem szép dolog, viselkedjetek!

Ajánlom figyelmetekbe az alábbi linket!

http://terebess.hu/haiku/palinkas.html
miért ne lehetne valakinek több nickje? számos író használt már több álnevet a történelem folyamán, és nem ők robbantották ki a válságot.
ja, és voltam stonehenge-ben, álltam a "kör közepén," és nem estem pánikba. most akkor ufó vagyok?

megtekintés Válasz erre: Moderátor

Éva és Sanda!

A hölgy az Írószövetség tagja, és még a Terebess lexikonban is Lyrian néven jegyzik, mint élő haiku költőt.
Nem ártana tájékozódni, mielőtt szinte plágiummal vádoljátok!
Miért az a fontos, hogy mi áll a cikk végén, miért nem a tartalommal foglalkoztok? Rögvest bele kell kötni egy új íróba? Ez nem szép dolog, viselkedjetek!

Ajánlom figyelmetekbe az alábbi linket!

http://terebess.hu/haiku/palinkas.html

Kedves Moderátor!

Senki nem bántotta Kérát... ellenkezőleg. Az írással és a tartalommal semmi baj, sőt, még meg is lett dicsérve.
Miért baj az, ha tájékozódunk? Mindegy, hogy előtte, utána, vagy közben. Miközben itt írunk, olvasunk, valamennyien.
Senki nem támadta. Nincs védelemre szüksége. :-)

Puszi,
Éva
Szia, Kéra!

Évtizedekkel ezelőtt úgy döntöttem, hogy fölös kilók, ide vagy oda, nem ez az ember lényege, felesleges sanyargatnom magam, lemegy öt kiló és visszakúszik hét.

Üdv: Yolla
Nekem az írásodról a minap történt esemény jutott az eszembe. Cukorkával kínáltam a külföldi kolleginákat. Kevés kivétellel visszautasították, hogy a kilók, meg a kalóriák, meg koleszterin, stb.... Ebédidőben ették a gemüzét meg karottát, bújták a legújabb kiadású tapifonokat, de nekem csak egy dolog jutott eszembe. Megtagadják maguktól azt kis élvezetet is amit az az egy szem cukorka nyújt, a kilók miatt. Akkor idősebb korukban miért néznek ki úgy majdnem mint a férfiak???? Hiába a sok erőfeszítés, lemondás? A fiatalok meg... igazad van, a vastag festék alatt nem látják a tükörben a királylányt.
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: