Pillangó
Látogatók száma: 60
Néha nagyon okosak vagyunk. Tudunk mindent az életről.
Tudjuk, hogy időnként gyönyörűséges, mint egy pillangó, másszor meg förtelmesen szörnyűséges, akárcsak egy csúnya, gusztustalan hernyó. Tudunk mindent az életről. Aztán ugyanezzel a lendülettel, egy ma született gyermek szintjére csúszunk vissza. Nem tudunk mi már semmit. Néha még azt sem, miért kel fel a nap, miért világít a hold, miért olyan bonyolult minden?! Néha azt hisszük, nagyon erősek vagyunk. Minket nem érhet olyan váratlan történés, ami kihozna a megszokott kerékvágásból. Néha azt hisszük, mindenre van valami előre gyártott megoldás. Pedig, még csak azt sem mondanám, hogy erősek vagyunk. Talán csak álljuk a sarat. Talán csak képesek vagyunk elfogadni a világot olyannak, amilyen. Talán csak kicsit több bennünk az az érzés, amit úgy hívnak empátia. Érezzük, tudjuk, mire van egy másik embernek szüksége, de ez talán azzal jár, hogy a saját érdekeinket túlságosan háttérbe szorítjuk. Talán ez sem igaz így. Mindig munkálkodik bennünk egyfajta irigység? Valami megmagyarázhatatlan érzés, hogy miért pont Neki és nekem miért nem. Aztán, amikor látjuk, hogy másnak sem fenékig tejfel megkönnyebbülten felsóhajtunk: Milyen jó, hogy most az enyém a pillangó és a hernyó másnak jutott! Én most is azt mondom: Az élet szép. Az életnek értelme van, az élet maga az Élet!
A cikket írta: Nurse
Hozzászólások
fordított időrendi sorrend
Ez nagyon elgondolkodtató írásod! Gratulálok, elgondolkodtattál:-)
Üdv,
Pinokkió
Szia Nurse!
Ez nagyon elgondolkodtató írásod! Gratulálok, elgondolkodtattál:-)
Üdv,
Pinokkió
Elég kesze-kusza, tudom ;-)
Nurse
Kedves Nurse! Nem csak Pinokkió gondolkodik el, hanem Én is vele együtt, mert az élet minden téren egy küzdelem, amíg csak élünk...! Pusszancs Orsolya
De nincs az a hegy, amit meg ne lehetne mászni! :-)
Ölellek: Nurse
Remélem, nem azért, mert egy szót sem értettél belőle :-)
Elég kesze-kusza, tudom ;-)
Nurse
elragad a hurrikán
örvénye téged
törékeny virág
csak alszik a zimankós
hó lepte télben
öreg tölgyfa dől
az erdő fája ritkul
a sűrűjében
senkik vagyunk és
mindent hiszünk magunkról
véges e térben.
Pinokkió
egy pillangóként
elragad a hurrikán
örvénye téged
törékeny virág
csak alszik a zimankós
hó lepte télben
öreg tölgyfa dől
az erdő fája ritkul
a sűrűjében
senkik vagyunk és
mindent hiszünk magunkról
véges e térben.
Pinokkió
Csak én nem tudom ilyen szépen... :-)
Én alapvetően pesszimista vagyok. Ez a szemlélet sokszor átsegített nehéz élethelyzeteken, amikor a kétségek nagyon is megalapozottnak bizonyultak. Ám, nem mindig dönthetünk racionálisan. Szükségünk van a képzelőerőnkre, és a hitünkre. Jól összefoglalod a lényeget. Élni kell, és kész.
Én így élek, hittel, optimistán. Nekem így könnyebb :-)
Igen. Pont ez az!
Csak én nem tudom ilyen szépen... :-)