Félelem a köbön
Látogatók száma: 155
Igenis a köbön, mi a harmadikon lakunk.
Áldott, békés nyócker-béli napra virradunk. Szeretem a szombatokat, olyan hihetetlenül békés minden. Meg csendes is.
Éppen másik oldalamra szándékozom fordulni, amikor valahol odalent felbőg egy betonkeverő.
Keljfeljancsi módjára ülök fel, szemüvegem után tapogatok. Vaksin hunyorogva lesem a beltérin villogó számokat: 7 :00
Édes Istenem! Hát mit vétettem én? Mivel érdemeltem ki ezt?
Előző életemben elkövetett bűneim miatt lakolhatok. Nem sopánkodok tovább. Szemüveg ledob, paplan nyakig, párna fejre, alvás. Hiszed te azt!
Krrr, brrrr, búúúúúú! - hallatszik az ütvefúró, és már tudom: mestereink megtalálták a házfalban elrejtett téglákat.
Semmi baj, mindent meg lehet oldani, gondoltam lehalkítom őket. Kivánszorgok, kecsesen kilógok a korláton, s csendesen lesuttogom nekik:
Kuss legyen már, szombat van!
Szemük sem rebben. Megjelenik viszont a lakás és egyben egy tündéri eb gazdája. (spec a kutya a Tünde névre hallgat, gyönyörű, olyan hosszú, mint egy villamos, és rövid lábacskái igencsak csámpásak. De akkor is éééédes!) Szóval Tündapu kirongyol az udvar közepére. Tündanyu a háttérből biztatja.
Felnéz, legyint, visszamegy.
Szuper.
Lehet nem vagyok elég nagy? Nem gondolnám. Elég hangos? Azt sem hinném. Elég mérges? Ezen segíthetünk.
Dohogok, morgok, felöltözöm. Kávé kellene. Nincs. Ilyen egyszerű. Benyögöm a szobában alvó másik felemnek: Lementem kávét venni. Majd jövök.
Szuszmákol: "Kulcsot vigyél."
(Fordítom: ne kopogj, nem kelek fel, hogy beengedjelek.)
Nekiindulok. A hosszú útra viszek egy kulacs vizet és három szál cigarettát. Sosem lehet tudni.
Ha a hangorgián nem húztam volna fel magam, a szemem elé táruló látvány biztosan megteszi a kellő hatást.
Ezek az agyament állatok, akik elvileg kőmívesnek tanultak valamikor, még az óhazában, kirángatták a helyéből az ajtót!
Ami hagyján lenne, ha nem épp kerek 30 napja csináltattuk volna meg az egész hóbelebancot. Közpénzen persze, mert a közös-költség erre kevés. Meg a felújítási alap is. Minden tulaj boldogan dobta be a maga ötezer-, minden bérlő a maga háromezer forintját. Csak legyenek nyugodtak az éjszakák. Előtte valószínűleg a mi házunkból eltulajdonított kerékpárok, szerszámok, miegymások tették ki a Józsefvárosi piac - tisztán legális- forgalmának felét.
Összegyűjtöttük, megcsináltattuk. Mágnespánt, új kulcsok, kódok, minden finomság. Erre jönnek ezek a vademberek és szétkapják, kettő perc alatt!
Tündapu épp eme nemes gondolatom végére lép ki az ajtón. Mellette Tünde fickándozik. Hozzám rohan, körbetáncol. Hamarosan utoléri a kutya is. Öröme cseppet alább hagy, midőn felvázolom a helyzetet.
Szolid vagyok. Meglehetősen. Elregélem az árakat. Nem tiltakozik. Közlöm vele, hogy emberi időszámítás szerint hajnal van. Majd megmutatom neki, mit tartalmaz a szabályzat. És ha én nem moshatok vasárnap 15:00 után, ő nem fúrhat és nem beton-keverhet szombat hajnali 7:00-kor.
Nemes egyszerűséggel: szarik rá. Meg rám is. Tünde bokán pisil. Nem kérdés kit támogat. Na ja, nem én veszem neki a kaját.
Erőt veszek magamon, és nem megyek bele az udvariasság alapvető elemeibe. Ráhagyom.
A boltban isteni kávé-illat fogad. Megszánnak. Sok tej, pici cukor. Veszek egy csomag kavarósat. Mire felloholok a harmadikra, a főzött kávé megteszi a hatását. Mukkanni sincs időm. Megkönnyebbülök.
Elkészítem a vásárolmányt.
Lelkesedés a fellegekig hatol, mikor behurcolom a csepegő bögrét.
Férjek gyöngye feltápászkodik: "de piros vagy, kivel veszekedtél?"
Kissé ismer már.
Megosztom vele reggelem nyomorúságát.
Kipattan a szeme:
" Szétverték azt a drága cuccot? MOST megyek le....!"
És már indulna, de nem engedem. Minek?
Mérgelődik egész délelőtt. Átkopog a szomszédba, majd két ajtóval odébb is. Legénységet toboroz. A férfiak nekiindulnak. E-vel büszkén nézzük férjeinket a rögtönzött csapat élén.
A asszonyok már ijedeznek: ugye nem marad így éjszakára???
Dehogy marad. Vagy megcsinálják, vagy kiszedik tokostul.
Mert hiába no, már nálunk is felütötte fejét a :
kapuzárási pánik.
:):):):):):):):):):):):):):):):):):):):):):):):):):):):):):):):):):):):):):):):):):):):):):):):):)
A cikket írta: Postáska
Hozzászólások
fordított időrendi sorrend
Vajon mit szólna Józsi, ha beállítanék hozzá és elkérném a beígért kakast? Ha azt mondanám, holnap lesz a szülinapom és gondoltam jó lenne egy kakaspörkölt.
Olyan szépen felboncolva, konyhakészen, ahogy szoktad.
Édi lenne!
Szeretem az extrém dolgokat! Olyan izgalmas lenne. Elnézném az elképedt ábrázatát, ahogy egy év után megjelennék nála, behajtani az ígéretét. :-)
Na ezt most hová teszed?
Pussz, (jól vagyok)
Éva
Santi bá
Úgyhogy menj, indíts a kakasért. :)
Ígéretekkel teli a padlás. Én megtartottam amit neked ígértem. Karácsonyi hangulatot mellőztem, nem ok nélkül.
Jó "kakaskodást" :)
Postáska
Szia Postáska!
Vajon mit szólna Józsi, ha beállítanék hozzá és elkérném a beígért kakast? Ha azt mondanám, holnap lesz a szülinapom és gondoltam jó lenne egy kakaspörkölt.
Olyan szépen felboncolva, konyhakészen, ahogy szoktad.
Édi lenne!
Szeretem az extrém dolgokat! Olyan izgalmas lenne. Elnézném az elképedt ábrázatát, ahogy egy év után megjelennék nála, behajtani az ígéretét. :-)
Na ezt most hová teszed?
Pussz, (jól vagyok)
Éva
Santi bá
Vegyetek alumínium kaput. Nem lesz gond vele.
Santi bá
P.
Röviden: kakas nem lenne, vad szexre annál jobbak a kilátásaid :)
Úgyhogy menj, indíts a kakasért. :)
Ígéretekkel teli a padlás. Én megtartottam amit neked ígértem. Karácsonyi hangulatot mellőztem, nem ok nélkül.
Jó "kakaskodást" :)
Postáska
Te legalább vetted a lapot, nem úgy mint Santi bá. :-)
Csak ki akartam cserélni a gondolatot, mert itt is szombat van és én erre ébredtem. Ígéret meg annyi volt, amit aztán senki nem tartott be. Azzal meg a padlás van tele, ahogy mondod.
Pussz,
Éva
Az írásod szerfelett nyílt...és jó!
Ada
Postáska, ami nincs, azt nem lehet nyitogatni, se ellopni. Igaz, bezárni se. Akkor meg pánik sincs. Vagy összekuszáltam? ;-)
Az írásod szerfelett nyílt...és jó!
Ada
Lehet belemászhatnál a fejembe is, és helyretehetnéd kusza gondolataimat...
Mer' bírlak :)))))))
Köszi, igyekeztem, ismét.
Pussz: P.
Kuszáld csak, ahogy szeretnéd, neked megengedem:)
Lehet belemászhatnál a fejembe is, és helyretehetnéd kusza gondolataimat...
Mer' bírlak :)))))))
Köszi, igyekeztem, ismét.
Pussz: P.