újabb események régebbi események további események
00:09
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
22:52
Fifi22 regisztrált a weboldalra
10:45
A kérdező hozzászólt a Kérdezd a férfit menüpontban levő kérdéséhez
05:56
zsoltne.eva válaszolt egy szavazásra
05:55
zsoltne.eva válaszolt egy szavazásra
05:55
zsoltne.eva válaszolt egy szavazásra
05:54
zsoltne.eva válaszolt egy szavazásra
05:54
zsoltne.eva válaszolt egy szavazásra
00:04
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
16:50
Ilona új bejegyzést írt a naplójába
14:00
Arnold91 módosította a naplóbejegyzését
13:58
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
09:39
Kőnig válaszolt egy szavazásra
15:10
Ilona új bejegyzést írt a naplójába
10:58
Kőnig új cikket töltött fel
08:19
Új cikk került fel a weboldalra
00:04
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
22:30
Ilona új cikket töltött fel
15:04
Black Ice módosította a cikkét
14:44
Black Ice új cikket töltött fel

Az érem két oldala!... 2. rész

2011. július 14. - Látogatók száma: 60

Szerelemre és kielégülésre számított? Inkább az utóbbi...

Nem ismerhették egymást, hiszen idő sem volt rá, hogy kellőképpen előkészítsék a légyottot, mert ebben a korban, amelyben ő is volt, már a régen elfogadottnak kikiáltott udvarlási időszakot mindketten ki akarták hagyni.
Mire az elhatározása beért, eljutott az első férfiig, akivel közelebbi kapcsolatba kerülhetett volna, rengeteg csalódáson ment már eddigre keresztül. A magában és a másikban való hite mégis akkora erőt adott számára, hogy tovább szőtte azt a szálat, aminek maga sem tudta, hol lesz a vége?…(Gyertya fénye mellett?…., mint a cikkében hitte, vagy valahol másutt? Esetleg nála?) nem jött össze. Hosszú volt a végéig, vezető virtuális út, a beteljesülés nem következhetett be. Mit hagyott ki? Ki tudja?

*

De valahol folytatnia kellett? És ő nem hagyhatta abba.
Rákattant! Micsoda bátorság? – gondolta akkor. És nem maradt el a válasz. Másnap reggel már nem hiába kapcsolta be a gépet. És akkor elkezdődött megint valami. Izgalmas volt. Sokkal izgalmasabb, mint korábban. Egy addig ismeretlen. Érezték a kérdések súlyát. Tudták a választ. Mindketten a semmi felé vezető utat is már megjárták, ismerték. Változtatni szerettek volna… De nem ment. Hazugság volt, vagy a körülmények áldozata volt mindkettő? Ki tudja? Ez a csevej csak az maradt.. Nem lehetett mögötte semmi. Talán csak egy kis vágy, egy kis virtuális szex iránti igény! De így utólag elmondva, belegondolva nem volt az talán mégsem olyan rossz! Valami vágyat ez is ki tudott fejezni.

*

Túl kellett lépnie rajta. Már megint. Nem volt jó kezdet. Ezt belátta. De valahol mélyen tudta, hogy ez nem olyan egyszerű, mint eredetileg gondolta. Sokkal több türelem kell hozzá. Addig is, míg beérik, mert az idő pénz! És ő keresett, kutatott mellette tovább, helyette valaki mást. Nem állt meg szinte egy percig sem.

Rákattant ismét egy férfi… Talán jó is lehetett volna? De a körülmények ismét közrejátszottak. Nem mellette, hanem ellene. A biztos, a biztosabb – gondolhatta a másik oldalon lévő. Ezt korábbi tapasztalataiból ő is nagyon jól tudta, de most egy kicsit azért rosszul esett. Minden jó lehetett volna. Közbeszólt a múlt, amiről hajlamosak vagyunk mindig megfeledkezni. Van, aki azt hiszi túl van rajta, többen vagyunk azok, akik tudjuk, és nem veszünk róla tudomást. De ez egy nagy tévedés! Csalóka remény! Mindenhol utoléri azt, aki nem volt elég bátor, vagy ügyes! Aki nem zárta le időben a múltat! Utoléri! A biztos jobb a bizonytalannál – gondolja, amikor szorul a hurok a nyaka körül. Milyen igaza van, volt?! Vagy mégsem? Ki tudja?

Ki mondhatja el magáról, hogy az élete első időszakában megtalált párjában leli majd fel az élete értelmét? Szerintem senki. Mégis hisszük azt, hogy ez így lenne a tökéletes. Így kéne lennie.

Én nem hiszem ezt. Már az idő tapasztalatából is tudom, hogy sokkal kevesebb is elég lenne a tökéleteshez, a boldogsághoz. De ahhoz nem vagyunk elegek. Ahhoz két ember kell, az is, hogy a másik is így gondolja. Ugye mennyire nem egyszerű? De ő még nem nőtt fel idáig. Hát itt van a kutya elásva!

*

Egyszer csak vége lett. A csábítás időszakának. A hitegetésnek. A körülményekre való hivatkozásoknak. Egyszerűen az egész hitelét vesztette dologgá változott. Csak egy illúzióvá, egy felesleges nyűggé, érzéketlen üressé, hamissá, olyanná, amit el kell vetni mindenkinek, aki egy kicsit is még a józan ész birtokában van.

*

Mire odáig eljut az ember, hogy az, akiben hitt, akitől remélte, hogy az elképzelt virtuális kapcsolata egyszer valósággá válhat, mégis rádöbben, mennyire hiábavaló ez a várakozás, felőrli a belé vetett hitet, az idegeket, addigra kiábrándul nem csak abból amire vágyott, de az alanyból is, akire rákattant, vagy ő rá egyszer valamikor, és szabadulni akar már tőle minden áron. Idő kérdése ettől kezdve mikor következik ez be, mert eddigre már nincs mögötte érzés, nincs mögötte semmi…

folyt.köv.

2 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

Cikkíró
cikkíró párbeszéd
2011. július 18. 17:51

megtekintés Válasz erre: heleenke - 2011. július 15. 04:06

Sajnálatos dolog a csalódás, de mindenkivel előfordulhat! A virtuális kapcsolatok döntő többsége csalódással veégződik. Persze akadnak kivételek is, de ez ritka, mint
a fehér holló! Ne add fel a keresést és előbb-utóbb rá fogsz akadni az igazi társadra!

Sok sikert hozzá!

heleenke

Nem adtam fel! Hiszen folytattam! :-)
2011. július 15. 04:06
Sajnálatos dolog a csalódás, de mindenkivel előfordulhat! A virtuális kapcsolatok döntő többsége csalódással veégződik. Persze akadnak kivételek is, de ez ritka, mint
a fehér holló! Ne add fel a keresést és előbb-utóbb rá fogsz akadni az igazi társadra!

Sok sikert hozzá!

heleenke
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: