újabb események régebbi események további események
09:22
wXavBLqjCthMSuKG regisztrált a weboldalra
12:27
Tündér módosította a naplóbejegyzését
12:26
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
02:01
Pinupduzk regisztrált a weboldalra
új cikk írása

Lelkünk mélyén a feldolgozhatatlan...

Életünk szemefénye...
"A mai napig tátong a lelkemen az a seb, amit hagyott maga után." Babenko

Cikkek, melyeket írtunk

Rendezés: szerint

Miyen lett volna, ha...

Miyen lett volna, ha... - Szívem, kikapcsolom a tévét, aludjunk! Hosszú lesz a hétvége, hiszen a születésnapodat ünnepeljük! Mész a gyerekekhez, a mamádhoz, és én is meglepetéssel készültem! – mondta Nóra, és kérdőn nézett Attilára.
- Még ne, nézem, de halkítsd le nyugodtan, hogy ne zavarjon – válaszolta a férfi, miközben fogalma sem volt róla, hogy éppen mi történik a képernyőn. Gondolatban egészen máshol járt, de nem akart a sötétben feküdni. - Jó éjszakát, aludj jól – adott leheletfinom csókot a nő szájára, és már vissza is tért a gondolatai közé. A napközben történteken morfondírozott. És azon, hogy vajon miért most történik mindez, amikor annyi év telt már el. Néha persze eszébe jutott eddig is, hogy mi lenne, ha… ...

Folytatáshoz kattints a cikkre
fel le
89 2 0

Erotikus

Szingliregény (részlet) Pályázat

Szingliregény (részlet) Pályázat A tanárom volt, és egy bulin akadtunk össze. Az idegen konyha asztala mellett talált rám, éjfél felé. A körmömet rágtam, ideges voltam, tanulnom kellett volna az érettségire. Egy nő káromkodott, csengettek, valaki részegen ordítozott, utáltam ezt, amiben vagyok. Mérgesen rángattam a kardigánomat. Korgó gyomorral gubbasztottam ott, amikor az ajtó mindkét szárnya kivágódott, és a jéghideg konyhába beviharzott a kémia tanárom. Sohasem kérdeztem, hogyan került oda, és már nem is lényeges, de ahogy ...

Folytatáshoz kattints a cikkre
fel le
301 12 31

Édes Nagypapámról...

Édes Nagypapámról... Nézzétek el nekem, kicsit szentimentális...
...lent voltunk,szüleimnél, öröm volt!! Jó volt látni őket, mint mindig.. ...de egy érzés nem hagy nyugodni...már lassan negyven éve... én voltam a Papa egyetlen, imádott unokája, pedig volt még rajtam kívül kettő!!.. de különös kötelék fűzött bennünket össze... nagyon jó ember volt, nyugodt, szeretett mesélni, én ültem a térdén, hallgattam, fésülgettem pár szál haját... Most kimentünk a sírjához, "beszélgettem" vele, mit is élhettél volna még meg... láthatnád, hogyan alakult az életem, ...

Folytatáshoz kattints a cikkre
fel le
65 7 22

Az érem két oldala!... 2. rész

Szerelemre és kielégülésre számított? Inkább az utóbbi...
Nem ismerhették egymást, hiszen idő sem volt rá, hogy kellőképpen előkészítsék a légyottot, mert ebben a korban, amelyben ő is volt, már a régen elfogadottnak kikiáltott udvarlási időszakot mindketten ki akarták hagyni. Mire az elhatározása beért, eljutott az első férfiig, akivel közelebbi kapcsolatba kerülhetett volna, rengeteg csalódáson ment már eddigre keresztül. A magában és a másikban való hite mégis akkora erőt adott számára, hogy tovább szőtte azt a szálat, aminek maga sem tudta, hol ...

Folytatáshoz kattints a cikkre
fel le
60 2 2

Hatalmas pofonok a sorstól...

Sziasztok! A nevem Gyuszi, nemsokára 20 éves leszek, de elég sokszor próbára tett már az élet! Voltak már nagyon nehéz időszakok az életemben, de mindig felálltam, a saját erőmből! Alapvetően egy életvidám srác vagyok, szeretek hülyéskedni, humorizálni:D
3 évvel ezelőtt megismertem egy lányt, az iskolában. Évfolyamtársak voltunk, úgyhogy sokszor találkoztunk szünetekben, a folyosón. Szép és aranyos lány volt, mindig volt egy kedves szava hozzám! Jókat beszélgettünk, mindig hülyéskedtünk, Ő is olyan típus volt, mint én: nagyon szeretett poénkodni, nevetni:) Mint minden közösségben, nálunk is vannak olyanok, akik nem igazán tudnak beilleszkedni, nem tudnak normálisan viselkedni és sokszor piszkálódnak is. Szabinát is macerálták időnként és ha én ...

Folytatáshoz kattints a cikkre
fel le
109 6 12

Mama, aki a szívünkben él

Mama, aki a szívünkben él Tudom, hogy fentről vigyázza léptemet, Feledni őt, míg élek, nem lehet, A legfontosabb dolgot tanította nekem, A szeretet mindig a szívemben legyen. Vigyázzak arra kit szívem szeret, S minden nap elmondjam neki, ha lehet.
Ismeretlen telefonszám. Felvegyem vajon? Hátha fontos, meghallgatom ki keres, bár nem érek rá, mert mamámat kell meglátogatnom a kórházban. Felveszem. - Igen, tessék! - szólok bele nyugodtan. - Dr. Márton vagyok. Kis Zsanettal beszélek? - Én lennék - ekkor már nem voltam nyugodt, és amitől a legjobban tartottam, sajnos valóság lett. Közölte az orvos a hírt, miszerint mamám örök nyugalomra tért. És én még el sem köszöntem tőle. El sem mondtam neki mennyire fontos volt a számomra, mennyi ...

Folytatáshoz kattints a cikkre
fel le
78 5 15

Megerőszakolt?

Nem Tom kartársamnak van egy régebben feltett írása hasonló címmel, ami az alábbi írásom paródiája. Úgy gondolom, hogy az ihletet adó szövegemmel együtt az ő írása is érdekesebb. Olvassátok el újra!
Késő éjszaka landolt velem a TU 154-es egy majd milliós lakosú ukrán nagyváros belföldi repterén. Az utolsó gép volt aznap és alig lézengett néhány kialvatlan szemű utas a csomagkiadó körül. Nálam nem volt nagy pakk, hisz csak egy napra repültem Moszkvába egy értekezletre az évekig lakóhelyemül szolgáló városból. Más alkalmakkor mindig vonaton utaztam, de akkor hosszabb időre hagytam el a várost és nem hajtottak a határidők annyira, mint ezúttal. Fontos volt a jó szereplés a fővárosban, ezért ...

Folytatáshoz kattints a cikkre
fel le
462 4 10

Ez már szinte rémálom … 4. rész

Folyt. 2011.02.05. (szombat).
Egy hét mindössze az ominózus „megszállás” óta, ami eltelt, így nem is várható el tőlem, túlzott optimizmus, annál is inkább, mert nem múlt el szinte nap, hogy ne hívott volna fel telefonon, kilátásba helyezve a polgári bírósági pert, ne próbált volna meg fenyegető üzeneteket küldeni. Bennem meg forrt a méreg. Nem tudtam hová tenni ezt a megszállottságát, ha eszembe jutott milyen körülmények közül jött ide hozzánk, és mit hagyott maga után, amikor elment. Tudta nagyon is, hogy amit tett, ...

Folytatáshoz kattints a cikkre
fel le
71 2 2

Ez már szinte rémálom … 3. rész

Ez már szinte rémálom … 3. rész Folyt. 2011. január 30. (vasárnap).
Milyen jó, hogy három nappal ez előtt éjszaka felébredtem, mert nem hagyott nyugodni mit is jelent számomra ez a nevezetes nap. Nekem sokat. Volt bőven min töprengenem. Az elmúlt napok történései megviseltek kissé. Elvették a játékos kedvemet, és mintha felnőttem volna egy pillanat alatt. Ezek hozták ki belőlem végül a gondolatokat, így született meg a „Születésnapi ajándék” írásom. * Nem volt, nem lehetett más dolgom, mint itt lógni a gép előtt és olvasni, visszaolvasni és még írogatni is, ...

Folytatáshoz kattints a cikkre
fel le
84 2 6

Ez már szinte rémálom … 2. rész

Folyt.
Meséltem volna én, ha hagyják, de őket csak a lényeg érdekelte, de a lényeg az az előzményekben volt. Most nem hagytam magam, amikor megpróbáltak eltéríteni attól a szándékomtól, hogy beszéljek. És én beszéltem. Nem hagyva még annyi időt sem nekik, hogy a kért személyigazolványomat odaadjam. Mintha nem is hallottam volna. - Miért nem azok a járőrök jöttek ki most is, akik tíz nappal ezelőtt. Ők legalább már ismerik az előzményeket és nem kellene ugyanazt még egyszer elmondani. – mondom. - ...

Folytatáshoz kattints a cikkre
fel le
82 4 4

Ez már szinte rémálom … 1. rész

Még friss az emlék. Még fáj. Még nem dolgoztam fel. Mégis írnom kell róla, hogy oldódjon bennem a feszültség, ami pár napja nem hagy el. Szomorú vagyok, mert ígértem, hogy csak vidámat, szépet fogok írni ezentúl, de nem tudom betartani.
(2011.01.29. szombat). Nem volt elég neki, hogy ránk küldte a járőröket 10 nappal ez előtt. Látta, milyen hatással volt rám a jelenlétük, amikor rosszul lettem. Ez sem hatotta meg. Lásd. „Fájdalomforrás” c. írásom. Ugyanez ismétlődött meg szombaton, tíz nappal az után. Kopogtak az ajtómon. Nem tudom, hogyan juthatott be a lépcsőházba, a kopogásra délutáni pihenésemből ugrottam fel és nyitottam ki a kisablakot a bejárati ajtómon. Ott állt és vigyorgott. Bájosan megkérdezte „bejöhet-e”. ...

Folytatáshoz kattints a cikkre
fel le
91 3 2

Fájdalomforrás

Mosolya nekem torz vigyornak tűnt.......... Sarokba szorítanak... Boldog névnapot Piroska!
Éreztem, ahogy lassan kifut az arcomból a vér. Kúszik egyre lejjebb és lejjebb. Aztán egyenesen a derekamig meg sem áll. Nem akarom ezt az érzést! De már nincs lehetőségem megállítani. Az idegek játéka ez, ami egy hatalmas elviselhetetlen fájdalomban összpontosul a gerincemben. Megtör, hogy négyrét görnyedek belé. Ordítanék, de a fájdalom elveszi a hangom, hogy szólni sem bírok. - Rosszul vagyok! - mondom alig hallhatón… amíg lábaim engedik, valahogy eljutok az előszobáig, aztán tovább ...

Folytatáshoz kattints a cikkre
fel le
99 4 7

A Kan

A Kan 17 éves koromban tapasztalatlan ártatlan kislányként szembesültem a meztelen valósággal, mikor az első udvarlóm, egy idősebb fiú határozottan és célirányosan próbálta bennem felkelteni a férfiak iránt még nem érzett testi vonzalmat.
A rafináltan elől hagyott jugoszláv szex lapok az asztalán, és a késő éjjeli csókolózások a szülői ház közelében mozi után – sem tereltek a karjaiba, éretlen voltam még, a barátkozáson kívül mást nem igazán igényeltem sem tőle, sem mástól. Egy nyári tábor tücsökciripeléses estéjén félrevont a társaságtól, hogy oda visz – házon belül, - egy zártkörű rendezvényre, ahova a többiek nem jöhetnek be. A társalkodó melletti kis étkezőbe lépve már többen ültek a kezdetleges videós moziban. Örömmel ...

Folytatáshoz kattints a cikkre
fel le
254 6 4

SEBZETT SZIVEK

Egyetlen célja volt ezzel a tettével, fájdalmat okozni annak az embernek, amit akkor érzett, amikor meglátta azt a nőt.
Nem először ültek már ennél az asztalnál úgy, hogy megpróbálják rendezni kapcsolatukat, akár úgy is, hogy végérvényesen befejezik, ami már mindkettőjük számára csak kínlódást jelentett. Mégis mindig kibékülés lett a vége. Még volt bennük valami érzés egymás iránt. Hogy nem veszi észre, hogy keresztül utazta a várost már megint, csak azért, hogy láthassa? Magának sem akarta bevallani, hogy szüksége van erre az emberre, aki az életének egy szakaszában a társa volt, és most is a társa lehetne. Ha ...

Folytatáshoz kattints a cikkre
fel le
83 2 2

ÉS ALSZOM TOVÁBB...

Mondom, hogy itt vagy mellettem!
Próbálom egyenesre venni a figurát. Több-kevesebb sikerrel. Az út, amin járok összefut a szemem előtt. Megpróbálom kikerülni a gödröket, mert még a végén az alján találom magam. El kell jutnom az út végére. Hoppá! Az előbb még nem itt voltam, a túloldalról, hogy kerültem ide? Veszélyesek ezek a kanyarok! Pont most kellett felásni, amikor éppen erre járok? De inkább bukdácsolok, mint megyek. Erős volt az ital, kissé talán megártott. De még azért látok. Közeledek az utam végéhez. A Botond ...

Folytatáshoz kattints a cikkre
fel le
54 2 6

„Volt egyszer egy vadnyugat”

„Volt egyszer egy vadnyugat” Még itt vagy!
Körbenézek. Nem értem hogy kerültem én ide, csak a lábam vitt és egyszer csak itt találtam magam. Mennyi ember, mennyi idegen ember, és mennyi ismerős. Ja, ők a családom!? Hú, de sokan vagyunk! Itt van minden testvér és rokon, unoka és gyerek és fiú és lány, és, És! Az én gyerekem nincs itt. Nem véletlen. Azt mondtam, kínomban. Aludd át a temetést! Hogy átaludta-e már nem tudom, mert a lábam vitt, oda, ahová nem szívesen megy az ember egyedül, se kettesben, se sehogy, a temetőbe. Tesóm! Én ...

Folytatáshoz kattints a cikkre
fel le
63 3 3

MOST MONDOM EL MENNYIRE SZERETLEK!

Búcsúzom!
Akkor is, amikor még gyerekek voltunk. Hogy sajnáltalak, amikor apu szigorú volt hozzád, mert valami rosszat tettél. Ne haragudj rám, hogy nem mertem bevallani, én dobtam rá a kabátokat és ezért volt olyan nagyon melege, amikor felébredt és dühös volt ezért. Féltem. Tudod milyen volt apu, amikor mérges. Nem érdekelte ki van a közelében akkor, odavágott, ha kellett, ha nem. Ezért fogtam rád akkor, hogy te voltál. El kellett viseljed a verést, de te nem haragudtál rám. Tűrted és én büszke voltam ...

Folytatáshoz kattints a cikkre
fel le
79 5 5

A szerelmes szélhámos prototípusa

A szerelmes szélhámos prototípusa Az idő előre haladtával egyre több címkét vagyunk képesek feltűzni az erősebbik nem mellkasára. Történetek, érzések, cselekedetek, mind mind egy skatulyába kerülnek. Visszatekintvén tanulunk belőle. Egy címkét ismét találtam, amit megoszthatok veletek...
„Mesébe illő pillanatok övezik kapcsolatunkat. Hihetetlenül boldog vagyok vele. Ő a nagy Ő. Szeretem.” Azt hiszem ilyenkor érdemes hideg vízzel megmosnunk arcunkat, mivel a rózsaszín köd elegendő mértékben vette el a józan ítélőképességünket, ahhoz, hogy ne vegyük észre, hogy potenciálisan éppen a falnak rohanunk. Történetem két főhőse merőben különböző karakter. Egyikük a reális gondolkodásmód megtestesítője, míg másikuk igazán temperamentumos és csöppet sem teketóriázik, ha saját boldogságáról ...

Folytatáshoz kattints a cikkre
fel le
336 1 6

Emlékezés!

Emlékezés! Emlékszem Rá, mert közel állt hozzám.
Valamikor ezelőtt 12-13 évvel, egy új helyen kezdtem vállalkozást. Vendéglátás. Egy kis 1100-lakosú falucskában, ahol mindenki ismer mindenkit. Kicsi zárt közösség, de lelkes, kedves emberek. Idegenként kerültünk oda, egy presszót vettünk bérbe, felváltva dolgoztunk a férjemmel. Presszóról lévén szó többnyire férfi vendégekkel, egy részükkel össze barátkoztunk, megismertük a családjukat, néha még munkán kívül is összejártunk. Ott ismertem meg az egyik törzsvendégünk feleségét is. A férjet ...

Folytatáshoz kattints a cikkre
fel le
74 3 6

KAPCSOLATAINK ... 3. rész

Az életünkben meghatározó eseményeket nem tudjuk csak úgy leírni. Azokat nem lehet meg nem történtté tenni, elfelejteni. Azokról gondolkodni, beszélni kell, azokat le kell írni. Mert minden látszólagos semmiség meghatározza a következő lépésünket.
Ez az első napom szabadságra menetelem óta, amikor végre a magam dolgával foglalkozhattam. Reggel fél nyolckor mentem ki a kertbe, ahol megöntöztem a virágokat, a betont, a rózsát, felfrissítettem a teraszt és a szobát, megkapáltam a paprikát, a zöldséget, sárgarépát, összeszedtem a gazt villával, lehordtam, majd a szőlő közét a fokhagymáig teljesen kigazoltam, kiszedtem a hagymát, kihordtam a gazt, villával összeszedtem egy kupacba. Pihentem is egy keveset ebéd után, meghallgattam a ...

Folytatáshoz kattints a cikkre
fel le
57 2 0
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: