újabb események régebbi események további események
09:28
wadbikaiy új bejegyzést írt a naplójába
09:25
wadbikaiy új cikket töltött fel
05:55
wadbikaiy válaszolt egy szavazásra
05:54
wadbikaiy új cikket töltött fel
05:46
wadbikaiy új bejegyzést írt a naplójába
21:38
SamuelOrals regisztrált a weboldalra
19:56
szhm97 regisztrált a weboldalra
12:54
Ilona új bejegyzést írt a naplójába
22:05
Самое надежное онлайн казино, ДЖЕКПОТ КАЖДЫЙ ДЕНЬ ОТ 1500000 РУБЛЕЙ: ...
13:58
Black Ice módosította a cikkét
13:56
Black Ice új cikket töltött fel
18:20
72 Legit Ways To Make Money And Passive Income Online - How To Make Money ...
15:14
wadbikaiy új cikket töltött fel

Bocsánat

2015. február 13. - Látogatók száma: 48

/ Egymondatos: ...ez visszarepít a régmúlt időkbe.../ Ez a történetem visszarepít a régmúlt időkbe, a régi "jó béke időkbe", amikor András és Ilonka házasságot kötött egy szabolcsi, határ menti faluban.

Mindketten elszegényedett nemesek leszármazottai voltak, a felmenők között ügyvédek, papok, földbirtokosok voltak. Nekik már csak a kutyabőr és néhány hold föld maradt.De a fiatal házasok szorgos, becsületes, fáradtságos munkájukból szépen megéltek, egyetlen fiúkat taníttatták és az volt az elképzelésük, hogy ha a fiú, Zoltán megnősül, senki más nem lehet a felesége, mint a mellettük lakó postás kisasszony, Betti. Csakhogy az élet felülírta az elképzelésüket..

Zoltán megismerkedett Erzsikével, aki a falu védőnője volt.Az ismerkedésből nagy szerelem lett.Erzsike gyönyörű úrilány volt, akinek önálló elképzelése volt az életről, hamar otthagyta a hatgyermekes családi fészket, a szülők legnagyobb tiltakozása ellenére. Ő tanulni akart, iskoláit Szegeden végezte el.
Bizony, abban az időben az apa feladata volt, hogy a család anyagi biztonságát előteremtse, a feleség és a lányok pedig a mindennapi, otthoni munka, a háztartás vezetés, a melegség záloga volt. De Erzsike nem akart tétlenül otthon ülni és milyen jól tette, hogy ezt a szép, női szakterületet választotta és végezte el, mert a szülők aránylag korán meghaltak, így segiteni tudta testvéreit.

Zoltán és Erika nagy szeretetben éltek, egy nagyvárosba költöztek, házasságukból három gyermek született. A gyerekeket nyaranta elvitték az apai nagyszülőkhöz, ilyenkor ők is kivettek néhány nap szabadságot és együtt élvezték a falusi élet szépségeit. Azaz élvezték volna, mert Erzsike anyósa soha nem tudott belenyugodni, hogy a menye nem Betti lett. Az esküvő után is majdhogynem seprűnyéllel kergette meg Erzsikét.Nyaranta is a szabadság idején ott bántotta, szurkálta, ahol tudta, hiába láthatta, hogy Erzsike igazi családanya és szerető feleség. A gyerekek még kicsik voltak, ők ebből semmit nem vettek észre, nagyapjukkal töltötték az időt a földeken.Éveken keresztül ment ez így, Zoltán sem tudott ezen a helyzeten változtatni.

Aztán a nagyapa egy szívrohamban hirtelen meghalt. Alig temették el, mikor rá egy hónapra Zoltán kapott egy levelet Bettitől, hogy az anyja nagyon beteg, nála van és azonnal utazzanak el hozzá és rendezzék szegénynek a helyzetét.(Betti vénlány maradt, soha nem ment férjhez.)
Zoltán és Erzsike utaztak is azonnal, a mamát hazavitték, aki nagyon beteg volt, mai szemmel nézve gégerákos lehetett. Erzsike éjjel-nappal mellette volt.ápolta, gondozta, fülledt nyár lévén legyezgette, etette, szinte nem is aludt ebben az időben...
Egy nap, mikor az anyósa már haldoklott és ő ott ült az ágya szélén ,simogatta a szenvedő arcot, Ilonka szeméből egy könnycsepp legördült, próbálta Erzsike kezét megfogni és alig hallhatóan-már beszélni sem tudott-suttogta. " Bocsáss meg nekem mindenért, lányom".
Tíz perc múlva meghalt..

Ilona B.T.
Kép: Net

A cikket írta: Ilona

1 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

2017. február 6. 14:27
Az én történetem is valós...Nagyanyámról és anyámról szól..
2015. február 13. 14:17
Ilona,kedves!
Valami hasonlót éltem meg anyósommal én is.Igaz,Ő csak a házasságunk elején volt ellenséges,de sosem szeretett úgy,mint a másik menyét,aki ugyanonnan származott mint Ő.Nagyon remélte hogy majd ha rászorul a sógoromék veszik magukhoz,de ők erre nem voltak hajlandók.Azzal indokolták hogy ők gondozták a sógornőm édesanyját,a Mamát gondozzuk mi.A Mama csalódott volt,hogy hozzánk került,de látta,érzékelte azt a szeretetet amivel közeledtünk felé és nagyon jól megvoltunk együtt.Az utolsó két hétben történt,hogy egyszer kimondta:mennyi bánatot okoztam én neked!Én tudtam mire gondol,még mielőtt kimondta volna:Nem szerettelek.És bocsánatot kért Ő is.Én már fel voltam készülve rá hogy elengedjem és nem volt bennem harag,már rég megbocsátottam,béke volt a szívemben.
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: