Megbocsátásról (1)
Látogatók száma: 82
" Semmit nem felejtünk el, de mindent megbocsátunk" (Jorge Semprún)
Megbocsátás-hogyan definiáljuk?
Nem felejtés?-sokszor nagymamáinktól halljuk: ami történt, azt meg tudom bocsátani, de elfelejteni nem lehet, amit elfelejt az ember, azt nem is tudja megbocsátani, mert nem marad mit megbocsátani.
Nem letagadás?- sohasem lehet úgy megbocsátani, hogy az igazságtól elhatároljuk magunkat. pl. borítsunk fálylat rá, pedig de sokszor halljuk ezt.
Nem is pusztán akarati kérdés
A megbocsátás nem egyetlen pillanat műve. Hosszú folyamat, rengeteg időt igényel. Van kezdeti szakasza, csúcspontja, és "karbantartásra" szorul.
A megbocsátás nem paracsszóra megy. S nem jelenti azt sem, hogy minden úgy folytatódik, mint azelőtt, mint a bűn előtt, hogy eltörli azt, ami történt. Vannak, akik azért nem akarnak, tudnak megbocsátani, mert soha nem lesz már ugyanolyan, mint azelőtt.
A jogaimról sem kell lemondani. Az elkövetett igazságtalanságot a lehetőségekhez mérten kell helyrehozni.
Nem is mentegetés. Ezt nagyon ismerem. Talán gyávaságból fakad, de lehet, hogy jóindulatból, de azért legbelül mégiscsak öncsalás van. pl. nem tehet róla, nincs is mit megbocsátani.
A megbocsátás az alázat cselekedete, nemcsak a vétkes, hanem a megbocsátó részéről is, és milyen sokszor halljuk gőggel kimondani ALÁZAT.
Erőt venni magunkon, ez fontos mozzanat. Aki megbocsát, az egyszersmind úgy dönt, hogy lemond valamiről, de cserébe ott van a szeretet, a megbékélés.
források:
http://dia.pool.pim.hu/html/muvek/ESTERHAZY/esterhazy00366/esterhazy00366_o/noteESTERHAZY00482EST001.html... -Eszterházy Péter-
A cikket írta: T.Zsóka
Hozzászólások
időrendi sorrend
Sőt én építkezem!!
Egy dolgot világosan lássunk.Ha megbántanak,megsértenek,lelkünkbe taposnak,okkal történik.Minden okkal történik.Lehet ezt vitatni,de attól még így van.Javaslom rágjuk jól meg a történést,a témát boncoljuk fel,és kitárulkozik a MIÉRT.Már meg is fejtettük.Tiszta a képlet!
Miért is jó nekünk ha hurcoljuk,tápláljuk magunkban a sérelmeket,fájdalmakat???Ugye nincs válasz.Mert nem jó.Önmagunknak ártunk vele a legtöbbet.
Képesnek kell lennünk mindezt elengedni,megbocsájtani és tovább lépni.Saját magunkért.