újabb események régebbi események további események
21:08
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
11:33
Arnold91 módosította a naplóbejegyzését
11:26
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
11:16
Tündér új bejegyzést írt a naplójába

A biztonság illúziója

Látogatók száma: 50

Tavaszodik. Az óra átállítás miatt hűvösek a reggelek, ellenben később sötétedik, legalább ennyi előnnyel bír ez a felesleges cirkusz.
Három éves kislánya, Mályva, édesdeden alszik ágyacskájában, férje, Bazsó, pedig a másik oldalára fordul, és még alhat egy fél órát. Bezzeg neki kelnie kell, reggelit és uzsonnát készíteni a férjének, nyolc óra körül megetetni kislányát és nagy lélegzetet véve nekiindulhat tervezett útjának.
Levendula hosszan nézi arcát a fürdőszoba tükrében, melyből fiatal, kreol bőrű fiatal nő néz vissza rá, akinek derekáig hullámzik selymes, hosszú, fekete haján megcsillan az apró ablakon betörő napfény. Fogat mos, kiválaszt egyet az öt flakon tusfürdő közül, majd beáll a tusolóba és engedi magára a kellemesen meleg vizet. Imád tusolni, még három év után is élvezi, amint az illatos hab végigcsorog nyúlánk alakján, valósággal simogatva a bőrét, és nem szól rá senki, hogy ne pazarolja a vizet, mert az nem ingyen van. Apja egyike azoknak a romáknak, aki mind az öt gyerekéről gondoskodni akar, a fiúknak szakmát kell tanulni, a lányokat meg igyekszik időben férjhez adni. Maga is elvállal minden munkát, még hétvégén is dolgozik, hogy kenyér legyen a család asztalán. Levendulát tizenhat évesen hozzá akarta adni a szomszéd falubeli legényhez, de a lány megmakacsolta magát, elment dolgozni az erdőgazdaságba, ahol megismerkedett a kétgyerekes Balogh Bazsóval, az állatorvos fiával, akibe beleszeretett, teherbe esett tőle, és nem is tudja, mekkora szerencséje volt, amikor a harmincéves férfi ott hagyta családját miatta, elvált és feleségül vette.
Tojásos lecsót készít reggelire, azt nagyon szereti Bazsó, és ha megeszik belőle egy nagy tányérral, kibírja vele ebédig, amire szendvicseket készít. Három zsemlét kettévág, megvajaz, arra teszi a vékonyra szelt turista és zöldpaprika szeleteket, szalvétába csomagolja a szendvicseket, majd ételzacskóba teszi, nehogy kiszáradjanak.
Megterít, középre teszi a lecsót serpenyőstül, és éppen indulna felkelteni Bazsót, amikor felsír Mályva, melytől azonnal felébred a férje, felkapja kislányukat és nyugtató szavakat duruzsolva a fülébe, máris hozza a konyhába, reggelizni, attól majd megnyugszik. Levendula számára nincs szebb jelenet a világon, mintsem az, amikor férje és kislánya meghitt csevegés közben reggeliznek. Akkor csatlakozik hozzájuk, amikor elkészült a kakaó és lefőtt a kávé is.
- Ha nem igyekszel, nem marad neked a lecsóból, ugye, kislányom? – ugratja Bazsó. – Ma mentek Mályvát beíratni az óvodába?
- Igen, kilencre várnak bennünket.
- Jól van, szívem, járjatok sikerrel! Dél körül felhívlak, ha lesz térerő.
Bazsó erdészmérnök, nem is akármilyen. Szorgalmas, kitartó, ért az emberek nyelvén és a vadászok is kedvelik. Nagy port kavart a faluban, amikor Levendula miatt elvált a nejétől, mert mindkét család olyannyira ellenezte kapcsolatukat, hogy végül kenyértörésre került sor, és el kellett onnan költözniük, mielőtt tragédiába torkollt volna a két család viszálya. Az állatorvos apósa kitagadta Bazsót, hasonlóképpen vélekedett apja is Levenduláról, csak éppen ellentétes előjellel. Úgy gondolta, hogy lánya jó családba kerül, Bazsó mellett meglesz a mindennapi kenyere, s neki soha többé nem kell lányáról gondoskodnia, főleg akkor nem, ha színleg ő is kitagadta Levendulát.
Eleinte Levendula nem szerette Bazsót, inkább tetszett neki a férfiemberi mentalitása, tisztessége és annak lehetősége, hogy mellette jobb élet vár rá. Csak később szeretett bele, amikor már várandós volt Mályvával. Sajnos, Bazsóval együtt annyira naivak voltak, hogy nem számoltak a következményekkel. A doktor úrék látványosan menyük és két unokájuk pártjára álltak, s fennen hangoztatták, hogy addig látni sem akarják Bazsót, amíg azzal a cigánylánnyal él. Hasonlóképpen Levendula apja is mondogatta a magáét, mely szerint szegény lányának fejét elcsavarta az a gazember Bazsó, ezért a falu roma közössége valósággal kivetette maga közül a fiatalasszonyt. Tarthatatlanná vált helyzetükből Bazsó találta meg a kiutat, megpályázott az ország túlsófelén egy állást, melyet megkapott és így kerültek ide, ebbe a nagyközsége, ahol immár két éve élnek.
Csacsog Mályva, hogy magával viheti-e az óvodába kedvenc babáját, meg kapnak-e ott ebédet, mikor megy érte az anyja, s Levendula alig győz válaszolni kérdéseire. Szépen felöltözteti kislányát, ismét elmondja neki a szentenciáit, miközben arra gondol, hogy kétórányi időre kénytelen lesz egyedül hagyni az óvodában, mert állásinterjúra megy a fodrászatba. Bazsónak sem merte eddig bevallani, hogy növekednek a megélhetési költségek, és a férje gyerektartással csökkentett fizetéséből alig tudnak kijönni.
Kisütött a nap, már a szélcsendes helyeken melegít is. Mályva ugrándozik útközben, de nem engedi el anyja kezét. Babáját végül otthon hagyták, mert elaludt, és hagyni kell, hogy kipihenje magát. Csinosnak érzi magát, mert anyja új, pörgős piros szoknyát adott rá, meg patentos cipőt, fehér a harisnyája, a blúza és a kabátja, de azt majd le kell vetni az óvodában, ahol olyan kantáros nadrágot és pólót kap, mint a többieknek van, és anya hoz egy benti cipőt is.
Szemüveges az óvó néni és barátságos. Míg anyja átöltözteti, addig csendben beszélgetnek, de hogy miről, azt nem érti Mályva, mert már azt figyeli, hogy a többiek mit csinálnak az üvegajtós teremben. Végül kézen fogja az óvó néni és bevezeti a gyerekekhez. Bemutatja, hogy megérkezett az új társuk, Balogh Mályva.
Levendula a folyosóról figyeli lánya reakcióját, aki egyáltalán nincs zavarban. Most azonnal el kell mennie, mielőtt elsírná magát. Hiába, ügyes gyerek Mályva, az apja nyugodt természetét örökölte.
A fodrásznővel, Kovácsné Pálmával, telefonon beszélt a fejmosói állást illetően és csak reménykedhet, hogy őt választja a sok jelentkező közül. Legalább is azt mondta neki, hogy sok a jelentkező, amely hihető is, lévén a sok munkanélküli asszony, akik korábban a varrodában dolgoztak, csakhogy befuccsolt a vállalkozás.
Pálma asszony platinaszőke, középkorú, telt alakú asszony, kiváló fodrász és mellékesen betölti a néprádió szerepét is, tekintettel arra, a frizurakészítés közben szívesen fecsegnek a lányok és asszonyok. Pontosan tudja azt is, hogy Balogh Bazsóné roma asszony, annak a jóképű, szőke fiatalembernek a felesége, aki két éve a vadásztársaság vezetője. Látta már néhányszor a faluban a fiatalasszonyt, aki halk szavú és udvarias, mégis kétségei vannak a fejmosói munkakör betöltésére való alkalmasságát illetően. Elvégre ez egy bizalmi munkakör, idejár a falu krémje, meg a tejszínhabja is. Meglepődik, milyen határozott a fiatalasszony kézfogása. Egyik vendég a búra alatt ül, a másiknak már befestette a haját, éppen arra vár, hogy megfogja a festék, a harmadiknak meg éppen a haját kell megmosnia a vágáshoz.
- Adok egy köpenyt, s megmutatom, mit kell tennie. Ha sikerül, felveszem, egy hónapos próbaidővel.
- Rendben van, Pálma asszony.
Rövid a köpeny, de körbeéri. Gyorsan jár Pálma asszony keze, nem véletlenül, de Levendula figyel, és amikor átadja neki a munkát, ügyesen utánozza a fodrásznőt, bár kicsit lassúbb nála. Három szempár tapad rá, de nem jön zavarba.
- Jól van, leöblítheti, és ezzel a balzsammal kenje be.
Minimálbért ajánl Levendulának és egy hét múlva kezdhet. Meglepődik, erre nem számított, kér egy nap gondolkodási időt és gyorsan távozik.
Az óvodában Mályva már keresi az édesanyját, nem sír, csak gyakran néz az ajtó felé. Felszabadultan fut anyjához, amikor megjelenik. A szemüveges óvó néni visszavezeti a többiekhez, s behívja Levendulát az irodájába. A dohányzóasztalhoz ülteti a kényelmes fotelbe, és maga is leül vele szemben.
- Milyen volt Pálma asszony?
Levendula elmeséli, azt is, hogy egy hét múlva kezdhet.
- Adott már konkrét választ?
- Még nem.
- Akkor jó. Mi az iskolai végzettsége? Nyolc általános? Sejtettem. Teszek magának egy ajánlatot. Dadust keresünk. Ehhez kevés ugyan az iskolai végzettsége, de nálunk leérettségizhet a munka mellett. Sajnos, mi is csak minimálbért adhatunk, egyelőre, de emellett ingyenes étkezést és havi ötezer forintos utalványt is adunk. Három hónapos a próbaidő, utána egyéves határozott időtartamú a munkaszerződés, amelynek letelte után határozatlan időtartamúra változik. Gondolja meg, napközben itt lehet a kislánya mellett.
Mályva a többi gyerekkel ebédel, és az óvónőnek nagyon tetszik, hogy tud bánni az evőeszközökkel. A délutáni alvásra már otthon kerül sor, bár Levendulának két mesét is fel kell olvasnia ahhoz, hogy az álommanó megjelenjen.
Kelkáposzta főzelék lesz a vacsora, melybe belekarikáz két pár virslit is.
Nem hívta Bazsó délben, ahogyan ígérte, ezek szerint nem volt térerő. Mégis rossz érzése támadt, nyugtalan lett és feszültségét takarításba fojtja. Az jár a fejében, hogy mit szól majd Bazsó a munkavállalási tervéhez, egyáltalán, melyik állás lenne jobb a számára? Vonzó, hogy tanulhatna, bár a férje szeretne még egy gyereket, s akkor fuccs a tanulásnak.
Fél négykor felébred Mályva, meguzsonnáztatja, és akkor jön rá, hogy maga is éhes. Vajas kenyeret esznek retekkel, majd kimennek a kertbe, kertészkedni, bár, inkább a napozás a céljuk.
Öt óra, majd fél hat, és a férje még sehol. Mályva egyfolytában mondja a magáét, elmeséli, mi történt az óvodában. Szinte valamennyi csoporttársa nevét megtanulta. Vág az esze.
Hatkor csengetnek és a kapubejárat előtt két rendőr áll, mögöttük parkol a rendőrautó. Bazsót meglőtte egy orvvadász, a tüdejét találta el, most műtik a megyei kórházban.
- Asszonyom, elvigyük a kórházba? – kérdezi a vékonyabb rendőr. – A kislányára addig vigyázna a feleségem! Tudja, ő az óvónő.
Elsápad Levendula, majd kitör belőle a zokogás. Ebben benne van az aggódás, részint a férje miatt, részint a miszlikre tört egész jövőjük miatt.
Erősnek kell lennie, most nincs itt a kétségbeesés ideje. Türelmet kér, összekészíti Mályva pizsamáját és kedvenc babáját, majd gyorsan átöltözik, összeszedi a szekrényből férje tiszta pizsamáját, köntösét, két váltás fehérneműt, majd magához veszi a család össze pénzét, bezárja a házat és kislányát kézen fogva elindul a rendőrökhöz.
Esteledik.
Még nem tudja, hogy mi vár rá a kórházban, de egyben biztos, hogy holnap is felkel a nap, és neki harcolnia kell Bazsóért, Mályváért és magáért is.
- Fel a fejjel, asszonyom! Felépül a férje!
Mályva szorongatja a babáját.
- Apához akarok menni!
A vékony rendőr fiatalember ölébe veszi a kislányt és úgy babusgatja, ahogyan azt a saját fiával tenné.
- Tudod, Mályva, az én feleségem az óvó néni, aki azt mondta, hogy szeretné, ha megismernéd a kisfiunkat, Gézukát, aki már nagycsoportos óvodás. Anyukádnak most el kell mennie, Te pedig nálunk alszol. Jó lesz? Látom, milyen szép a babád. Képzeld, Gézukának meg medvebocsa van! Még brummog is. No, nem Gézuka, hanem a medvebocs!
Bazsó túl van a műtéten. Az intenzíven fekszik, szervezete küzd az életben maradásért. Amikor megjelenik a felesége és megsimítja az arcát és a kezét, megnyugszik. A csövek, a halkan zümmögő lélegeztető és az infúzió nem számít.
Érzi, hogy szerettei visszavárják.

A cikket írta: Yolla

3 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

Kedves Yolla!

Nagyon megindító a történet... Teljesen mindegy milyen nevet adtál a szereplőidnek, önmagunkért vannak... Szívszorító a vége!... A döntés kényszere, a sürgető idő, hogy milyen nehéz annak ellenére, hogy a szerencsésebbek közé tartozik a főszereplőd...
Olyan törékeny a "boldogság", az odavezető út is csak "illúzió".
Bármikor keresztül húzhatja egy előre, arra nem számított esemény a tervet, a célt... Tudod, hogy mennyi igazságtartama van?... Mert én tudom, tapasztalatból.
Az ember belegondol a jövőjébe, hogy adott pillanatban egyszer döntött valami mellett, valami ellen... és azt végig viszi, ha teheti... Utólag már nehéz azt eldönteni, vajon jól tette e, hogy ahhoz ragaszkodott.
Soha nem szabad elfelejteni, hogy az élet tartogathat némi meglepetést, jót és rosszat egyaránt! Ember (nő) legyen a talpán, aki mindenre gondolni tud!...

Jó a cikked! Nekem tetszik! Bár a vége szomorú!

Pussz, Éva
Kedves Yolla!

Honnan szedsz ilyen neveket, mint Bazsó, Zsálya, Levendula?
Vannak egyáltalán ilyen utónevek? A történeted egyébként
szívderítő, és egyben szomorú is. Benne van a múlt csökevénye,
és a reménybeli jövő is! Nagyon tetszett! Csak gratulálni tudok!

Pussz: emillio
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: