újabb események régebbi események további események
06:16
Tündér módosította a naplóbejegyzését
06:15
Tündér új bejegyzést írt a naplójába

Erotikus

Boldizsár az igazi!

2014. április 12. - Látogatók száma: 53

Szombatonként Janka soha nem megy a piacra, mert ott nyüzsög a falu összes pletykakedvelő asszonysága, agorának használva a területet, és éles nyelvvel, no, meg egy kis rosszindulattal, nyelvükre tűzik azokat, akiket éppen nem lát a szemük, pedig lehet, hogy akiről valós vagy vélt információkat cserélnek, az éppen a hátuk mögött áll, háttal nekik, és róluk terjeszt hasonló történeteket.
Janka már tíz éve özvegy, megszokta, hogy egyedül kell helytállnia az ügyes, bajos dolgokban, s neki egyáltalán nem hiányzik a pletyka, a nélkül is akad elég gondolkodnivalója, ha lenne ideje a meditálásra, csakhogy minden percét kitöltik a tennivalók.
Most is a kerítésen belüli bukszusokat metszegeti, közben kikapálja alóluk a gazt. Az utcáról nem látni ténykedését, bezzeg Janka mindent lát és hall, ami a kerítésen kívül történik.
A harmadik szomszédból Gacsalné két hízott kacsát visz eladni, a biciklire akasztott nagy kosarakban, melyektől nem is tud felülni a járgányra, csak a járdán tolja. Nem siet, a piac nem megy előle sehová, egyébként is, egy pesti asszonnyal megbeszélte a múlt héten, hogy tizenegyre viszi a kacsákat, akkor ér ide érte. Persze, sietne, ha nem nyolc óra lenne, de éppen azért indul el ilyen korán, hogy legyen ideje nyelvét köszörülni másokon, s lehetőleg találkozzon mindegyik - hozzá hasonló boszorkánylelkű - barátnéjával. Az egyik máris utána kiált:
- Ne siess, Böske, várj meg, mennyünk együtt!
Megáll Böske, szegény kacsák azt hiszik, megérkeztek és kiszállhatnak végre a kosárból, elkezdenek gágogni, jó hangosan, alig tudja gazdasszonyuk csillapítani őket.
- Szerbusz, Böske! nem láttalak tegnap a templomban!
- Szerbusz, Borcsa! Mert nem vótam! Pereltem az urammal! Menni akart Jankához, hogy megcsinájja a háztetőt, de engedtem! Nekem ne koslasson egy csóró özvegyasszony után!
- Ne mondd mán, csak nem?
- Csak de! Aszt hiszed, nincs szemem? Látom, amit látok! No, gyerünk, haladjunk! Még meghajja Janka, mit beszílünk!
Forr a düh Jankában, hogyan beszélhetnek így róla! Nem kell neki senki férje, pedig teszik neki a szépet! Gacsal Jóska készségesen ajánlkozik tetőt javítani, Pető Feri a kerítést abriktolná, Szél Feri ajándékba adna két választási malacot, Seres Jani, a boltos, ha nincs ott a felesége, bőven méri a húst, amolyan egyet fizet, kettőt kap alapon.
Kétségtelenül meg kell javíttatni a tetőt és a kerítést is, meg jó lenne jószágokat tartani, csakhogy nem bírja a kassza. Amit csak lehet, megtermel a kertben, krumplit, zöldséget nem is vesz a boltban, gyümölcsöt se nagyon, mert ami megterem, azt elrakja, meg befőzi télire, hogy kitartása legyen az újig. Kata lánya családostul Londonban dolgozik, küld is pénzt, nem is keveset, de azt Boldikának adja, aki három gyereket nevel, meglehetősen keservesen, hiába költöztek el a Dunántúlra, ott sem fonják kolbászból a kerítést.
Dühös Janka, annyira, hogy kipirosodik az arca. Ledobja a kapát és bemegy a házba. Főz egy kávét, úgy issza, pőrén, cukor nélkül, hogy jobban hasson, mert muszáj kitalálnia valamit, hogy ne féltékenykedjenek rá az asszonyok.
Szegény Boldizsár ezermester volt, mindent megcsinált a ház körül, nem volt olyan kívánsága, aminek nem tudott eleget tenni. Csak hát, az ágyban csütörtök volt minden nap az utolsó öt évben, állítólag ezt a betegsége okozta. Akkor kicsit zokon vette, de meg lett a jó hatása, a kímélettől ma is szép sima a bőre, nem olyan elhasznált, barázdált, mint a Gacsalnéé, májfoljai sincsenek, mint Petőnének, fogai csillogó fehérek, és mind a sajátja, nem műanyag, mint szegény Szélnének, és a alakja olyan vékony, mint húszévesen volt, s nem olyan kövér, mint Seresné, aki kötözött sonkának néz ki a kihízott ruháiban. Nem is csoda, hogy a férjeik utána koslatnak.
Jaj, Istenem, mit csináljak, elinduljak, vagy megálljak? Meditálhat akármennyit, a végeredmény ugyanaz: nem megy férjhez, de szüksége lenne a ház körül a férfikézre. Csak a kézre? Ugyan mi másra? Vitázik magában magával, majd felpattan, bemegy a fürdőszobába, világot gyújt és közel hajolva a tükörhöz, keményen szembenéz a tükörképével.
Homloka magas és sima, szeme kék, mint egy mély tó, arcbőre hibátlan, csak szája sarkában látni egy halvány nevető ráncot. Nincs itt baj semmi, állapítja meg és visszamegy a konyhába, hogy megigya a maradék kávéját.
Nem elvetni való asszony vagyok, állapítja meg, nyugodtan letagadhatna vagy tíz évet, meg a ruhatára sem hagy kívánnivalót maga után, csakhogy nincs a faluban szabad férfi, aki meg független, az meg megkövesedett agglegényként virágról virágra száll, még meg sem melegszik alatta az ágy, máris továbbmegy.
Gondolkodik erősen, közben elnassol egy szelet csokoládét is, majd felpattan, gyorsan tusol és átöltözik, hogy elérje a tízórás buszt, amely beviszi a városba.
Gesztenyebarnára festett, hullámos haja csillog a napfényben, és többen megnézik, amint kiöltözve várakozik a buszmegállóban, ráköszönnek és érdeklődnek, hová visz az útja, de csak nevet és titokzatosan annyit mond, megyek a városba, vásárolni.
Éppen egy hete olvasta a Helyi Hírmondóban, hogy új társkeresőt nyitott a megyeszékhelyen egy fővárosi cég, ez kell neki. Nőknek ingyenes, állt a hirdetésben, így nem kerül sokba, csak a filléres utazási költséget reszkírozza.
Kedvesen fogadják, és válogathat a korabeli férfiak között. Meglepődne a kisasszony, ha tudná, hogy Janka a foglalkozásuk szerint ítéli meg a férfiakat: tetőfedő, asztalos és kertész kell, éppen ebben a sorrendben. Talál is mindegyik foglalkozást művelő férfit, kiírja a nevüket és a telefonszámukat, szerencsére mindegyikük jó messze lakik, más megyékben, van, aki elvált, van aki külön élő, de ez nem szempont.
Izgalommal telve tér haza és első ténykedése, hogy kiírja egy nagy lapra, hogy szoba van kiadó. Bárki kérdi, nyugodtan mondhatja, hogy nagy neki a háromszobás ház, nagy a rezsije is és mindenki úgy boldogul, ahogyan csak tud.
Elsőként Mészáros Mártont hívja fel, és onnantól kezdve naponta beszélgetnek, mígnem a férfi személyes találkozót javasol, Janka szabadkozik, hogy nincs pénze utazgatni, de Márton azonnal kap az alkalmon, hogy akkor bizony ő jön a helyébe.
Készül Janka, az önálló bejáratú szobában helyezi el a férfit, finom, laktató ebédet főz, és a magas, inas, ősz hajú férfi azonnal otthon érzi magát. Maradhatna egy napot, kérleli Jankát, mert úgy látja, reparálni kell a tetőt és megcsinálná. Véletlenül hozott magával tisztálkodási eszközöket, meg pizsamát is, sose lehet tudni, somolyog az orra alatt, de a háziasszony úgy tesz, mintha észre sem venné a reakcióját.
Gacsalnénak feltűnik a Janka portáján álló ismeretlen autó, nem is tétovázik sokáig, átmegy hozzá, hogy virágmagot kérjen, melyet még harmadéve ígért neki az asszony. Egy óra múlva már tudja az egész falu, hogy Janka albérlőt fogadott.
Kell egy hét, mire elkészül a tetőjavítás, mert cserép is kell hozzá, meg a lécezetet is meg kell erősíteni, s anyagvétel címén kétszer is kirándulnak kettesben, mintha egy pár lennének. Ezt jogosan hiszi szegény Márton, mert a második éjszakát már a háziasszony ágyában tölti, felejthetetlenül jól eső szeretkezéssel múlatva az időt. Élvezi Janka is a helyzetet, de lohad a lelkesedése, amikor napról napra csökken Márton tehetsége, melyet a férfi csókokkal és szép szavakkal igyekszik pótolni. Ellenben állandóan húst enne hússal, ami drága mulatság.
Elkészül a tető, Márton búcsúzik, hogy majd jelentkezik, de mindketten tudják, pusztán udvariasságból tett ígéret az egész.
Következik Kerekes Kálmán, az asztalos, aki keménykötésű, vidám, középmagas férfi, erősen kopaszodó fejjel. Ég a keze alatt a munka, megjavítja a kerítést, a konyhabútort is átfesti, az ágyban sem lenne rá panasz, de annyira kisajátítja Jankát, hogy még a boltba sem engedi el egyedül vásárolni. Neki mindegy, mi az ebéd, csak sütemény is legyen hozzá, jó sok. Ha éppen pihen, akkor is Janka szoknyája szélén ül, szóval tartja. Tíz napig bírja a háziasszony, utána küldi haza, azzal, hogy elutazik a fiához, majd jelentkezik, ha hazatér.
Karajos Béla, a kertész, akkurátus ember, szótlan és sótlan, csak teszi a dolgát és komolyan veszi a munkáját. Nagy mesterkedés kell Janka részéről ahhoz, hogy ágyába csalogassa az első blikkre halvérűnek tűnő férfit, akiről kiderül, hogy saját szerszáma igencsak méretes, és használni is kiválóan tudja. Olyan figurákat tanít a háziasszonynak, mellyel az még sohasem találkozott, ám felettébb élvezi. Béla keze nyomán csinosodni kezd a kert is, elválik a virágoskert a zöldségestől, a fák koronáit megszabadítja a száraz ágaktól, a gyengén termőket újra oltja. Ételben sem válogatós, alkoholt meg egyáltalán nem iszik. Minden teendőt meglát a ház körül, s szó nélkül elvégzi az összes férfimunkát. Időnként beül a kocsijába és eltűnik, hogy két óra múlva visszatérjen, tele csomagtartóval, benne mindennel, amire csak Jankának és háztartásának szüksége lenne.
Nem a szavak embere Béla, mégis úgy érzi Janka, hogy ezernyi szál köti össze őket, melyet mi sem bizonyít jobban, mintsem az éjszakai szerelmi csatározásaik, melynek nyomán mindketten kivirulnak, mint kertben a pünkösdi rózsa.
Három hétig élvezik egymás társaságát, amikor Béla kap egy telefont, a veje hívja, hogy anyósa másnap elindul haza, így neki is haza kell menni, mert zsémbel a neje, ha nem találja otthon.
Megfájdul Janka feje, hát megint egyedül marad. Éjszaka kerüli az álom, hiába jó a tető, a kerítés, szép a kert, ha keze az ágy túlsó felén csak a levegőt markolássza.
Hiába, Boldizsárból csak egy volt! Nem pótolhatja senki! Mármint egy ember sem pótolhatja! De több?
Hajnalban, amikor elkezdenek csicseregni a madarak, Janka végre megtalálja a megoldást.
Minden hónapban bemegy a megyeszékhelyre és keres három mesterembert, s azok szakmájához igazítja, hogy éppen milyen teendők vannak a háza táján.
Befektetés nélkül nincs siker! – gondolja és a városban, mindenek előtt, vesz magának három új, csábos hálóinget, meg négy váltás modern ágyneműt!
Amint hazaér, hálószobájából átteszi a nappaliba Boldizsár fényképét, mert nem kell, hogy lássa, mi történik a közös ágyukban, mert amiről nem tud, az ugye nem is létezik. Meg szemérem is van a világon!

A cikket írta: Yolla

1 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

2014. április 14. 08:21

megtekintés Válasz erre: emillio - 2014. április 14. 00:37

Kedves Yolla!

Igazán jó képzelőerővel áldott meg a természetfelelős!
Az írásodban megalkotott szemérmetes Janka nem volt
egy buta özvegy! Össze kötötte a kellemest a hasznossal!
Így letudta a ház és környéke felújítását is, meg a régóta
hiányolt éjszakai férfiműszakot is!
Gratula a történeted kiagyalásához!

pusszantlak: emillio

Kedves Emillio!

Bár nem ismerek Jankához hasonló nőszemélyt, azért persze lehetnek ilyenek! Ha máshol nem, a fantáziámban!

Pusszantalak: Yolla
2014. április 14. 03:49

megtekintés Válasz erre: emillio - 2014. április 14. 00:57

Kedves Éva!

Javaslom, hogy olvasd el még egyszer ezt a
remek írást! Jó lassan olvasd, - hogy te is
megértsd! (:-D) Ugyanis nem párkeresés
céljából kereste fel a társközvetítő irodát,
hanem, hogy karbantartás legyen az egyre
szépülő környezetében, és bónuszként őt is
lepókhálózzák! Mint az írás címe is utal rá,
az ő párja a Boldizsár volt, - az igazi! A többi
alkalmi kapcsolatnak köze sincs az igazi pár
kereséséhez! Próbáld a fentiek figyelembe
vételével újra elolvasni, - és rögtön más
szemszögből fogod felfogni az egészet! (:-D)

Pussz: emillio

Ezt a felhasználót letiltotta a cikkíró.
2014. április 14. 00:57

megtekintés Válasz erre: zsoltne.eva - 2014. április 13. 19:49

Ezt a felhasználót letiltotta a cikkíró.

Kedves Éva!

Javaslom, hogy olvasd el még egyszer ezt a
remek írást! Jó lassan olvasd, - hogy te is
megértsd! (:-D) Ugyanis nem párkeresés
céljából kereste fel a társközvetítő irodát,
hanem, hogy karbantartás legyen az egyre
szépülő környezetében, és bónuszként őt is
lepókhálózzák! Mint az írás címe is utal rá,
az ő párja a Boldizsár volt, - az igazi! A többi
alkalmi kapcsolatnak köze sincs az igazi pár
kereséséhez! Próbáld a fentiek figyelembe
vételével újra elolvasni, - és rögtön más
szemszögből fogod felfogni az egészet! (:-D)

Pussz: emillio
2014. április 14. 00:37
Kedves Yolla!

Igazán jó képzelőerővel áldott meg a természetfelelős!
Az írásodban megalkotott szemérmetes Janka nem volt
egy buta özvegy! Össze kötötte a kellemest a hasznossal!
Így letudta a ház és környéke felújítását is, meg a régóta
hiányolt éjszakai férfiműszakot is!
Gratula a történeted kiagyalásához!

pusszantlak: emillio
2014. április 13. 19:49
Ezt a felhasználót letiltotta a cikkíró.
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: