Filléres emlékeim (1)
Látogatók száma: 56
Mitől érzem magam feleségnek, nőnek? Mert feleség voltam és nő vagyok... Ennyi.
Ha csak ennyi lenne, akkor meg sem szólalnék. De ettől sokkal többről van szó, ha mélyen belegondolok. Na, ezt nem kéne, gondolkodni a múlton, csakhogy a jelen is holnap már a múlt egy része lesz. Mégis megteszem. Azzal mindent még jobban el tudok rontani. Így volt ez régen, így van ez jelenleg is. Egyszerűen azért, mert sértő, ha valaki megpróbálja ez egyszerű, de ténykérdést csak úgy átugrani. Fölöttem, amit megéltem. Ugyan mi változott a rég óta, rengeteg sok minden. Én tudom. Nem tudok mindent megosztani, de eddig is bőven adtam jelét annak, ami volt, és ami van. Közülük talán mégis a jelen, amivel többet foglalkozom, érthető módon, ez a nagyobb dolog, ami van, ami számíthatna, de nem biztos, hogy jobb, mint ami elmúlt. A-ról lépünk a B-re, B-ről az A-ra... Teljes "pálfordulat"... "Hirtelen véleményváltoztatás, váratlan és ellentétes irányú fordulat érzelmekben, meggyőződésben, politikai ténykedésben" Előfordult olykor-olykor. De most összehasonlítás van, nem egyéb. Mi volt, mi van?
(Összegzem az életemet. Gyere velem, éld át velem és megtudod. Hát nem egy leányálom volt, mit mondjak?)
Mégis felvállalom, mert a főszereplő benne én vagyok, nem a szomszéd, nem az ismerős, nem egy barát. Hanem én. Törékeny, mint jómagam. "Filléres emlékeim oly drágák nekem..., ők tudják mennyit ér az életem..."
Ez a kis rövid bevezető talán elég lesz ahhoz, hogy megértsd, nem könnyű feladni, ami volt. Sokkal többet elmond minderről (Bródy János) dala, amit nagyon szeretek.
Hallgasd meg te is, hogy megértsd, semmi sem történik csak úgy magától!
https://www.youtube.com/watch?v=kE13USoI4Ik
Folyt.köv.
A cikket írta: zsoltne.eva
Hozzászólások
fordított időrendi sorrend
Nem tudom, ki hogy van vele, én nem adom fel a múltat.Összegezve akkor is volt benne szép, de volt lázongás, elégedetlenség, mégis így utólag úgy volt szép, ahogy volt..Igy volt megírva..
Nagyon aktuális most nekem ez a cikked, reggel pityeregtem is egy kicsit. Olyan szép napok voltak mostanában, jólesett volna, ha a húgomék eljönnek, kicsit kiülni a fa alá, pihenni,beszélgetni..Erre reggel, a szakadó esőben idetelefonál, hogy akkor eljönnek, a keresztfiam most szabad.. Mondtam, hogy most ne jöjjenek..A szobában egyedül is tudok ülni..Már többször hangot adtam annak, mindig esőben jönnek.Én különben is vele szeretnék beszélni, addig, amíg megtehetjük..
Tudod, Évi a múlt nem mindenkinek egyformán fontos..Lehet, hogy nekik, vagy másnak nem lényeges az, ami volt,pedig a jelent a múltunk ismeretében tudjuk megérteni..
Te is írd ki magadból, ha az könnyit rajtad..
Puszi, Ica
Szeretem Bródyt és ez a dala nagyon igaz..Az ember gyűjti az emlékeket, de ha értéktelenek is, hozzánk tartoznak..Az emlékeket pedig nem pénzben mérik..
Nem tudom, ki hogy van vele, én nem adom fel a múltat.Összegezve akkor is volt benne szép, de volt lázongás, elégedetlenség, mégis így utólag úgy volt szép, ahogy volt..Igy volt megírva..
Nagyon aktuális most nekem ez a cikked, reggel pityeregtem is egy kicsit. Olyan szép napok voltak mostanában, jólesett volna, ha a húgomék eljönnek, kicsit kiülni a fa alá, pihenni,beszélgetni..Erre reggel, a szakadó esőben idetelefonál, hogy akkor eljönnek, a keresztfiam most szabad.. Mondtam, hogy most ne jöjjenek..A szobában egyedül is tudok ülni..Már többször hangot adtam annak, mindig esőben jönnek.Én különben is vele szeretnék beszélni, addig, amíg megtehetjük..
Tudod, Évi a múlt nem mindenkinek egyformán fontos..Lehet, hogy nekik, vagy másnak nem lényeges az, ami volt,pedig a jelent a múltunk ismeretében tudjuk megérteni..
Te is írd ki magadból, ha az könnyit rajtad..
Puszi, Ica
... Én megértelek. Kb. velem is ugyanez történik. Szinte alig találkoztunk a testvéremmel, míg vidéken laktak, és jól volt, és már csak most, akkor, amikor szinte tehetetlenné vált... Nem keresem már az okát. Inkább, ha csak tehetem vele vagyok és kiírom magamból, ami bánt.
Ne pityeregj, de ha megkönnyebbülést jelent, akkor rajta, sírd ki magad... Én is azt teszem, ha már nem bírom cérnával.
Puszi,
Éva
Van egy kevés időm itthon, olvasással töltöm. Ha tehetem mindig benézek hozzád. Olvaslak..
Igyekeztem nem hosszú lére ereszteni. Nem akartam a türelmeteket próbára tenni. Lehet válogatni az emlékeim közül. Van belőle nem is kevés... :-)
Puszillak,
Éva