Filléres emlékeim (5)
Látogatók száma: 77
... oly drágák nekem, ők tudják mennyit ér az életem...
Havas eső esik. Itt a Cserben magasan megmaradt a hó. Kikászálódok a taxiból.
Lassan, nagyon lassan poroszkálok lefelé. Sötét van. Végtelen nagy csend.
- Már itthon kéne lennie - töprengek.
Kibogozom a kapun a madzagot. Leteszem a kutyakaját. Keresem az ajtó kulcsát.
- Miért nem vettem elő a taxiban? Alig látok valamit.
- Melyik a jó?
Sokáig keresgélek, mire megtalálom. Végre kinyitom a lakása ajtaját.
- Felkapcsoljam? Ne, a villanyt? Felkapcsolom.
Megborzongok, amint belépek a fűtetlen lakásba. Rettentő hideg van nála.
A madárkalitkák a konyhaasztalon sorakoznak. A mosogató tele edényekkel.
- El se pakolt?
Szemrevételezem a szobáját.
- Be sem ágyazott... ahogy felkelt, úgy hagyta? A szoba közepén egy nagy halom zokni.
- Mosott. - állapítom meg.
Itt-ott egy-egy halom ruha a földön hever. Na, ennyi nekem elég is.
- Nem vár ide ő senkit. Ebbe a kuplerájba ugyan ki érezné jól magát? Talán még maga sem. Sietve távozhatott valahová. Mindig elvállal valami pénzes melót.
Fázom. Lekapcsolom a villanyt. Csak a teraszon hagyom égve. Lássa, amikor megjön, hogy itt jártam... De visszafordulok. Összeszedem a holmimat. Egy nadrág, egy blúz, egy pulóver, egy papucs.
- Ennyi volt?
Kulcsra zárom az ajtót magam mögött, bütyökre kötöm a kapun a madzagot, de mégsem tudok így elmenni. Leporoszkálok a falusi kocsmába. Megkérdezem látták e mostanában.
- Igen itt volt, de már elment... egy sört ivott meg.
Visszafordulok.Úgy középtájt megállok... Várok... Nem tudhatom merről fog jönni? Alulról, felülről? Jócskán besötétedett. A havas eső még mindig esik. De már nem is fázom annyira. Látom a kurvánál ég a villany. Ott nem lehet?! - Akkor hol van? - Mit mondok majd neki? - Miért nem jöttél vasárnap? Azt mondtad krumplit, hagymát, zöldséget hozol, hogy főzzek egy jó krumplilevest. Öt-hat óra felé ígérted, hogy jössz... Vártalak, de te nem jöttél...
Nem telt bele sok idő, tíz óra lehetett talán. Fentről jött. Lassan poroszkált lefelé. Láthatta már messziről, hogy valaki felkapcsolta a villanyt. Mire gondolhat most? - Miért volt itt ez a picsa?
Mozdultam végre. Elkerülhetetlen volt ez a találkozás, hiszen ezért jöttem.
Meg sem lepődött, amikor meglátott. Inkább szemrehányás volt részemről az a beszélgetés.
- Miért nem jöttél? - kérdeztem. A kifogásait meg sem hallottam. Minden olyan gyorsan történt.
- Gyűlöllek! - kiáltom elmenőben.
- Ne menj el! - kérte.
Nem csináltam nagy cirkuszt.
Nem jött utánam.
Vissza se néztem.
Fáradt voltam.
A kocsma ajtaja már zárva. A taxis névjegykártyája nálam. Ahhoz nem volt erőm, hogy busszal menjek haza. - Bezörgettem. A pultoscsaj nyitott ajtót.
- Bemehetek? - kérdeztem.
Addig is míg beszélgettünk kérek egy sört, közben hívom a taxist. Hazamegyek végre!
- Ide kettő, vissza kettő... Drága egy befejezés volt - morgolódtam.
Már sokkal nyugodtabbnak érzem magam, amikor beszállok végre a taxiba, de még nem vagyok túl az egészen. Emlékek jönnek elő sorra...Elmulasztott lehetőségek, sok jó, de még több rossz dolog, amíg együtt voltunk, kavarognak az agyamban.
Szükségem van valakire, ha az egy idegen, egy taxis, akkor arra, hogy megosszam a gondolataimat.
Végig az egész úton, szinte egy szusszra mesélem el a történetünket. Megkönnyebbültem.
- Ha férfi társaságra vágyik, hívjon... Majd elbúcsúztunk egymástól.
Folyt.köv.
A cikket írta: zsoltne.eva
Hozzászólások
időrendi sorrend
Kedves Éva!
Nekem úgy tűnik, hogy ezt már olvastam itt ezen a lapon!
Igaz, a címe más volt! Újra felrakod a régieket?
Pusza: emillio
Nekem nem úgy tűnik, hogy olvasni is szoktál. :-) Ha mégis valahol felleltél egy hasonló írásomat, az csak a véletlen műve lehet. Biztosan hiányoltam másutt is a jelenlétedet. Tekintsd ezt provokációnak, hátha egyszer tartalmilag is értő kritikával állsz hozzá. Esetleg formai és helyesírási hibákat keresve benne, ha más már nem tudta felkelteni cseppnyi érdeklődésedet. :-)
Vedd úgy, hogy ajándék! Legalább mint egykor volt taxis vállalj fel egy kis szolidaritást!
Pussz,
Éva
Ne aggódj én is többször elolvasom, míg útjára bocsájtom... meg egyébként is. :-)
Ő a harmadik férfi az életemben, akivel tizenhárom évi élettársi kapcsolat után különváltunk... Még utána is éveken keresztül jól megvoltunk egymással, de történt egy dolog, amit akkor sem tudtam neki megbocsájtani, még ha ártatlan szituációnak is nevezte... Nem úgy én.
Nekem úgy tűnik, hogy ezt már olvastam itt ezen a lapon!
Igaz, a címe más volt! Újra felrakod a régieket?
Pusza: emillio
Újra el kell olvasnom. Valahol elvesztettem a fonalat.
Ő a harmadik férfi az életemben, akivel tizenhárom évi élettársi kapcsolat után különváltunk... Még utána is éveken keresztül jól megvoltunk egymással, de történt egy dolog, amit akkor sem tudtam neki megbocsájtani, még ha ártatlan szituációnak is nevezte... Nem úgy én.