újabb események régebbi események további események
09:38
wadbikaiy új cikket töltött fel
21:44
Ilona új cikket töltött fel
10:55
Új cikk került fel a weboldalra
09:09
Horoszkóp módosította a naplóbejegyzését
09:08
Horoszkóp új bejegyzést írt a naplójába
08:42
Horoszkóp módosította a naplóbejegyzését
14:04
Ilona módosította a cikkét
14:03
Ilona új cikket töltött fel
13:40
Juhász András Géza új hozzászólást írt Virág naplóbejegyzéséhez
08:51
Tündér módosította a naplóbejegyzését
08:50
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
08:49
Tündér módosította a naplóbejegyzését
10:10
Htesiesere regisztrált a weboldalra
13:30
Ilpaki új bejegyzést írt a naplójába
09:20
Új cikk került fel a weboldalra
21:17
Virág módosította a cikkét
18:34
Ilona új cikket töltött fel
10:49
Black Ice módosította a cikkét
10:41
Black Ice új cikket töltött fel
08:07
Új cikk került fel a weboldalra

Kedves férjem!

2018. november 13. - Látogatók száma: 33

A mi közös életünk nem nagy lánggal kezdődött, ahogy a filmekben, hanem lassan és szelíden kúszott közénk és ült meg rajtunk a szeretet, mint az őszi erdőbe a lassan leszálló köd.

Az első találkozásunkkor visszautasítottalak, mert épp más érdekelt. Másfél év és két huncut barátunk kellett hozzá, hogy egyáltalán elgondolkozzak rajtunk. Aztán adtam magunknak egy esélyt. És az első találkozáskor láttam rajtad, hogy jó e vagy és sosem bántanál. Két hétre rá azt mondtad, hogy nősülnél és én fél évre rá hozzádmentem. És aztán volt egy jó háromnegyed évünk együtt, mielőtt lebetegedtél.

Kemény tizenöt évünk következett tele lemondással és mégis tele szeretettel. Átrendeződtek a dolgok és talán inkább voltam az ápolónőd mint a feleséged, de te mégis mindvégig mellettem álltál és támogattál, amikor elérkezett az idő, és nem bírtam egyedül feldolgozni a gyerekkori traumámat.

Mindvégig mellettem álltál és támogattál, míg én a pszichológusoknál próbáltam leküzdeni a félelmeimet és magamat összerakni, hogy a múltam ne legyen rám nyomasztó hatással. Hogy többé ne szorítson korlátok közé a múlt és élvezni tudjam az életemet, úgy mint akármelyik átlagos normális ember, akit nem zaklattak gyerekkorában szexuálisan és nem zárták be örökre a kislányt, hogy sose nőhessen fel. Köszönöm, hogy mellettem állsz, míg én próbálom melletted a saját utamat is megtalálni. És köszönöm a türelmed, hogy elviseled az olykor zsarnok természetemet és mellettem állsz, amikor mások megkérdőjelezik, hogy miért pszichológussal akarom magam összeragasztani, hogy végre ne érezzem magam üresnek és hidegnek, minden bennem élő szenvedély ellenére. Köszönöm, hogy szeretsz annak ellenére, hogy magam szeretni nehezen tudom.

2 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

Ehhez a cikkhez senki nem írt hozzászólást.

Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: