újabb események régebbi események további események
07:31
Tündér új bejegyzést írt a naplójába

Levél anyámnak

2018. szeptember 17. - Látogatók száma: 38

Kedves vak Anyám!

Már tudom, hogy a családunk női tagjai generációkra visszamenően is eredményesen alkalmazták a struccpolitikát. Egyszer azt mondtad valakinek, hogy kettőnknek jobb kapcsolata van egymással, mint neked volt a saját anyáddal. Hogy mi inkább vagyunk barátnők.

Talán azért volt, mert olyan rövid ideig lehettem gondtalan kisgyerek, hogy igazán nem sok korkülönbség volt köztünk, főleg, ha bizonyos élettapasztalatokra gondolok.

Mondd, miért nem vetted észre soha, hogy az apám rendszeresen kínoz engem? Hogy az egész lényem stressz és félelem és önbizalomhiány? Miért voltál velem hideg? Honnan szedted, hogy úgy születtem, hogy nem volt szükségem senkire? Nem inkább neked nem volt szükséged rám? Valóban akartál te az első szex alkalmával teherbeesni az apámtól? Mert azt a történetet ismerem, hogy az öcsém túl korán jött utának és hiába akartak lebeszélni róla mégis megszülted.

Mindig olyan csendes jó gyerek voltam, semmi gondod nem volt velem. Még akkor is csendben voltam mikor sorra molesztáltak többen. Mert én olyan magamnakvaló vagyok. Honnan vetted ezt a szart? Nem csak te akartad ezt hinni?

Megkérdezted apámat, amikor beküldött hozzád egy kis tükörért, hogy megmutassa, hogy hol jön ki majd belőlem a kisbaba, hogy nem korai-e még a felvilágosítás? És most nem tudom folytatni, mert előbukkant az emlék, ahogy meg is mutatja az ujjaival...

Miért nem küldtél gyerekpszichológushoz annak idején, ahogy javasolták? Féltél, hogy bebizonyosodik esetleg egy sejtésed, hogy apám túlment a határon a beavatásommal? Lehet, hogy más érzett valamit, aki oda akart küldeni.

Komolyan soha nem érezted, hogy mekkora bajban vagyok? Miért nem figyeltél rám oda úgy istenigazából?

És amikor utoljára a beszélgetésünkkor eljutottam végre oda, hogy elmondjam neked az igazat az apámról, hirtelen azt mondtad, hogy most inkább már ne mondjam el, mert nem is akarod már tudni. Most már ne borítsam fel az életed. Akkor most mégis mit vársz tőlem? Sosem védtél meg a láthatatlan szörnyektől. A szörnytől, akivel élsz. Nem tudom elhinni, hogy ennyire vak vagy.

A lányod

1 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

Ehhez a cikkhez senki nem írt hozzászólást.

Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: