Haragszomrád
Látogatók száma: 108
Ugye, mindenki hallotta már azt a bölcsességet, hogy nem szabad haraggal lefeküdni? Hogy ki kell békülni elalvás előtt a párunkkal?
Nagyanyáink mondták ezt mindig és milyen igazuk volt!
Mikor friss egy kapcsolat, olyanokon veszekszünk,vagy inkább csak vitázunk, hogy hová menjünk moziba, mi legyen a vacsora, melyik függöny illik a hálóba. Jelentéktelen apróságok, bár akkor ezek a kérdések tűnnek a legfontosabbnak.
Aztán telik az idő, és már azon vitázunk, most jöjjön a baba vagy először a karrier, aztán a családalapítás. Később a gyerek neve a téma. Aztán a gyereknevelés kérdései. Mert kezdők vagyunk, félünk is kicsit a feladattól, de bizonyítani akarunk magunknak, a párunknak, az anyósnak, hogy meg tudjuk csinálni.
És az örök téma: az anyagiak. Minden baj forrása. Biztos nem vagyok egyedül a gondolataimmal. Kevés a pénz, sok a feszültség. És az ember hajlamos azon kitölteni a mérgét, akit a legjobban szeret. Mert ő van itt, ő van legközelebb hozzánk. És akkor is így teszünk, ha nincs igazunk. Mert néha tehetetlenek vagyunk az élettel szemben. Amikor mindent megpróbálsz, varázsolsz, de nem elég. Mert új cipő kell a kölyköknek, és az iskolában is mindig szedik a pénzt valamire és azt nem teheted meg, hogy a gyereknek nincs.
Mi olyan olaszos típusú házasságot élünk a férjemmel: imádjuk egymást, élvezzük az életet szerény kereteink között, szeretünk jókat enni, inni, mulatni de a veszekedéseink is mediterrán stílusban zajlanak. Sajnos, én vagyok a hangosabb és elég rossz szokásom, hogy haragtartó vagyok. Képes vagyok sokáig nem szólni a férjemhez, és nem mindig látom be, ha nincs igazam. Csak napok múlva. És addig szinte átnézünk egymáson, idegenként fekszünk az ágyban egymás mellett, és megfojt a csend. Az a tapasztalatom, hogy soha nem a valós problémán veszünk össze, hanem apró-cseprő dolgokon, aztán meg már nincs megállás. Olyan sértések repkednek a levegőben, hogy most, írás közben is beleborzongok. De akkor nem tudjuk felmérni, akkor csak az a lényeg, hogy a másiknak is fájjon.
Nagyon el lehet rontani ezzel a dolgokat, mert hiába a kibékülés, a tüskék még sokáig szúrnak. És csodálkozol magadon, hogy ez te voltál??
Igazuk volt az öregeknek. Soha nem szabad úgy elaludni, hogy nem beszélitek ki magatokból azt, ami bánt. Sokkal jobban fáj, ha hurcoljuk napokig a vélt, vagy valós sérelmeket.
És még egy nagy tanulság(saját életemre értendő): rájöttem, hogy a pénz miatt pedig egyáltalán nem éri meg vitázni, veszekedni, attól nem lesz több, csak közelebb kerülsz a szakadékhoz, ami elválaszt a társtól, akit egy életre választottál.
Ne feküdjünk le haraggal! Mit is fogadtunk meg régen?
Jóban-rosszban.
A cikket írta: anubis
Hozzászólások
időrendi sorrend
Tudod, Laura, az a helyzet, hogy általában én is türelmes vagyok, soha nem háborgok, ha hosszú a sor valahol, vagy ha késik a busz, csak mikor már mindent megtettél és nem jön az eredmény...meg a kilátástalanság, a munkanélküliség nagyon fel tudja őrölni az embert. És ez, sajnos többször a páromon csapódik le, pedig ő aztán tényleg mindent megtesz értünk, anyagilag is, meg érzelmileg is. Csak hát a lehetőségek korlátozottak ebben a világban és ebben a városban, ahol a legtöbb munkanélküli van az országban(Borsod megye).
Csak küldd azt a raklapot, nagyon rám fér!!
Üdv: Judit
Jól van na. :) Nem akartam fontoskodni. Igen, nehéz is tud lenni sokszor, amikor nem látja az ember a kiutat. Talán beindul valami lassan és csak könnyebb lesz.
Amikor elismeri az ember önmaga "hibáit" az már fél siker.
Üdv: Laura, aki mellékelten szíven küldene számodra az ő birka türelméből egy raklapra valót :)))
Csak küldd azt a raklapot, nagyon rám fér!!
Üdv: Judit
A végtelenségig úgysem lehet, nekem viszont nem ártana néha kicsivel több:)
Üdv: Laura, aki mellékelten szíven küldene számodra az ő birka türelméből egy raklapra valót :)))
Meddig kell türelmesnek lenni? A végtelenségig? Meg még utána kettő esztendőt?
Ez is nagy igazság, csak fiatalabb fejjel az ember hajlamos az időseket nem komolyan venni:(( pedig lehetne tőlük tanulni, elsősorban türelmet.
Tudod az ember előbb utóbb felfogja az értelmét annak a mondatnak: "Jó az öreg a háznál"
Miért is?
Mert rájövünk, hogy azok az apró kis tanácsok, amelyekkel ellátnak bennünket,(és mi sokszor türelmetlenül félretoljuk) tapasztalatokon alapulnak.
Meg is válaszoltad a kérdést kedves "anubis", és én ezt már tapasztalatból tudom, hogy így van. Hiszen ha szereted a párod, pont őt nem kell bántanod, ő aztán igazán tisztában van az anyagi helyzetetekkel is. A harag pedig rossz tanácsadó és átnézni a másikon még rosszabb érzés. Fontos, hogy mindig beszéljétek meg a felmerülő problémákat, ne gyűjtsétek be őket.
És mit mondhatnék ezek után ?? "Soha ne feküdjetek le haraggal !!!"
És mit mondhatnék ezek után ?? "Soha ne feküdjetek le haraggal !!!"
Miért is?
Mert rájövünk, hogy azok az apró kis tanácsok, amelyekkel ellátnak bennünket,(és mi sokszor türelmetlenül félretoljuk) tapasztalatokon alapulnak.