újabb események régebbi események további események
21:08
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
11:33
Arnold91 módosította a naplóbejegyzését
11:26
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
11:16
Tündér új bejegyzést írt a naplójába

Kétszer már sok lenne...

Látogatók száma: 59

Egyszer bőven elég volt. Másodszor már nem biztos, hogy menne...

Éppen ideje elgondolkodni azon, hogy mi fontos számomra és mi az, ami nem. Ez természetesen nem független az igényeimtől, és a jó közérzetemtől. Vagyis létkérdéssé vált számomra (egyes szám első személyében), hogy lemondjak valamiről.

- Erre most jöttél rá? - kérdezhetnéd. - Nem. Már régóta tudom. Amikor már tudtam és magamban megfogalmaztam, már el is döntöttem. De ennek most jött el az ideje. Hát nem ér fülig a szám, de a muszáj az nagy úr!

Ne várj tőlem többet, mint amire képes lehetek. Nem fogom ecsetelni az előnyét, sem a hátrányát annak, amit eldöntöttem. Csak arról mondok le, aminek eddig nem vettem sok hasznát, mert nagyobb volt a kihívása számomra, mint annak az igénye. Egy pillanatnyi hangulatom eredménye. Nagyot álmodtam egykor, de ez mára érdektelenné vált, összezsugorodott. Mert a lehetőségeim nem tudtak lépést tartani az akaratommal.

Az álmaim nem erről szóltak egyszer. Mit tettél volna az én helyemben? Ha tudtad volna, hogy az élet nem hoz számodra előnyöket, az óra nem érted ketyeg, nyilván nem mentél volna bele. Nem hoztál volna egyszer ilyen felesleges döntéseket. Többet, mint, amit a későbbi lehetőségeid megengedhettek. Nem volt ki visszafogja a kezed. De soha nem késő. Nehéz fába vágtad a fejszédet.
Ma már belátod, csak elvesznek tőled ezt látod, és nincs semmi, amivel pótolhatnád a hiányod. Nem tudsz versenyt futni az idővel, saját magaddal sem. Se a képességeiddel, se a képzeleteddel. Az igényeidet a lehetőségeidhez kell mérned. Milyen jó, hogy talán nem későn, de erre rájöttél. Éppen ideje volt.

Késő bánat - gondolod? De mit is tettél volna egykoron abban a helyzetben, amiben egyszer részesültél? Már magad sem tudod. Ma már csak mérlegelsz. Most. Amikor még a lehetőséged engedi, megkérdezed. Hogy lemondhass az álmaidról, a vágyaidról. Kinek lehet még arra szüksége, amire neked már nem. Mert az idő felülírta, túlhaladta. Többeknek is, csak éppen nem tudhatsz róla. Mert lehet, hogy az miből neked már több volt, sok, más még előtte van, és ugyanazt érzi, amit te egykor, még nem tudja azt, hogy ez neki nem kell!

Példának okáért veszem egy közeli hozzátartozóm reakcióját, amikor meglátta nálam azt, ami számomra akkor még olyan értékes és kedves volt. Régiség gyűjtő volt a szentem. Mindig mondta, ha valaha arra adnám a fejem, hogy megszabaduljak tőle, elsősorban rá gondoljak. Hát én most is rá gondolok, csak valami egészen más szempontból. Hogy nem jutott ez eddig az eszébe? Hiszen a testvérem, elfelejtette?

Értékek, amiket a jobb idők folyamán felhalmoztunk, mára lemondanánk, értéküket vesztették a számunkra. Mert az élet nem várt nehézségek elé állított bennünket, mindezt felülírta. Beszűkültek, korlátozottakká váltak a lehetőségeink. Csak egy pillanat volt, amikor azt éreztük, mi is megtehetjük, amit mások... de hamar eljött az idő, hogy ráébredjünk, a saját gyarlóságunk csapdájába kerültünk.

Mit kéne tennem? Észrevennem. Ha már egyszer elkövettem. Észrevettem.
Szabadulnék az értékektől, mint olyantól, de a környezetem is megcsömörlött már tőle.
Hát nem érted? Vége lett hamar ennek az egésznek! "Bagóért" árulom az életem! Mi egyszer érték volt nekem, mára csak egy emlék. Ne kérdezd, hogy miért!? Csak vedd és vidd! A tiéd! Tudod mi a szomorú? Ha ennyi mindene van, még csak azt sem mondhatod, hogy szegény!

A cikket írta: zsoltne.eva

1 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

megtekintés Válasz erre: Hello Kitty

Én értem, amit írsz. Tudom, hogy eleged van, de mégis azt mondom, ne tedd! Meg van mindened! Én amid csak van, azt szeretem. Még, ha mára csak emlék is neked. Még mindig a tiéd! Nem vagy szegény, ha ennyi mindened van! És ha megszabadulsz tőlük, akkor mi marad nekem? Most még lehet értéktelen. Gondold át és a kételyeidet oszd meg velem... Kinek lehetne fontosabb az, ami van, mint nekem?

Ha érted, az nekem éppen elég! :-)
Én értem, amit írsz. Tudom, hogy eleged van, de mégis azt mondom, ne tedd! Meg van mindened! Én amid csak van, azt szeretem. Még, ha mára csak emlék is neked. Még mindig a tiéd! Nem vagy szegény, ha ennyi mindened van! És ha megszabadulsz tőlük, akkor mi marad nekem? Most még lehet értéktelen. Gondold át és a kételyeidet oszd meg velem... Kinek lehetne fontosabb az, ami van, mint nekem?
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: