újabb események régebbi események további események
10:49
Sanda új hozzászólást írt egy cikkhez
10:27
emillio módosította a cikkét
09:46
Yolla módosította a naplóbejegyzését
09:45
Yolla új bejegyzést írt a naplójába
22:41
Elvira regisztrált a weboldalra
20:38
Ilona új cikket töltött fel
18:23
Juhász András Géza új hozzászólást írt Virág naplóbejegyzéséhez
16:58
Anyu új hozzászólást írt egy cikkhez
16:01
Limmbebe regisztrált a weboldalra
15:55
emillio módosította a cikkét
15:00
emillio új cikket töltött fel
13:12
Juhász András Géza új cikket töltött fel
12:59
Grace új hozzászólást írt Tündér naplóbejegyzéséhez
07:15
zsoltne.eva új hozzászólást írt az egyik cikkéhez
20:02
Anyu új hozzászólást írt egy cikkhez
20:01
Anyu új hozzászólást írt egy cikkhez
09:13
zsoltne.eva új bejegyzést írt a naplójába
08:10
zsoltne.eva új cikket töltött fel
21:59
Sanda új hozzászólást írt egy cikkhez
20:30
Ilona új hozzászólást írt az egyik cikkéhez

Született feleségek?!

2010. október 2. - Látogatók száma: 266

Létezünk, vagy csak rabszolgasorsba kényszerítjük magunkat?

A minap éppen az egyik barátnőmnél voltam, amikor megjött "apuci". Abba a pillanatban hirtelen minden megváltozott. "Anyuci" (Zita barátném) azonnal vele kezdett el foglalkozni. Észre se vette, hogy a barátnőjét otthagyta és Béla "fenekét kezdte el nyalni".
Nem értettem.
Mi lehet a háttérben?
Béla egy igen jámbor ember, (Bár Zita elmeséléseiből ez csak a külső látszat, a hálószobában például egy vadállat. Demonstrációul Zita a múltkor a fenekén lévő kék ostorcsapáscsíkokat mutatta. Hm...) és mégis...

Szóval, szerintem a "feleségnek a konyhában a helye" és egy "nő csak törődjön a háztartással", valamint "az asszony nevelje a gyerekeket" szövegeket csak a férfiak jólfelfogott önös érdekekből szuggerálták belénk.
Mi meg hagytuk és elfogadtuk! Miért is?
Ugyan már! Mivel különb egy férfi egy nőnél?
Több esze van?
Nagyobb izmai vannak?
Hangosabban tudja védeni az érdekeit?
Vagy csak egyszerűen mi magunk kényszerítettük magunkra a másodrangúság szerepkörét?
Szerintem igen.
Amit a társadalom szintjén nem lehet elérni jelenleg, sajnos, azt némileg mikroszinten már egyes sors-, de inkább harcostársaim, már el tudták érni.
Nézzük csak miről beszélek.

Ugye a társadalom kisebb sejtjei a munkahelyi közösségek. Ezeken a helyeken már léteznek kivételek, amik erősítik a szabályt. Vannak már olyan munkahelyek, ahol női vezetők vannak, vagy ha nem is ez van, de nem alacsonyabb rendű az, aki szoknyát visel.
Bosszantani szokott, amikor látom, hogy mert csinos vagyok, egyből butának is néznek. Most itt nem rád gondolok, kedves Dénesem! Nálunk a munka számít, nem a személyiszámunk eleje. De egy-egy tárgyaláson már éreztem, hogy nekem kétszer annyit kell tennem, hogy elfogadjanak, mint férfi kollégáimnak, sajnos.

Ha az emberlányának van egy normális gondolkodású férje (jelenesetben az én Gézám), akkor a szerepek el vannak osztva. Nincsenek privilegizált feladatkörök. A családon belüli munkákat mindkét fél vállalja. Na nem azt mondom, hogy feltétlen Géza mos, főz, vasal, de "nem esik le az aranygyűrű az ujjáról", ha meg kell fogni neki a porszívót, vagy akár segítenie kell a mosogatásba, vagy esetleg el kell vinni a lányunkat Évit az iskolába.
Tehát, érzésem szerint az emancipáció, amiért annyit harcoltunk az elmúlt 100 évben, nekünk eddig csak hátrányokat hozott. Manapság már sokunk azért küzd a kis mikrokörnyezetében, hogy valami elinduljon. A változás felülről soha nem fog magától megtörténni. Az csakis velünk kezdődhet, egyszerű nőkkel, anyákkal és a társadalom szintjén csak ezután indulhat el valamiféle pozitív változás! ...Hogy ne legyenek többé született feleségek.

A cikket írta: cecill

3 szavazat

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználók szólhatnak hozzá.

Megjegyzés:

időrendi sorrend

2010. december 30. 08:44

megtekintés Válasz erre: ginesz - 2010. december 28. 09:39

Jó cikk és a hozzászólások is tanulságosak.DE
Egy nőn csak annyira lehet uralkodni amennyire hagyja magát...szadabon választott dolog az egész életünk:-)nekem ez a véleményem!

Köszönöm Ginesz, hogy olvasol!
Vannak közös gondolataink;-)
Pusszancs, Cecill
2010. december 30. 08:44

megtekintés Válasz erre: cuki1 - 2010. november 15. 18:37

Szia cecill. Jó cikk nekem tetszik .
És egyet értek veled....
Puszilak:Maya

Szia Cuki!
Igazán örülök, hogy neked is tetszik.
Írjatok ti is sok ilyet, és talán még eredménye is lesz;-)
(Holnap a férjed viszi ki a szemetet, ha olvassa!)
Pusszancs, Cecill
2010. december 28. 09:39
Jó cikk és a hozzászólások is tanulságosak.DE
Egy nőn csak annyira lehet uralkodni amennyire hagyja magát...szadabon választott dolog az egész életünk:-)nekem ez a véleményem!
2010. november 15. 18:37
Szia cecill. Jó cikk nekem tetszik .
És egyet értek veled....
Puszilak:Maya
2010. október 6. 16:41

megtekintés Válasz erre:   - 2010. október 4. 20:35

Ezt a hozzászólást csak bejelentkezett felhasználók láthatják.

A logikámnak nem köszönsz, jó, ellenben, hogy a kinézetem miatt cikizel, ez már botrányos. Nem lehet mindenki Anor Lexia. Kérlek rakj fel napszemüveget, ami pozitívan torzít!
Pusszancs, Cecill
2010. október 6. 16:35

megtekintés Válasz erre:   - 2010. október 4. 06:23

Ezt a hozzászólást csak bejelentkezett felhasználók láthatják.

A logikád alapján a nem nevesítettet ugye a férfilogika, ami egy udvariatlan logika lehet, mert még köszönni se tud? Jól logikáztam?
Akkor ez a fajta maradjon nektek. Csókolom.
Pusszancs, Cecill
 
2010. október 4. 20:35
Ezt a hozzászólást csak bejelentkezett felhasználók láthatják.
2010. október 4. 08:13
Szia Cecill!
Értem, mit akarsz ezzel a cikkel mondani, mi is sokszor beszélgetünk erről a férjemmel. Én is elég harcos tudok lenni, ha arról van szó, hogy más is megfoghatná a mosogatórongyot, nem csak én, viszont, a párom éjt nappallá téve dolgozik, mellette maszekol, hogy nekünk jó legyen (és még így is nehéz), nekem nincs munkám elég rég óta. Akkor miért ne tenném meg, hogy kiszolgálom? És ha én egyáltalán nem akarok karriert,meg elismerést, mert engem ez a "született feleség" szerep kielégít, az olyan nagy baj?
Ettől a párom még elismeri, hogy nem vagyok buta, soha nem bántana meg emiatt, hogy én csak háziasszonykodom egyelőre.
Régen a nők nem azért harcolták ki a szabadságot és a tanulás, meg a munka lehetőségét, mert rá voltak utalva, hanem mert unatkoztak. Ha az én férjem is több száz ezer forintot keresne havonta, hát én örömmel sütnék-főznék stb. egész álló nap.
De ez csak az én véleményem, én ettől nem érzem rabszolgának magam a házasságomban.
2010. október 4. 06:23

megtekintés Válasz erre: cecill - 2010. október 3. 22:34

Felraktam neked egy új avatart, hátha ez jobban hasonlít rám, mint a Kurnyikova;-)
Bocsáss meg nem az üveghangoddal van gond, a logikád volt old spice illatú.
Pusszancs, Cecill

Ezt a hozzászólást csak bejelentkezett felhasználók láthatják.
2010. október 3. 23:52
anyukám ez úgy marhaság ahogy van
bocs cecil
2010. október 3. 23:24
Cecill! Szerintem ez az alá-, és fölérendeltség, azaz a rabszolgasors nem a nemeken múlik. A családfő, azaz a gazdaságilag erősebb fél nemtől függetlenül rabszolgasorsban tartja a házastársát. Minden házasság gazdasági közösség és csak ideig-óráig játszik benne szerepet a szerelem, ha egyáltalán valaha szerepet játszott. Persze van olyan házastárs is, aki a puszta érzelmi háttérért veti alá magát a párjának. Akinek tehát több önbizalma van a társak közül, az mindig ki fogja használni a másik felet, mert nemtől függetlenül ember embernek farkasa mióta világ a világ. Minden más csak illúzió.
2010. október 3. 22:37

megtekintés Válasz erre: írólány - 2010. október 3. 14:47

Sok nő a párja társaságában gyökeresen másképp viselkedik. "A hazajön a férjuram" problémát már nekem is volt szerencsém megtapasztalni. Egészen a zárba beszökkenő kulcs zajáig kellemes és felszabadult beszélgetés folyik két barátnő között, azonban amikor a hím átemelte lábát a küszöbön, olykor megfagy a levegő. Az asszonyka rögvest tesz-vesz, átszellemült és zavarban lévő arca pedig nem is emlékeztet arra,aki percekkel azelőtt volt. Akkor, hogy is van ez? A férfi kiegészít, vagy átformál? Ez is, az is. Szerencse kell ahhoz, hogy melyikbe szeretünk bele...

Szia Írólány! Na! Pont erről beszéltem...
Köszi a hsz-ed!
Pusszancs, Cecill
2010. október 3. 22:36

megtekintés Válasz erre: zsoltne.eva - 2010. október 3. 07:43

Szia Cecil!
Olyan adatlappal, mint a tiéd, olyan kedves, helyes családdal, mint írod én is így gondolkodnék. 36 évesen a nő még egészen másként látja a világot. Hogy miért jut el az ember odáig, hogy már nem hisz abban, léteznek rendes pasik? Annak számtalan oka van. 36 éves koromba én is új életet kezdtem, azt hittem legalábbis, aztán rá kellett jönnöm, hogy a fontos dolgokban mindig egyedül kellett döntenem, a végrehajtás is egyszemélyes feladat volt. Hát ezért. Közben pedig elmúlt az idő. Becsületesen csináltam végig, de már nem akarok az lenni. Elveszem, ami nekem jár. Rosszul választottam? Lehet.

Szia Éva! Nem válaszoltál rosszul:-) Nem vagyunk egyformák és nincs mindenkinek olyan szerencséje, hogy kifogja azt az egyet a 100-ból... (vagy 10ezerből?!)
Pusszancs, Cecill
2010. október 3. 22:34

megtekintés Válasz erre:   - 2010. október 3. 06:04

Ezt a hozzászólást csak bejelentkezett felhasználók láthatják.

Felraktam neked egy új avatart, hátha ez jobban hasonlít rám, mint a Kurnyikova;-)
Bocsáss meg nem az üveghangoddal van gond, a logikád volt old spice illatú.
Pusszancs, Cecill
2010. október 3. 14:47
Sok nő a párja társaságában gyökeresen másképp viselkedik. "A hazajön a férjuram" problémát már nekem is volt szerencsém megtapasztalni. Egészen a zárba beszökkenő kulcs zajáig kellemes és felszabadult beszélgetés folyik két barátnő között, azonban amikor a hím átemelte lábát a küszöbön, olykor megfagy a levegő. Az asszonyka rögvest tesz-vesz, átszellemült és zavarban lévő arca pedig nem is emlékeztet arra,aki percekkel azelőtt volt. Akkor, hogy is van ez? A férfi kiegészít, vagy átformál? Ez is, az is. Szerencse kell ahhoz, hogy melyikbe szeretünk bele...
2010. október 3. 07:43

megtekintés Válasz erre: cecill - 2010. október 2. 22:53

Szia Éva! Ez is egy megoldás, de én a férfi-nős variációban szeretek gondolkodni. Hidd el vannak azért rendes pasik is.
Pusszancs, Cecill

Szia Cecil!
Olyan adatlappal, mint a tiéd, olyan kedves, helyes családdal, mint írod én is így gondolkodnék. 36 évesen a nő még egészen másként látja a világot. Hogy miért jut el az ember odáig, hogy már nem hisz abban, léteznek rendes pasik? Annak számtalan oka van. 36 éves koromba én is új életet kezdtem, azt hittem legalábbis, aztán rá kellett jönnöm, hogy a fontos dolgokban mindig egyedül kellett döntenem, a végrehajtás is egyszemélyes feladat volt. Hát ezért. Közben pedig elmúlt az idő. Becsületesen csináltam végig, de már nem akarok az lenni. Elveszem, ami nekem jár. Rosszul választottam? Lehet.
2010. október 3. 06:04

megtekintés Válasz erre: cecill - 2010. október 2. 22:59

Szia Tamás! Most bizonyítanom kellene, hogy okos vagyok és minden próbálkozásodra meg tudok felelni? Ugyan már. Nyílván sikeredne. Ellenben pont erről szólt az írásom -köszönöm az "általános" férfi hangot-, hogy tudjunk ne a ti (tisztelet a kivételnek) játékszabályaitok szerint élni és játszani.
Pusszancs, Cecill

Ezt a hozzászólást csak bejelentkezett felhasználók láthatják.
2010. október 2. 22:59

megtekintés Válasz erre:   - 2010. október 2. 21:35

Ezt a hozzászólást csak bejelentkezett felhasználók láthatják.

Szia Tamás! Most bizonyítanom kellene, hogy okos vagyok és minden próbálkozásodra meg tudok felelni? Ugyan már. Nyílván sikeredne. Ellenben pont erről szólt az írásom -köszönöm az "általános" férfi hangot-, hogy tudjunk ne a ti (tisztelet a kivételnek) játékszabályaitok szerint élni és játszani.
Pusszancs, Cecill
2010. október 2. 22:53

megtekintés Válasz erre: zsoltne.eva - 2010. október 2. 17:49

Én a saját magam rabszolgája vagyok, de azt legalább önként vállaltam. Mert mi változott attól, hogy ugyanazt csinálom, mint amikor még volt mellettem valaki. Semmi. Vagy talán annyi: még több teher, viszont kevesebb bosszúság. No, és az anyagiak. Az ágyat is le lehet cserélni kisebbre. A gyűrű nem esik le az ujjamról, mert nincs is, ami leessen.

Szia Éva! Ez is egy megoldás, de én a férfi-nős variációban szeretek gondolkodni. Hidd el vannak azért rendes pasik is.
Pusszancs, Cecill
2010. október 2. 22:51

megtekintés Válasz erre: Orsolya - 2010. október 2. 15:46

Cecill! Milyen igazad van! Mégis sok helyen a világba a nők és a férfiak nem egyen rangúak a mai modern világunkban sem! Én viszont azt mondom egyformák vagyunk egyikünk ebben jó, a másikunk meg abban, s így a férfiak és nők kiegészítik egymást, bár ez lehet, hogy csak az én véleményem....üdv Orsolya

Igazad van Orsolya! Kiegészítjük egymást. Ezzel kell jó sáfárkodni!
Pusszancs, Cecill
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: