újabb események régebbi események további események
21:08
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
11:33
Arnold91 módosította a naplóbejegyzését
11:26
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
11:16
Tündér új bejegyzést írt a naplójába

A boszorkányt máglyán megégetik? 5.rész

Látogatók száma: 94

Az esküvő szervezését családomra bíztam, akik vállalták, hogy felejthetetlenné teszik ezt a napot. Meghagytam nekik ezt az örömet, hiszen most megy férjhez az egyetlen lányuk. Legyen felejthetetlen a napjuk.

Én tudtam, hogy sosem fogom őt úgy szeretni, ahogyan ő engem. Azzal a végzetes Bűn és bűnhődéssel belevésődött a szerelem a szívembe Színészem iránt, és kitörölhetetlenül ott maradt. Minden rezdülésemet ismerte, és sokkal régebb óta, sokkal mélyebben, mint Péter.

Péter egy szerető férj. Ha belegondolok, szeretőkkel és férjekkel egyaránt jól elboldogultam. Most is biztonságban voltam. Mindkettőjüknek kellek.
Ez egy babával a hasamban nem tűnt „jó kislányos” viselkedésnek. De hol voltam én attól! A félbehagyott egyetem, Színészemhez való kötődésem, a családomtól, barátaimtól való eltávolodás messze sodorta tőlem a megelégedettség érzését.

A kora tavaszi esküvő mégis elfeledtetett minden kétséget, s egy halom ismerős-ismeretlen előtt hivatalosan is egymáshoz tartoztunk. Nászútnak megismerkedésünk mediterrán tájait választottuk, remélve, hogy a hazatérés után most majd több időt töltünk együtt. Ha nem is egymás miatt- a családunkért.
Egy ideig minden szép volt, de Péternek újra és újra el kellett mennie. Én újra és újra Színészemmel vigasztalódtam.

Amikor Liza megszületett, a férjem meglepően sokáig mellettem maradt. Az égiek úgy rendezték, hogy ezt a csodát együtt éljük meg. Fájdalmaim ellenére hálás mosollyal köszöntem meg jelenlétét. Mivel nem lépett föl semmilyen komplikáció, néhány nap múlva már otthon lehettünk. Péter minden kívánságomat leste. Linda első útja is hozzám vezetett munka után. Meghatódott, mikor leendő keresztlányát tartotta a kezében. (Évekkel ezelőtt eldöntöttük a keresztanyaság kérdését.) Örült ennek a „lehetőségnek”.

Nem voltam elég óvatos, mert Színészem hívása akkor érkezett, mikor férjem mellettem ült. Hangszínemből megértette, hogy baj van, ezért tényleg csak egy gratuláció hagyta el a száját. Pétert először láttam gyanakvónak. A sejtése, hogy van valakim, beigazolódni látszott.
„Ki ez, és honnan tud a lányunkról?”- kérdezte szemrehányóan.
„Egy régi barátom, évek óta nem láttam. Biztos Linda mondta el neki a jó hírt. - hazudtam.
„Minek üti bele az orrát mindenbe?” Ilyen dühösnek még sosem láttam. Ha most barátnőm itt lenne, biztosan kitekerné a nyakát. Szólnom is kell neki, hogy ritkítsa látogatásait. Azért azt nem gondoltam, hogy Péterből ilyen reakciókat fog kiváltani.

Linda nem értette, mi történik. Találkozásukkor még mindig nem enyhült meg, sőt elküldte őt a pokolba. És most finoman fogalmaztam… Amikor a férjem ránk vágta az ajtót, bűnbánóan néztem rá. „Ne haragudj!”- mondtam. Ő boci szemekkel visszanézett, és arra kért, valljam be Péternek a történteket. Annyi hazugság van már az életemben, ideje egyszer igazat mondanom. De én gyáva voltam, és nem tettem meg.
Linda közlésére nem számítottam: „Így nem akarok keresztanya lenni!”

Azt reméltem, megbocsát majd, és ott lesz a keresztelőn, de betegség miatt lemondta. A többi keresztszülővel együtt ő is szerepelt a listán, s hivatalosan ő is keresztszülő lett, de nem jött el. Azóta évek teltek el, és mi igen ritkán találkozunk. Néha egy-egy telefon születésnapkor, karácsonykor, de már semmi személyes.

Péter hamar elfelejtette ezt az egészet, megbocsátott neki. Valójában nem volt mit. Talán csak az én bűneimet, amiket nem vallottam be. És már nem is fogok.

Ha a papírlapokat összetépném, és a kisujjam a delete gombot érintené, akkor is késő lenne, hogy visszavonjam a vallomásomat. Ti mindannyian láttátok és ítéletet hozhattok. Elfogadom, bárhogy is döntsetek, mert bármit teszek is ezentúl, aki a legközelebb állt hozzám, már sosem fog bízni bennem. Tiétek a döntés, hogy máglyára vettek-e elkövetett bűneimért…

U.i.:
Ez nem az én történetem. Egy lányról szól, aki a barátnőm volt, de már csak a lánya keresztanyja vagyok. Könnyebb volt így megírni.

A cikket írta:

8 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

fordított időrendi sorrend

Anonymus
Skoky! Szép és egyben kicsit szomorkás a történeted, de jó, hogy megosztottad velünk! Egy dolgot mondhatok, mindig az vesse a követ a másikra elősször, aki makulátlan! üdv Orsolya

megtekintés Válasz erre: Anonymus

Skoky! Szép és egyben kicsit szomorkás a történeted, de jó, hogy megosztottad velünk! Egy dolgot mondhatok, mindig az vesse a követ a másikra elősször, aki makulátlan! üdv Orsolya

Szia Orsolya!

Örülök, hogy olvastál, és kommentjeiddel megajándékoztál! Köszönöm!
Anonymus
Skoky! Nincs mit és várom további írásaidat, hogy olvashassam! Jó éjt Orsolya
Anonymus
Szia Skoky!

Én is várom! Hajrá-hajrá!!!
Anonymus
Jó volt olvasni az írásodat, nem is nehéz elképzelni a leírtakat.
Az élet nem egyszerű senkinek sem, főleg, ha túlbonyolítjuk azt.

megtekintés Válasz erre: Anonymus

Jó volt olvasni az írásodat, nem is nehéz elképzelni a leírtakat.
Az élet nem egyszerű senkinek sem, főleg, ha túlbonyolítjuk azt.

Örülök, hogy örömet tudtam okozni az írásommal! Nekem is tetszik...:)
Anonymus
Végigolvastam hajnalban az összes részt egymás után és nagyon tetszett! :)
 
Nagggggyon köszönöm! Nem is gondoltam, hogy ilyen sokan olvassátok és ilyen pozitívan értékelitek! Köszi!
Anonymus
Szia Skoky!
Végigolvastam mind az öt részt. Fantasztikusan írsz. A történet gördülékeny és figyelmet felkeltő. Élveztem mindenegyes sorát. Megérdemelted a döntést, amelyhez szívből gratulálok.
Üdv. Éva

megtekintés Válasz erre: Anonymus

Szia Skoky!
Végigolvastam mind az öt részt. Fantasztikusan írsz. A történet gördülékeny és figyelmet felkeltő. Élveztem mindenegyes sorát. Megérdemelted a döntést, amelyhez szívből gratulálok.
Üdv. Éva

Szia Éva!

Teljesen meg vagyok hatódva... Köszönöm kedves soraidat!
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: