újabb események régebbi események további események
18:32
Horoszkóp új bejegyzést írt a naplójába
17:26
Horoszkóp módosította a naplóbejegyzését
11:54
Ilona új bejegyzést írt a naplójába
23:22
Ilpaki új bejegyzést írt a naplójába
23:21
Ilpaki új cikket töltött fel
12:22
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
12:19
KiralyCsilla1965 új bejegyzést írt a naplójába
15:12
Vortexdmo regisztrált a weboldalra
14:42
Stanmoretnm regisztrált a weboldalra

A BŰN … 6. rész

2010. december 16. - Látogatók száma: 63

Piroska megint sír. ….. Már ketten vannak!

Egy hét mindössze. Nem sok idő és mégis mennyi minden belefért.
Az asszony most nincs éppen jó passzban. Szembesült azzal a ténnyel, hogy a férfi, akivel már szövögette a jövő történéseit, másként gondolta a vele való dolgokat. Rájött ugyanis ez alatt a hét alatt, ha továbbra is elkötelezi magát az asszony mellett, visszaesik abba a nem kívánatos „bűnbe”, hogy megint alkoholista lesz belőle, amiből saját erejéből mászott ki és ezt nem akarhatta. Kerül, amibe kerül, egy e-mailban vallotta be az asszonynak a múltját, elismerve, hogy amit tesz az önző és érzéketlen, méltatlan az együtt eltöltött kapcsolatukra, nem beszélve annak módjáról, ahogyan ezt az asszonnyal közölte.
A maga részéről letudta-e, vagy nem a dolgot, az asszony ettől még nem volt jobb kedvű. Nem értette, most sem érti, mi történhetett az alatt a rövid idő alatt, a két levélváltás között, ami a férfit ehhez a döntéshez vezette…. Múlt idő!
*
Már csak az hiányzott az életéből, hogy Piroska is hasonló gondokkal érkezett haza. A Farkaskája, ahogyan az várható volt, nem tolerálta a viselkedését, pláne, hogy éjszakába nyúlóan képes volt még mindig tenni-venni, matatni a lakásában. Nem ehhez szokott. Jól megvolt az ő kis egyszerű világában. Ez a fajta törődés, neki egyáltalán nem hiányzott és értésére adta, nem ide kívánkozik a szó hogyan? - Piroska - „elmehetsz”!
És ő jött. Megint a kis batyujával, amilye még volt a férfinél.
Nem volt mit tenni, mint megvigasztalni, vagy éppen a fejére olvasni azt, hogy nem mindenki fogadja el őt olyannak, amilyen. Vegye már végre észre, hogy a férfiaknak mindig valami másra van szükségük, mint, amire éppen a nőnek. Fáj! Ezt mindketten érezték, tudták, de azt is, hogy itt valaminek vége van. Mindkettőjük életében történt valami, ami megint egy csalódáshoz vezetett a férfiakat illetően. Értetlenül álltak az előtt, ami velük történt rövid időn belül, de megpróbálták magukat túltenni ezen a maguk módján.
Zenéket hallgattak. Szomorút és vidámat. Sírtak egyik percben, nevettek a másikban, és lassan-lassan rájöttek arra, semmi sem állandó. Elment? Majd jön egy másik!
*
Most csak egy a fontos. Találjon végre valami munkát – gondolta az asszony, amikor már napok teltek el és még mindig semmi sincs az ígéretekből, ahol ott hagyta „kézjegyét”.

- Esik a hó!!! – mondták szinte egyszerre és boldogan nyugtázták egymás felé, hogy közel a megoldás. (Nem volt az olyan közel). Mégis, amikor az asszony javasolta, hívja már végre fel azt az embert, aki ígérte a munkát, hátha!

- Nem lehet várni Piroska arra, hogy majd téged felhívnak – mondta az asszony. – Menni kell utána, különben nem lesz belőle semmi. - És milyen jó, hogy ezt mondta!

- Hívd fel telefonon azt az embert, aki azt ígérte, ha leesik a hó, lesz munkád. – kérte az asszony.
*
Fél órája volt, hogy melegebb ruhára váltson, bár őt egészen más fából faragták, mint az asszonyt, kicsit aggódott, azért mégsem leányálom a hólapátolás!
A lányomnak a százasban vett sárga mellényét vitte magával az állomásra, ahol a peront és a vagonokat kellett tisztára sikálni.

- Mutasd meg nekik Piroska, mire vagy képes! – mondta az asszony, amikor elindult.
- Tudják ők! Ne félts! – feleli a nő, és kilőtte magát.

Folyt.

A cikket írta: zsoltne.eva

3 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

Anonymus
2011. december 24. 08:41
Kedves Éva!

Egyre világosabbá válik, nem könnyű a helyzete. És a befogadott nőnek se, Piroskának, ha nem talál munkát, az egy nagyon nehéz élethelyzet, ha így vesszük. Hogy mit tesz érte, talán a környezete is hibáztatható, nem csak ő egyedül. Mi lehet annál fontosabb, mint a megélhetést biztosító munka? .... de a szándékot érzem, tenni szeretne valamit.

Üdv.

Józsi
Anonymus
2010. december 23. 17:29
És itt rádöbbenhettem volna...
Pinokkió
Cikkíró
párbeszéd
2010. december 18. 11:54

megtekintés Válasz erre: Anonymus - 2010. december 18. 09:16

Ha én a bűnről írnék, lenne vagy 100 részes. Te hogyan tervezed?

Tamás

100 + 1-re!

Éva
 
2010. december 18. 09:16
Ha én a bűnről írnék, lenne vagy 100 részes. Te hogyan tervezed?

Tamás
Cikkíró
párbeszéd
2010. december 17. 21:28

megtekintés Válasz erre: Anonymus - 2010. december 16. 20:50

Na, igen. Az élet apró örömei... :)

Janó

Az élet apró örömei olykor valakinek a mindent jelentheti.
Köszönöm, hogy nyomon követed a történéseket, aminek magam sem látom a végét. Minden igyekezet hiábavaló és ezt érzem nap mint nap. Magammal vívódok csak, ebben senki nem tud segíteni és nem látom a kiutat. Lassan már én szorulnék segítségre és milyen érdekes az élet, ha magunknak kellene támogatót keresni, hidd el nem találnánk és ebben ez a legszomorúbb.

Éva
Anonymus
2010. december 16. 20:50
Na, igen. Az élet apró örömei... :)

Janó
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: