Az élettől kapott pofon (2)
Látogatók száma: 50
Elsősorban jó emberek legyünk...
Dénes elvesztette az egyensúlyát, kitekeredett alatta a kerékpár, és a betonra csapódott. Éva a patakhoz ért, megállt, síri csend lett. Visszanézett, s látta, hogy Dénes a betonúton mozdulatlanul hever. A kerékpárját ledobván, s a látványtól sem riadva vissza, az azonnali "mentési" reakciói beindultak. Dénes arca csupa vér volt, halkan nyöszörgött. Az egyik kezét a vérző feje alá tette, a másikkal telefonon segítséget kért. A segítség pillanatok töredéke alatt megérkezett. Dénes pár percre elvesztette eszméletét, nem tudta hol van, mi történt vele. Éva hazaérve ellátta sebeit, s mint gondos ápolónő egész éjszaka virrasztott mellette. Olyan tiszta, őszinte szeretettel, jósággal gondoskodott férjéről, amit csak egy igazán JÓ EMBER tud adni. Egész éjszaka fogta a kezét, vigyázott rá, nyugodt álmát őrizte. S nézte a sebektől teli arcát, s csak a szeretet volt a szívében. S minden bűnét, bántását egy perc alatt örökre megbocsátott!
Éva átértékelte, újraértékelte életét, s eszébe jutottak mindazok a szavak, amelyeket az egyik párkapcsolati tanácsadó mondott:
...Azt mondják, az igaz szeretet feltétel nélküli. Ha igazán szereti még a férjét, ne essen kétségbe. Csak szeresse őt. A szeretet olyan nagy erő, ami a legkönnyebben célba ér. Talán ez az időszak is csak egy olyan nehézség, amin együtt kell túltenniük, amin együtt túl lehet lépni.
Amikor egy szeretet igaz, amikor a szeretet önzetlen és feltétel nélküli, amikor nincs követelőzés és elszámoltatás, ám van mellette hűség és igaz társi kapcsolat, akkor ez az érzés legtöbbször olyan nagy erővel bír, hogy véglegesen nem engedik el az emberek maguktól.
A cikket írta: T.Zsóka
Hozzászólások
időrendi sorrend
Mindegy is, milyen régen írtad, de őszinte, megfontolt szavaid, úgy érzem kiállták az idő próbáját...
Köszönöm, ha késve is, de megerősítettél abban, amit eddig is tudtam... vannak még jó érzésű emberek! Egymás mellett nem szabad csak úgy közömbösen elmenni, mert... és ezt a példád is bizonyítja... :-)
Jó volt téged olvasni! Ez nem titok...
Egy jó ember...