Értékrend
Látogatók száma: 63
Értékrendje mindenkinek van.
Én úgy gondolom, elsősorban otthonról hoztuk, mert amit szüleinktől láttunk, az egy életre elraktározódott bennünk. Nem is tudnánk másként élni, még ha akarnánk sem, mert a természetünkkel ellenkezne.
Azt nem tudhatjuk mennyi a jó abból, ahogy mi viselkedünk, de tudjuk másnak ártani, másokat kihasználni képtelenek lennénk.
Tudjuk, napi szinten érezzük, mások egészen másként élnek, viselkednek. Viszolyogva gondolunk arra, milyen lenne, ha egyik másik tettüket átvennénk.
Ekkor gondoljuk azt, milyen jó, hogy mi egészen mások vagyunk.
Mások vagyunk; persze azoknak ez nem tűnik fel, akik szinte csirájában sem hasonlítanak hozzánk. Nem is akarnak mások lenni, mert az életük meghatározó viselkedése, a mások kihasználása, legalábbis annak elérése, bebizonyítani, hogy egy igazság létezik és az csak az övéké lehet.
Ezért egy ember küzdelme, nemcsak az élettel, de az értékrendjében teljesen eltérő, de valamilyen szinten az életéhez tartozó egyeddel: napi harc.
Harc, amit nem akar, de vívnia kell. Gátlástalan, furmányos egyeddel, aki mindennek tetejében kiszámíthatatlan.
Kiszámíthatatlan, mert intelligencia szintje nem túl magas.
Hacsak föl nem áll valamire …
A cikket írta: D Klári
Hozzászólások
fordított időrendi sorrend
Majd mindenről, amit írtál hasonlóképpen gondolkodom magam is... nehezen tudnám feladni a magammal hozott értékrendet... megvívjuk a napi harcunkat, míg mások?... ők tudják mi okoz számukra boldogságot... Egy biztos a másokat kihasználó, törtető, csak egy, a maga igazságát ismerő embereket kerülöm...
Puszi
Válasz erre: Anonymus
Kedves Klári!
Majd mindenről, amit írtál hasonlóképpen gondolkodom magam is... nehezen tudnám feladni a magammal hozott értékrendet... megvívjuk a napi harcunkat, míg mások?... ők tudják mi okoz számukra boldogságot... Egy biztos a másokat kihasználó, törtető, csak egy, a maga igazságát ismerő embereket kerülöm...
Puszi
puszi