Lemaradás
Látogatók száma: 46
Ma sírtam is, meg nevettem is. Sírtam azért, mert rájöttem, milyen keveset tudok a mai világról. Írogatom a verseket, próbálgatva használni szép magyar nyelvünk szavait, közben észre sem vettem, mennyi új ( jelentését tekintve) szó került a "szótárba". Hát ezen már nevetni is lehet.
A felismerésem onnan ered, hogy tegnap beszéltem a barátnőmmel, aki elmesélt egy rövidke történetet, amely a következő volt:
Egy idős, tiszteletben megőszült özvegy nagypapa sétált az utcán a kamaszkorú unokájával. Néhány házzal odébb, özvegy Sárika portája előtt a nagypapa maga elé merengve, mintegy magának mondta, hogy milyen kedves nő ez a Sárika...Ezt hallva az unoka vidáman felkiáltott: "Repülj rá, Papa!"
Mikor meghallottam ezt a kis történetet, rámjött a nevetés. Nahát, ezek a gyerekek mit ki nem találnak! Ki tudja, mi mindenről maradtam le...
/BI/
Kép: Net
A cikket írta: Ilona
Hozzászólások
fordított időrendi sorrend
Nem is baj, ha néha átvesszük a kamaszoktól az egyszerűbb kifejezésmódokat, ne legyünk már annyira körülményesek... :-) Képzeld, ha a tisztességben megőszült papa mondaná a tinilány, Sárika után forduló kamasz unokájának: "Repülj rá!"... :-)
Nem félek én attól Ilikém, hogy kifog rajtunk, bár észreveszem magamon, jobb egy-egy furcsának tűnő szó jelentésének utánanézni, mielőtt leírom... A szleng, az argó (tolvajnyelv) és a zsargon (szaknyelv) ... nyelvi változatok okoznak némi fejtörést..., de majd csak belejövünk és már észre sem vesszük.
Nem is baj, ha néha átvesszük a kamaszoktól az egyszerűbb kifejezésmódokat, ne legyünk már annyira körülményesek... :-) Képzeld, ha a tisztességben megőszült papa mondaná a tinilány, Sárika után forduló kamasz unokájának: "Repülj rá!"... :-)
Pussz, Tündér