újabb események régebbi események további események
18:35
Horoszkóp módosította a naplóbejegyzését
18:34
Horoszkóp új bejegyzést írt a naplójába
18:07
Horoszkóp módosította a naplóbejegyzését
16:43
Tündér módosította a naplóbejegyzését
16:41
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
04:32
Horoszkóp módosította a naplóbejegyzését
04:30
Horoszkóp új bejegyzést írt a naplójába

"Nem mondhatom el senkinek, elmondom hát mindenkinek"

2010. szeptember 6. - Látogatók száma: 103

Nem tudom hogyan kezdjem el. Iszonyúan nehéz. Nehéz még magamnak is bevallani, de ma olvastam egy- két cikket itt az oldalon, amely kísértetiesen hasonlít arra amit érzek......,és amit tenni készülök.

Kezdeném talán azzal, hogy jó régen férjezett vagyok, eddig szeretetben, viszonylagos békességben, nagy családdal megáldva, éltük a mindennapjainkat. Néhány hónapja, elkezdődött az életünkben, egy nagy változás, (utolért minket is a gazdasági válság) egyre türelmetlenebbek vagyunk egymással, sarkosabban fogalmazunk, stb. Egyre gyakoribbak a veszekedések, piszkálódások, látszólag nem komoly, másnap kezdjük elölről, mintha mi sem történt volna. Bennem viszont valami teljesen megváltozott, már nem nézem el, ha a férjem megjegyzéseket tesz. Kezdeném talán azzal, hogy a férjem betegsége miatt, 7-8éve, már nincs szexuális kapcsolatunk. Jó feleségként úgy gondoltam, hogy átvészeljük hiszen szeretjük egymást. Eddig sem és ezután sem áll szándékomban ezt felhánytorgatni, hiszen megbeszéltük, hogy ez önmagában nem jelenthet problémát, de azt hiszem ez neki jelenti a legnagyobb gondot, próbáltam sok féle dolgot, hogy el tudja fogadni a saját baját, de azt hiszem ez nem sikerült. Valószínű, hogy ez is nagymértékben közrejátszik abban, hogy engem piszkál, a kákán is csomót keres, egyre többször hallom, hogy semmit sem tudok jól csinálni. Ott tartok, hogy görcsbe rándul a gyomrom, amikor közeledik az idő, hogy mindjárt hazaér a munkából, hogy vajon mi az ami nem fog neki tetszeni ( a kaja, vagy az, hogy éppen már elhűlt, vagy még várni kell rá pár percet), tudom önmagukban ezek a dolgok apróságok, de nap mint nap őrjítőek. Eljutottam arra a pontra, hogy el akarom hagyni, de félek attól, hogy egyedül nem boldogul, mert a gyerekek jönnek velem. Nem tudom, de nem bírom tovább, belefáradtam, elegem lett mindenből. Muszáj volt leírnom, bár még közel sem írtam le mindent, talán ennyi is segít.

4 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

Anonymus
2010. október 6. 19:06
Én azért sem javasolnám, hogy váljatok el, mert a saját példámon keresztül tudom, mennyire nehéz egyedül, gyerekkel, anyagiak, érzelmek, minden szempontból. Nem könnyű új életet kezdeni, mert mindenki hordoz magába egyfajta bizalmatlanságot, vagy félelmet, mert nem akar olyan helyzetbe kerülni, amiből éppen menekül.
Én is azt mondom üljetek le és beszéljétek meg. Ha a férjednél ez fel sem merült, akkor még inkább.
Anonymus
2010. szeptember 29. 09:19
mondanám, váljatok el, de attól nem fog megszűnni a gazdasági válság
Anonymus
2010. szeptember 16. 11:41
A hozzászólásokból is látszik, senki nem tud helyetted dönteni. Annak adok igazat, aki azt mondja, üljetek le, és beszéljétek meg. Van még egy megoldás, ha megkeresel, leírom Neked. Üdv
Cikkíró
párbeszéd
2010. szeptember 9. 22:43

megtekintés Válasz erre: Anonymus - 2010. szeptember 9. 22:21

Nem is tudod milyen jó nekem hallgatni a felnőtt gyermekemet, amikor a fejemhez vágja, miért nem váltál el tőle már előbb, elb@sz@rintott@d az egész gyerekkorom ezzel az apával....

Valami ilyesmi motoszkál bennem is, lehet, hogy szegényebben, de nyugodtabban lehetne élni. Csak az a kérdés miből.
Anonymus
párbeszéd
2010. szeptember 9. 22:21

megtekintés Válasz erre: Cikkíró - 2010. szeptember 9. 22:04

Pontosan ebből a megfontolásból nem léptem, még eddig. Csak azt nem tudom, a gyerekeim hogyan lehetnek boldogok, ha azt látják, hogy Mi sem vagyunk azok.

Nem is tudod milyen jó nekem hallgatni a felnőtt gyermekemet, amikor a fejemhez vágja, miért nem váltál el tőle már előbb, elb@sz@rintott@d az egész gyerekkorom ezzel az apával....
Cikkíró
párbeszéd
2010. szeptember 9. 22:04

megtekintés Válasz erre: Anonymus - 2010. szeptember 8. 09:33

Mondját a szeretet mindent legyőz!!
Próbára teszi a gazdasági válság az emberi kapcsolatokat. Olykor elviselhetetlen dolgokat produkál az élet, ilyenkor egymásnak esnek a párok, azt bántják, akit a legjobban szeretik. Nehéz helyzetben vagyok, de hidd el, ha otthagyod, a problémáid még fokozódnak!
Olyan könnyen mondják itt is mint máshol, hogy ha nem megy hagyd ott!! De majd egyedül gondolod menni fog????
Ha szeretitek egymást, beszéljétek meg a gondokat, közös erővel ha nem is gyorsan, de mindent meg lehet oldani.
Tedd fel a kérdést magadnak! Milyen sorsot szánsz gyermekeidnek???
Egyedül nem fogod tudni megadni nekik, ami az életben szükséges! pl. iskoláztatás stb.
Légy erős, kitartó mert a gyermekeidnek boldog, békés életet kell, hogy adj!!!

Pontosan ebből a megfontolásból nem léptem, még eddig. Csak azt nem tudom, a gyerekeim hogyan lehetnek boldogok, ha azt látják, hogy Mi sem vagyunk azok.
Cikkíró
párbeszéd
2010. szeptember 9. 22:02

megtekintés Válasz erre: Anonymus - 2010. szeptember 8. 08:02

Ismerős a helyzet.Szerintem nem vagy egyedül a problémáddal,ez a gazdasági válság,mindenkit megvisel.Az emberek türelmetlenek,ingerültek,sőt mindenért a másikban keresik a hibát....Én is jártam ebben a cipőben,és 12 év házasság után (amiből az utóbbi 2 év rémálom volt)mostanság azt mondom olyan mint rég,az elején.Nehéz volt de kitartottunk egymás mellet,de ehhez el kell mondanod amit szeretnél,hogy szeretnél élni,ha ez nem talál süket fülekre sínen vagy,ha nem hallgat meg és nem változik(változtok)felesleges minden,kezdj új életet.Nekem sikerült,nehéz volt de mindketten tettünk azért,hogy ez így legyen:)

Az Én házasságom kicsit régebbi mint 12-év sajnos azon a ponton van, hogy veszekedés nélkül, már nem tudunk, csak álltalános dolgokról beszélgetni. Itt a baj.
Anonymus
2010. szeptember 8. 09:33
Mondját a szeretet mindent legyőz!!
Próbára teszi a gazdasági válság az emberi kapcsolatokat. Olykor elviselhetetlen dolgokat produkál az élet, ilyenkor egymásnak esnek a párok, azt bántják, akit a legjobban szeretik. Nehéz helyzetben vagyok, de hidd el, ha otthagyod, a problémáid még fokozódnak!
Olyan könnyen mondják itt is mint máshol, hogy ha nem megy hagyd ott!! De majd egyedül gondolod menni fog????
Ha szeretitek egymást, beszéljétek meg a gondokat, közös erővel ha nem is gyorsan, de mindent meg lehet oldani.
Tedd fel a kérdést magadnak! Milyen sorsot szánsz gyermekeidnek???
Egyedül nem fogod tudni megadni nekik, ami az életben szükséges! pl. iskoláztatás stb.
Légy erős, kitartó mert a gyermekeidnek boldog, békés életet kell, hogy adj!!!
Anonymus
2010. szeptember 8. 08:02
Ismerős a helyzet.Szerintem nem vagy egyedül a problémáddal,ez a gazdasági válság,mindenkit megvisel.Az emberek türelmetlenek,ingerültek,sőt mindenért a másikban keresik a hibát....Én is jártam ebben a cipőben,és 12 év házasság után (amiből az utóbbi 2 év rémálom volt)mostanság azt mondom olyan mint rég,az elején.Nehéz volt de kitartottunk egymás mellet,de ehhez el kell mondanod amit szeretnél,hogy szeretnél élni,ha ez nem talál süket fülekre sínen vagy,ha nem hallgat meg és nem változik(változtok)felesleges minden,kezdj új életet.Nekem sikerült,nehéz volt de mindketten tettünk azért,hogy ez így legyen:)
Cikkíró
2010. szeptember 7. 19:30
Köszönöm a figyelmeteket, a megértéseteket.
Anonymus
2010. szeptember 7. 18:08
Tdom, nehéz döntés lesz, de nincs más utad, mint hogy azt tedd, ami NEKED jobb. Nem vagy kötles eltűrni mindent a végtelenségig. Ezt NEKI is végig kellene gondolnia. Egy nyugodt, végiggondolt beszélgetés után - ha nem tud változtatni a magatartásán, legjobb, ha mindenki megy a saját útján...
Anonymus
2010. szeptember 7. 08:47
Hatalmas döntés előtt állsz!Ezt az életformát már ismered,de amit most választottál,azt nem.Tehát mérlegelned kell azt is.De remélem jól fogsz dönteni,ha a végső elhatározásadat meghozod.
Anonymus
2010. szeptember 7. 05:50
Sajnálom, hogy így alakult kedves cikkíró! Viszont, ha egy mókuskerék nem megy nem szabad erőtetni igaz? Egy életed van és éld boldogan, legalábbis szerintem. Nem kell haragban elválni csak külön úton keresni a boldogságot. KERESD!
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: