újabb események régebbi események további események
12:43
Anyu új hozzászólást írt zsoltne.eva naplóbejegyzéséhez
12:37
Anyu új hozzászólást írt Ilona naplóbejegyzéséhez
07:47
zsoltne.eva új hozzászólást írt az egyik naplóbejegyzéséhez
20:31
Ilona új hozzászólást írt az egyik naplóbejegyzéséhez
19:09
Anyu új hozzászólást írt zsoltne.eva naplóbejegyzéséhez
19:02
Anyu új hozzászólást írt Ilona naplóbejegyzéséhez
16:50
Ilona új bejegyzést írt a naplójába
08:02
zsoltne.eva módosította a naplóbejegyzését
07:49
zsoltne.eva új bejegyzést írt a naplójába
23:09
Yolla módosította a cikkét
23:04
Yolla új cikket töltött fel
18:11
Black Ice új cikket töltött fel
15:34
emillio új hozzászólást írt Ilona naplóbejegyzéséhez
08:52
Yolla új bejegyzést írt a naplójába
21:26
Ilona új cikket töltött fel
14:53
zsoltne.eva új hozzászólást írt egy cikkhez
22:41
Virág új hozzászólást írt egy cikkhez
17:05
Ilona új bejegyzést írt a naplójába
16:39
zsoltne.eva új cikket töltött fel
15:54
zsoltne.eva új hozzászólást írt egy cikkhez

Vizsgából felmentve, legalább is egy időre

2010. június 28. - Látogatók száma: 43

Elkövetkezett az első félévi német nyelvtani szigorlat írásbeli vizsgája, ahol a tanár szólított fel arra, hogy nem írhatom meg a vizsgafeladatokat. Szinte kiemelt a vizsgázók közül.

Nem elég az, hogy hiába tanultam meg az orosz nyelvet, jött a rendszerváltás, ráadásul újabb szakmát kellett választani, újabb nyelvet, s persze az olasz szóba sem kerülhetett. Vagy a németet, vagy pedig az angolt kellett volna választanom.

Az angol nyelvet hat hónap után - magán úton tanultam - abbahagytam, úgymond közös megegyezésre. Nem ment, s ami nem megy, azt nem erőltetjük. Az olasz nyelvet meg ne is próbáljam erőltetni, mert nincs rá szükség.

S, jött a választás. A német.

Már túl voltam a középfokú nyelvvizsgán, felvettek az ELTE nyelvtanári szakára, s épp szétverték a bal koponyámat. Még soha sem beszéltem igazi némettel, ráadásul annyira be voltam rezelve, hogy egy évben két helyre is beadtam a jelentkezésemet a középfokú nyelvvizsgára, s láss csudát, mind a kettő sikerült.

Irány tovább, hogy megtarthassam az állásom.

Első félév végén az egyik legnehezebb vizsga egyike a német nyelvtan volt. Miután nagy sikerű volt férjem szétverte a bal koponyámat, s közben elindítottam a válási procedúrát, ki kellett hagynom két hetet. Tudtam, mikor lesz a nyelvtanvizsga, ismertem a tanárnőt, aki igen karakán és kemény volt, ám nem gondoltam volna, hogy mennyire nagy szív lakozott benne.

Megérkeztem - ráadásul kocsival - semmit sem készülve a vizsgára gondoltam, valahogy csak összeszedek egy kettesre valót.
Leültem a megszokott helyemre, nem győztem a hajammal eltakarni azt, ami amúgy is látható. Tartottam magam. Még mosolyra is futotta. Azonban, mikor az egyik csoporttársam kajánul megkérdezte, hogy ennyi pihenés után nem csoda, ha nekem lesz a legjobb minősítésem, elkapott a sírógörcs.
Mire a tanárnő bejött, sikerült megnyugodnom. Mindenki megkapta a feladatát, mikor hallottam a nevem.
"Maga ma ilyen fejjel nem írhat vizsgát. Kérem, jöjjön ki, megadom a következő vizsgalehetőséget."
Nem tudtam, hogy sírjak, vagy örüljek, hisz a félévi tandíj sem volt leányálom.

Felálltam, semmire sem emlékeztem, egy papírfecnit kaptam, amit a kocsimban olvastam el. "Január 5. 10 óra."
Ott voltam, megírtam, épp elég volt az elégségeshez. Ennyire még sohasem örültem egy kettesnek.
A második félévet éppen csak sikerült elvégeznem, s után úgy döntöttek a záróvizsga után, hogy szedjem össze magam, halasszak, mert sokkal többre vagyok képes, de ez nagyon kevés. Két év lett belőle.

Megérte.

2004-ben végeztem.
Akkor megfogadtam, hogy évről - évre egyre többet és többet fogok elérni német nyelvből. Úgy is lett. Azóta a www.brentano-gesellschaft.de/Frankfurt oldalon meghirdetett verspályázaton nem egyszer válogatták be német nyelven írt verseimet.

Ráadásul, dolgozhattam tovább. A régi munkahelyemen.

A cikket írta: kiki64

2 szavazat

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználók szólhatnak hozzá.

Megjegyzés:

időrendi sorrend

2010. június 28. 22:20
ezt vettem észre, kedves GINESZ! hogy tele van ez a weboldal empátiával, s nem az a cél,hogy kioktassák a másikat, hanem hogy megerősítsék, vagy csak egyszerűen megértsék azt, amit meg kellett oldania a kétségbe esett egyénnek.

:)
jó itt!
2010. június 28. 22:02
Ezen az oldalon senki nem fog bántani.Ide értelmes emberek járnak, és mivel élethelyzeteket olvasunk a másikról, szerintem eléggé empatikus olvasótábor van itt fenn.Jó helyre érkeztél:-)))
2010. június 28. 18:40
Kedves CSKATI!
El sem hiszed, de ez az oldal annyira feldobott, hogy a mai nap csak ontom magamból a történeteket, melyek velem estek meg.
Egy sajátos látásmód, persze önbírálattal.
Örültem, hogy itt jártál.

:)
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: