újabb események régebbi események további események
15:42
Tündér módosította a naplóbejegyzését
15:22
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
07:35
Új cikk került fel a weboldalra
21:37
m.lilla válaszolt egy szavazásra
20:49
Horoszkóp új bejegyzést írt a naplójába
19:04
Horoszkóp módosította a naplóbejegyzését
10:56
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
10:45
Sark Csillag új bejegyzést írt a naplójába

Kudarc a válás ??

2010. április 18. - Látogatók száma: 144

Magyarországon a házasságok egyharmadát felbontják,....de kétharmaduk nem végződik kudarccal........

Bevallom, manapság -- 26 év távlatából -- már meglep, hogy "szakértők" a válást egyértelműen és mindkét fél számára kudarcnak minősítik.
De vajon miért is jelentene kudarcot valakinek, ha életébe még egyszer berobban a kizárólagosságot követelő szenvedély?
--Mondom ezt most..... és ennyi idő távlatából !!
Elismerem,.....ezt akkor nem így éltem meg, hiszen nem én voltam az, akinek eme szenvedély jutott.

Akkor iszonyatosan megviselt, és kudarcként éltem meg. Szégyelltem is a történteket nemcsak saját magam előtt, hanem a szűkebb és a tágabb ismeretségi körömben egyaránt. Abban az időben kis faluban éltünk, ahol elítélendőnek tartották az ilyesmit,....még akkor is, ha köztudott volt, hogy én voltam szenvedő fél.

Megérezni egy villanás volt, hogy a férjemnek már az a másik a fontos. És azt is, hogy menthetetlenül beleszeretett.
Abban a pillanatban, ahogy egy férj - feleségnek egy harmadik láttán hangosabban kezd verni a szíve , ahogy a másik arc varázsa kezdi "csordultig betölteni", a házasságtörés megtörtént. Tudom, ezt sokan nem így gondolják, --különösen a férfiak --.
De erről majd legközelebb írok.
Természetesen próbálkoztam a házasságom megmentésével. Nem kimunkált női praktikákkal, nem a gyerekekre való hivatkozással. Hiszen a gyermek soha nem tart össze kapcsolatot, esetleg befoltoz. Az viszont a gyerekeknek se jó,.....hiszen nekik is harmonikus családi légkörre és követendő szülői mintára van szükségük.

Ma már indulatok nélkül tudok erről beszélni és persze nem úgy látom, hiszem és vallom, hogy mindegyikünknek szüksége van a boldogságra és annak keresésére.

Mára már nem is érzem a válásom kudarcnak, sőt.....de ehhez sok időnek kellett eltelni.
Két gyermekünket egyedül neveltem fel, lakásunk is lett közben és diplomát is szereztem, ....igaz, majdnem egy időben a lányommal, ....de sikerült.
Jól gondolod, addig voltak kegyetlenül nehéz időszakok. Bár szüleim segítségére mindig számíthattam. .......Ez is érne egy cikket !!

A cikket írta: nárcisz

3 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

2010. április 20. 16:21
Annak idején én is kudarcnak éreztem. Sokszor feltettem a kérdés magamnak, hogy hol hibáztam? Nem voltam elég kitartó? Megértő? Erős? Aztán rájöttem, hogy kaptam még egy lehetőséget, arra, hogy emberi életet biztosítsak annak a két gyereknek, akiket én hoztam a világra. Elengedtem annak a kezét, aki velem együtt vállalta ezt, de aztán a saját maga gyengesége miatt, feladta az ígéretét. Mára már nagyok a fiaim, sőt nemrégiben nagymama lettem. És ez, már az én jutalmam! :)))))))))
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: