Illatok egy életen át
Látogatók száma: 116
Kifinomult szaglásom van, sőt, szerintem ez a nők többségére jellemző. Az illatok végigkísérik az életünket, kapcsolódnak a mindennapokhoz és az ezer éves emlékekhez is.
Az egyik barátnőm megismerkedett az Interneten egy sráccal. Forgatókönyv szerűen zajlottak az események: levélírás, fotócsere, telefonbeszélgetések. Amikor eljött a várva-várt randevú időpontja biztattam, reménykedve, hogy minden rendben lesz. A csajszi izgatottan, remegő lábakkal baktatott a megbeszélt helyszínre.
Másnap, amikor találkoztunk kíváncsian kérdeztem, hogy sikerült a randi. A válasza tömören ennyi volt:
- Nem jött be a fickó. Nem bírtam a 'szagát'!
Ez természetesen nem azt jelenti, hogy szegény fickó 'büdös' volt.
Hoppá! Erre nem is gondoltam. A kémia. Locsolhat bármilyen vadító pacsulit magára a pali, ha a bőre illata nem 'ízlik' a nőnek, akkor lőttek az egésznek!
Egyszer felszaladtam anyukámhoz. Amint beléptem az ajtón erős, fűszeres parfümillat csapta meg az orromat. Jól ismertem, a barátnője használta. Rögtön körbenéztem:
- Itt van Éva?
- Nincs itt, miért?
- Mert érzem az illatát .
- Ja, ajándékba kaptam tőle a parfümöt, én fújtam be magam.
- Jaj ne! - tiltakoztam - Ez neked nem áll jól! A régi 'anyuka' illatod sokkal jobb volt!
Ez is kémia, nemde?
Személy szerint én illatmániás vagyok. Az üzletekben imádom szagolgatni a tusfürdőket, szappanokat, illóolajokat, parfümöket. Nem értem, hogy az angolok miért nem tisztálkodnak minden nap, hisz nincs annál jobb, mint amikor fürdés után az ember a bőrén érzi a finom tusfürdő illatát.
Az illat szónak kevés szinonimája van: szag, odor, buké, aroma, mindegyik mást fejez ki.
A szagot a kellemetlen, büdös, bűzös, orrfacsaró dolgok kifejezésére használjuk. (Nem is írom le, hogy mire, tudja mindenki.)
Aromája az egzotikus, különleges dolgoknak van. Ja, és a kávénak. Azt is imádom! Reggel, miután lefőzöm, szinte csiklandozza az orromat a kesernyés aroma!
A bukéról a bor, az alkohol jut eszembe. A borok illatának és zamatának összhangja különleges és egyedi.
Odor. Talán a piperékre, parfümökre, és a dezodorokra jellemző.
Becsukom a szemem, felidézem az emlékeket, és ha erősen koncentrálok, rengeteg eseményhez tudok illatot társítani.
Sok-sok leírhatatlan csoda:
A kakaó illata, amit anyukám gyerekkoromban ágyba hozott...
Nagymamám utánozhatatlan ételeinek az illata...
A kertünkben pompázó rózsák illata...
A frissen nyírt fű illata...
Tankoláskor a benzin illata...
Kedvesem bőre...
Szex után a hancúrozást követő kéjben úszó illatfelhő...
Az illatok velünk vannak egész életünkben, meghatározó szerepük van. Néha jókedvünk, máskor szomorúságunk okozói, az élet fontos színező elemei, szeressük őket!
A cikket írta: Lizelotte
Hozzászólások
fordított időrendi sorrend
Válasz erre: zsoltne.eva
Végre egy velem egykorú. Emlékszel még arra a borotválkozás utáni arcszeszre? Nekem nem jut az eszembe a neve. Elfelejtettem volna?... pedig, aki azt használta, őt nem.
Az After sray az eszembe jut, de, hogy ki használta, az nem. Minden illat valaki, vagy valami máshoz kötődik?
Látod, egy férfinek az is elég, ha frissen megborotválkozik, máris úgy érzi az ember, mintha.... Persze tudom, ez nem elég, de mégis. Az olyan jó volt! Szerettem. :-)
Válasz erre: Lizelotte
Volt valami Barbon, aztán a Fabulon, nem?
Persze, te honnan is ismernéd? :-)
Puszi,
Éva
Válasz erre: Lizelotte
Volt valami Barbon, aztán a Fabulon, nem?
Válasz erre: zsoltne.eva
Nem. Közben eszembe jutott! Az a Pitralon!!!... Persze te honnan is tudnád? :-)
Válasz erre: Lizelotte
Dee tudom! Anyósom emlegette...:)
Válasz erre: zsoltne.eva
Nem véletlenül. Mert az a sok pacsuli elvette az eszeteket! :-) Azt hiszitek, pedig dehogy.