CSAK EGY LEVÉL,..
Látogatók száma: 94
Amelyet nem küldtem el, és talán jobb is így. Minden nappal változunk kicsit, és csak reménykedhetünk, hogy jobbra fordulnak a dolgok.
„Szia Anna!
Nehéz szívvel mondom el azt, amit már régóta szeretnék, de meg kell tennem. Ahhoz, hogy megértsd, nincs más dolgod, mint azt elhinned, nem én lennék akkor, ha ezt elhallgatnám.
Régi történet. Más dolgod nincs, mint meghallgatni.
Nem ismeretlen számodra az én jellemem, az én hozzáállásom a dolgokhoz, a gondokhoz, a problémákhoz. Nem mindegy, hogy ez velem történt meg.. Ezt hozta ki belőlem. Eljön az idő, remélem hamarosan, hogy más is észreveszi végre.
Nem kívánhatom, hogy te ugyanúgy érezz, mint, ahogyan én.
Más a te, megint más az én életem.
Én úgy érzem ennek a családnak vége!
Jó volt veletek találkozni. Jó volt valakihez tartozni. Ti, voltatok. Múlt idő. Tudom, hogy ennek így kell lenni.
A családot anyu kötötte össze. Nem vitás, hogy nélküle ez a család már nem ugyanaz. Hiába szerette volna, millió oka van annak, hogy ez nem így történt.
Én nem bírom a képmutatást. Nem éltem így, a jövőben sem akarok így élni. Inkább egyedül, mint így. Akárhová is csapódtam, mindig abba ütköztem bele, hogy én, én, én! Mert én ilyen vagyok! Igen, tele problémával, panasszal. Nem szép az életem. Nem mondhatok jót, ha egyszer rossz.
Biztosan van valami igazságotok! Nem akarok ebben senkit megingatni. Az én gondolataim viszont az enyémek. Az én fájdalmam is az enyém! De visszautasítok minden szélsőséges feltételezést. Még akkor is, ha az én életem okot adhatott rá, legalábbis gondolatot ébreszthetett bárkiben, aki nem olyan, mint én, hogy más, esetleg rosszabb lehetek.
Igenis fáj, hogy „kurvának” tart a saját testvérem, amikor férfinak még a hírmagját se tudom magam mellett. Igenis fáj, hogy jó vagyok akkor, ha pénzre, cigire, kávéra szüksége van. Igenis fáj, hogy átvágták a fejemet, amikor hozzám fordultak segítségért és amikor a „fizetségre” rákérdeztem, el volt felejtve, meg volt magyarázva. Én nem vagyok hülye.
Ebből lett elegem.
Nem hagyom, hogy a „családom”, valaki megingasson abban a tudatban, hogy alapvetően még mindig értük vagyok képes tenni.
Az a testvér, aki ilyet mond annak ellenére, hogy nap, mint nap a segítségemet kérte, hozzám fordult, csak úgy, hogy a felesége meg ne tudja, mondja azt, hogy én „kurva” vagyok? Hogy hagyjam a Katit békén, mert meg mertem mondani neki, hogy a testvére, Józsi, engem húsz éven át csak bántani tudott, és ennek a mai napig sincs vége. Hogy azt mertem mondani neki, ha ő nem képes arra, hogy ezt az én védelmemben a szemére vesse, akkor ő sem különb, és ha ezért egy szemétnek, akárminek neveztem, akkor ő is az, ha nem mondja meg neki és továbbra is hagyja, hogy bántson, hogy sértegessen. Hát ebből tényleg elegem lett. Nincs szükségem többet senki segítségére.
Befejeztem a testvéremmel, Sanyival, a feleségével, Katival egyszer s mindenkorra.
A bátyám azért nem állt velem szóba éveken keresztül, mert a „cigánnyal” éltem, amit ő nem bírt elviselni. Ezért hátat fordított nekem. Hiába próbáltam jobb belátásra bírni. Az sem hatotta meg, hogy a lányával együtt könyörögtünk az életéért, amikor kórházba került.
A nővéremnek is megmondtam. Vége az eddigieknek: Nem vagyok hajlandó elviselni tovább, hogy hülyének néznek, a lányomat bántják, egyáltalán többet semmit. Ők is, amikor szükségük volt rám, menjek el nekik kezesnek négy és fél millió forint, nem kis összeg, a lakásom foroghatott volna veszélyben, segítettem. Azóta el vagyunk felejtve. Ha hozzájuk fordultam, mert bajba jutottam, olyan választ kaptam, hogy „Nem tudunk támogatni.”
Hát ezért!...”
A cikket írta: zsoltne.eva
Hozzászólások
időrendi sorrend
Igen, én mondom, mert tudod, ha velem így bánnának ennyi éven keresztül, ráadásul a saját családtagjaim, hát én nem lennék ilyen megbocsájtó. Ha nem beszélnének velem évekig, mert nem szimpatikus, akivel együtt élek, ha bántanák a gyerekemet, akárcsak szóval is, én bizony csak a legszűkebb családommal(értsd:férj, gyerek) törődnék.
És én rájuk értettem a bemutatkozó soraimat, ha olvastál tőlem cikkeket, rájössz, hogy nekem is volt apám, aki bántott, mert nem tetszett neki a férjem, hát én a férjemet választottam. Van most is egy sógorom, aki irigyli tőlünk a boldogságunkat, mert másunk nem nagyon van, ő sem érdekel.
Sokszor megbántott, szavakkal, engem is és a gyerekeimet is, sőt, a férjemet
is, aki az ő édestestvére- nem tartom vele a kapcsolatot.
Téged meg leku..váz a saját testvéred, és ezek után neked nem fontosak a saját érzelmeid? Te tudod, én másképp látom, és másképp csinálnám a dolgokat.
Remélem, azért nincs harag, egyszerűen csak nem egyezik a véleményünk.
Judit
Most is csak erről van szó, nem bántottál, sőt a bizalmadba fogadtál, hogy leírtad az életed kis epizódját, hogy neked is vannak, voltak gondjaid. Ezért vagyunk itt, hogy ne legyünk a gondolatainkkal mindig egyedül. Ki tudjuk "beszélni", ami fáj.
És én rájuk értettem a bemutatkozó soraimat, ha olvastál tőlem cikkeket, rájössz, hogy nekem is volt apám, aki bántott, mert nem tetszett neki a férjem, hát én a férjemet választottam. Van most is egy sógorom, aki irigyli tőlünk a boldogságunkat, mert másunk nem nagyon van, ő sem érdekel.
Sokszor megbántott, szavakkal, engem is és a gyerekeimet is, sőt, a férjemet
is, aki az ő édestestvére- nem tartom vele a kapcsolatot.
Téged meg leku..váz a saját testvéred, és ezek után neked nem fontosak a saját érzelmeid? Te tudod, én másképp látom, és másképp csinálnám a dolgokat.
Remélem, azért nincs harag, egyszerűen csak nem egyezik a véleményünk.
Judit
NEM!!!! És mégegyszer nem! Mint írtam, remélhettem, hogy jobbra fordulnak a dolgok. Nem így történt, sajnos. A Család mindenek fölött, az érzéseid, az egy más kérdés.
Itt az élő példa, hogy a jó mindig elnyeri méltó..büntetését. Nem szabad mindig jónak lenni, én is megtanultam sok év alatt, pedig nekem is nehezemre esik rosszalkodni. De ennyi átverés, kihasználás után neked is épp ideje volt megírni ezt a levelet.
Remélem, el is küldted...
Kitartás, Éva!
Remélem, el is küldted...
Kitartás, Éva!