újabb események régebbi események további események
21:08
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
11:33
Arnold91 módosította a naplóbejegyzését
11:26
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
11:16
Tündér új bejegyzést írt a naplójába

Elengedés

Látogatók száma: 72

Kiírtalak magamból, mert ki akartalak írni a gondolataimból, az álmomból, a vágyaimból, hogy el tudjalak engedni egy időre. Voltam melletted, másképp, máshogy, mint azelőtt soha senki más mellett.

Igazul, őszintén, tisztán, selyemruhába öltöztetve testemet, de mégis meztelenül, ám rájöttem, mégsem egészen. Veled jó volt a semmi is, a megfoghatatlan, a kimondhatatlan, az őrült, a vad, a fékezhetetlen is, ám mára már nem nézek rád.
Minek is tenném? Hogy lásd az elesettségem, hogy tudd, más is tudnék lenni? Ami melletted nem is voltam? Önző, vad, kegyetlen, ami fáj, mar, harap a húsodba, a szívedbe egészen. Ilyennek is kellett volna lennem?
ÉN már nem kérem egy percedet sem, egy órádat sem, egy éjszakádat sem. Se a lényed, se a vágyad, se a feketén vöröslő éned. Ám ragyog, mosolyog, és hálás itt benn a nő, aki lettem általad, hogy hagytad mégis, hogy bennem élj hónapokon át, és nem engedtél el,
mert tudtad, a mi lelkünk valahol már keresztezte útjukat. Egymást segítettük észrevétlenül is, vagy látszón tettekkel, mindent beborító ölelő, óvó kezekkel. Így most magadra hagylak. Mint ahogy akkor, ott, te is elengedted a kezem. Én szabad lettem, én szárnyalok, miközben te nem jössz velem. Te döntöttél így, és egy magasabb rendű érzelem.
Már mosolygok rád… talán tévedés, hogy megszerettelek? Mikor te nem szerettél egy percre sem? Ez butaság, ugye? Hiszen te többet adtál, amit ember csak adhatott. Egy utat, amire nekem kellett rálépnem, te csak az irányt mutattad meg.
Én megpróbáltam nyitott kézzel szeretni cserébe téged, azt az embert, aki az álmaiból építi a mát, aki a szívében hordozza a hit, szeretet, béke szavát. Titkon figyeltem minden mozdulatod, lépteid zaját, a szavaid csengését, és cserébe kaptad a kék szemem szerető nézését.
Halálos ez a csend most, ami körbe vesz. Figyeled? Miközben te olvasol, és valami megfoghatatlan erő átjárja lelkedet, a másik lélek szép csendben a homályba vész.
Így akartad akkor, így akartam én is, ne is akarjuk mára már másképp, a lelkünk egy darabja úgy is találkozik valahol majd mindig.
Hogy kiírtalak magamból… rájöttem, fájsz még, de már elindulhatok a magam megismerése útján, ahol a nyugalom és fényesség honol, ahol nem kell selyemruha, sem ing, mert meztelenül is igaz ember mind.

A cikket írta: Mirjam Salliven

1 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

 
Kedves Mirjam!

Szerencsére a próbálkozás mindenkinek megengedett tevékenység. Próbálj meg elolvasni egy jó könyvet ( nem romantikus füzetekre gondoltam), gazdagítani a szókincsedet, és pontosítani a fogalmazásodat.
Csak jó tanács. :)

Üdv.:

Ada

Ui.: Nem pontoztam, bocsánat.
Na egy próbálkozás....én ennél szebbet nem tudok most írni...ez valakinek szólt....:)
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: