Josalmok vagy nem
Látogatók száma: 40
Jo lenne tisztazni, csak a tudomanyossag kedveert, hogy mit is nevezunk alomnak, de hagyjuk most ezt. Vegul is az alom mibenleterol mindenkinek van fogalma.
Hogy az almoknak kulonfele fajtai vannak, az is nyilvavalo, legalabb is mostanaban. Ugyanakkor azt, hogy a napi almok kozul eppen melyik jos-alom, melyik nem, azt nem egyszeru megallapitani. Annyira nem, hogy vannak alommal foglalkozo szakemberek, akik kifejezetten azt allitjak, hogy a josalom csak kevesek kivaltsaga. Nos, nem tudom, mert ekozben bizony vannak almok, amelyek pontosan elore vetitik a jovot. Nem kell hozza kivaltsagosnak lenni. Persze az egyet nem ertest az is okozhatja, hogy a szakembernek mast jelent a josalom, mint az egyszeru almodonak.
Talan megegyezhetunk abban, hogy josalomrol akkor beszelhetunk, ha az alom utan pontosan azok az esemenyek kovetkeznek be, amelyeket megalmodtunk. Ezt lehet persze azzal magyarazni, hogy az ember almaban erzekeli a felszin alatt jatszodo folyamatokat, amelyek bizonyos vegkifejlet fele kozelednek, es ezert maga az alom nem kifejezetten a jovorol, inkabb a jelenrol szol. A jelenben lejatszodo felszin alatti folyamatokrol. Bar ebben az esetben en pontosabbnak tartom, ha az almokat nem valami statikus esemenynek allitjuk be, hanem folyamatnak, ami multban kezdodik, a jelenben -esetleg megvaltoztathatoan- zajlik, es elvezet egy jovobeni lehetseges vegkifejlethez. Na most akkor mi ez, ha nem josalom.
Kicsit elternek most a tematol, de csak azert, hogy jobban megvilagitsam. Szoval, egy, a megerzesrol szolo konyvben irja a szerzo, hogy szerinte a megerzes egy teljesen hetkoznapi agyi mukodes. Agyunk, mint valami szamitogep folyamatosan rogziti eletunk esemenyeirol az informaciokat, es, mint egy rendes szamitogephez illik, esemeny-modelleket gyart ezekbol, amelyeket mint egy multban kezdodo, a jelenen athuzodo es a jovoben kifejlodo folyamatot elemez es ertekel. Korulbelul ugy, mint amikor egy szobaban elguritunk egy golyot. A golyo utkozik, iranyt valt, majd ujra utkozik, es megint utkozik parszor, vegul megall valahol. Ha latjuk, hogy a golyonk utjat valami elteriti a kivant iranytol, akkor beavatkozhatunk, eltavolithatjuk az akadalyt. Az elme, mint szamitogep, mindig ki tudja szamolni, hogy adott esemenylanc, ha semmi nem valtozik, hogyan fog alakulni. Ha valtoztatunk, akkor az elme ujratervez. A jovo ismerete, vagyis az, hogy mi fog tortenni a jovoben, tehat egyszeruen kiszamithato. Gondolom, mar latjatok az analogiat. Almunkban is tulajdonkeppen megerzunk dolgokat, csak eppen sokkal jobban, mint amikor nem almodunk.
Fontos, hogy tudjuk, a josalmok nem a sors keze, hanem `csak` jelzes. Azt jelzi, hogy eletunk esemenyei milyen iranyba haladnak. Ha tudunk, valtoztathatunk, ha valtoztatni nem tudunk, akkor legalabb fel tudunk keszulni a varhato esemenyekre.
Fontos azert, hogy tudjuk, hogy igenis megalmodjuk a vagyainkat, megha a valosagban nem is vesszuk tudomasul oket. Rendes `ezos` pontosan tudja, hogy a vagyainkkal kepesek vagyunk teremteni. Kulonosen a tudatunk ala gyomoszolt elfojtott vagyakkal. Raadasul ezekrol ugye nem is mindig van tudomasunk. Kulonbseget tenni a megerzes-almok es a vagyaink megalmodasa kozott, na az a szep feladat!
Neked, kedves olvaso milyen furcsa josalmaid voltak?
Foto: Dali: Szetfolyo ido (internet)
A cikket írta: Cathy
Hozzászólások
időrendi sorrend
Kedves Cathy!
Ritkán emlékszem az álmaimra, miután azok ébredés után azonnal a feledés homályába vesznek.
Üdv: Yolla
Mint a koruton a madardal. Ha fel pillanat szunet all be a zajban, lehet hallani oket, egyebkent az ember azt gondolja, a koruton nincsenek is madarak.
Ritkán emlékszem az álmaimra, miután azok ébredés után azonnal a feledés homályába vesznek.
Üdv: Yolla