Naplót írni jó
Látogatók száma: 57
Szeretem boncolgatni azokat a dolgokat, amik érthetetlenek, megmagyarázhatatlanok, kissé misztikusak. Ha jól végig gondoljuk, lehet valós alapja, vagy valami egészen más.
Én már több életszakaszomban megtettem. Gyermekként nem vezettem naplót, ki tudja miért, pedig nem volt felhőtlen a gyermekkorom.
A halál árnyéka, többször rávetült az életemre, míg ezt a kort megértem.
Miért is írunk?
Van valami fontos dolog az életünkben, amit nem mondhatunk el senkinek, de hogy sose felejtsük el, késztetést érzünk, - legalábbis én -, hogy leírjam. Ettől megnyugszom. Ezek elsősorban nem titkok. Örömek, fájdalmak, megoldhatatlannak tűnő helyzetek, talányok, amelyek akkor, abban az élethelyzetben meghatározóak.
Agyunk is elraktározza, de sokszor másképpen, mint ahogyan megéljük.
Az elmúlt hónapok történései miatt kezdek ismét naplót írni.
Eddig is megosztottam egy-egy élethelyzetet, sokszor sarkítva, sejtetve, bizony keményen küzdök!
Foglalkoztatnak gondolatok, amik esetleg másoknak is az eszébe jutnak, de nem beszélnek róla, mert nem mernek, félnek az emberek véleményétől. Vagy a gondolattól magától megriadnak és próbálják elodázni.
Nos, én nem félek!
Vannak-e lélektársak? Hogyan ismerjük fel őket?
Mit tudunk a lélek világáról?
A cikket írta: D Klári
Hozzászólások
időrendi sorrend
Kedves Éva!
Hát persze bátraké a szerencse!
Sokan az mondják fejjel megy a falnak: Ha nem törik be, jól jön ki belőle az ember és tisztultabb lesz a látása, egy idő után, ha a csillagok már elmúlnak :) .
Szerintem írni jó, hisz ismeretséget is lehet kötni, "élő" példaként itt vagy Te. Barátkozni + jó!
Igaz nem olyan régen mondta nekem valaki: ami nem hoz pénzt - gondolt az itt létünkre -, annak semmi értelme.
Már pedig van!!!
Azért kíváncsi lennék a tegnapi napodra.
Legyen jó napod. puszi: Klári
Mi sem egyszerűbb, mint már le is írtam a tegnapi napom... Hát nem semmi kálvárián vagyok túl, bele is fáradtam... :-)
http://www.felesegek.hu/cikkek/kommunikacio-a-hazassagban/kapcsoljunk-ki-avagy-a-csodatevo-kirandulasok/taposs-csapast_12003
Puszi,
Éva
Kedves Klári!
Ezzel nem vagy egyedül. Hasonlóképpen, mint te, magam is a mondó vagyok, ha nincs más megoldás, akkor írjuk ki magunkból azt ami nyomaszt... Túl sok van belőle, az a baj. Közben azért a rengeteg gond és baj mellett néha magunkkal is törődnünk kell, hogy bírjuk tovább a gyűrődést... ez az, ami néha kizökkent.
Aztán ugyanez vissza is zökkent a valóságba...
Ha valaki figyelemmel kíséri egy-egy élet buktatóit, ami itt csapódik le, akkor tudja, hogy nem fenékig tejfel az élete egyikünknek, másikunknak. De ez nem szégyen. Ezzel kell naponta megbirkózni. Ezt tesszük te vagy én, vagy más, de különböző módszerekkel.
Legyen hozzá még elég bátorságunk, vagy erőnk, én ezt mondom! Ez a legkevesebb, ha belegondolok, hogy leírjuk... mert mi is történt velem tegnap, ha azt te tudnád? De hát bátraké a szerencse... :-)
Puszi,
Éva
Hát persze bátraké a szerencse!
Sokan az mondják fejjel megy a falnak: Ha nem törik be, jól jön ki belőle az ember és tisztultabb lesz a látása, egy idő után, ha a csillagok már elmúlnak :) .
Szerintem írni jó, hisz ismeretséget is lehet kötni, "élő" példaként itt vagy Te. Barátkozni + jó!
Igaz nem olyan régen mondta nekem valaki: ami nem hoz pénzt - gondolt az itt létünkre -, annak semmi értelme.
Már pedig van!!!
Azért kíváncsi lennék a tegnapi napodra.
Legyen jó napod. puszi: Klári
Ezzel nem vagy egyedül. Hasonlóképpen, mint te, magam is a mondó vagyok, ha nincs más megoldás, akkor írjuk ki magunkból azt ami nyomaszt... Túl sok van belőle, az a baj. Közben azért a rengeteg gond és baj mellett néha magunkkal is törődnünk kell, hogy bírjuk tovább a gyűrődést... ez az, ami néha kizökkent.
Aztán ugyanez vissza is zökkent a valóságba...
Ha valaki figyelemmel kíséri egy-egy élet buktatóit, ami itt csapódik le, akkor tudja, hogy nem fenékig tejfel az élete egyikünknek, másikunknak. De ez nem szégyen. Ezzel kell naponta megbirkózni. Ezt tesszük te vagy én, vagy más, de különböző módszerekkel.
Legyen hozzá még elég bátorságunk, vagy erőnk, én ezt mondom! Ez a legkevesebb, ha belegondolok, hogy leírjuk... mert mi is történt velem tegnap, ha azt te tudnád? De hát bátraké a szerencse... :-)
Puszi,
Éva