Oldás és kötés (2)
Látogatók száma: 65
Mennyivel egyszerűbb lenne az életünk, ha bizonyos dolgoknak nem tulajdonítanánk nagyobb jelentőséget, mint amekkora...
Csak nem felébredtél?
Rég beszélgettünk...
Szia!
Most sem fogunk?... :(
Nem is figyelsz te rám!? Pedig mennyi minden szaron vagyok már túl!... Meg is örökítettem, de téged ez persze nem érdekel?!
Az nem lehet, hogy állandóan el vagy foglalva!? De, ha így is lenne? Arra szakítunk időt, amire akarunk!...
Megérteném, ha dömping lenne. Nekem kevés barátom van. Nem volt időm felépíteni, ezért keresem legalább a beszélgetőpartnert. Ténykérdés.
Tőled én fel is fordulhatnék!? :(
Egy dolog, hogy nem azonos cipőben járunk, de egy hullámhosszat generált a megismerkedésünk... Egy azonos személyt emeltünk a magasokba.
Egyszer megint jó lenne kibeszélni a pasikat! Nincs kivétel. A tiéd sem az! :)
Jön, vagy már itt is van a tavasz?
Nekem is kevesebb lesz az időm. Idáig még elvoltam valahogy, de ennek véget vetek. A franc, aki gyötrődik!... Lépek. Éspedig egyenesen ki, a szabadba!... Csak már az idő is engedné!
Mi a válaszod?
Ne zúgolódjak!
*
Gondoltam rád!
Neked vajon eszedbe jutottam e néha!? Soha nem hívsz!...
Azt mondtad egyszer? Többször: - Nem érsz rá.
Megértettem...
Eszedbe jut e, hogy a kapcsolatunk min alapult?
Barátnőm voltál! Nem kevés ideig. Évtizedekig... Együtt jártuk végig a hadak útját!
A munka, az idő, a változás elválasztott bennünket... Azt hittem csak ideig-óráig!
Ezt tápláltam magamban egészen addig, míg megkerestelek.
Minden addigi kérdésemre már, egyszerre szerettem volna megkapni minden választ.
Megünnepeltük együtt a hatvanadik születésnapunkat!
Felemelő pillanat volt!
Nekem ez sokat jelentett!
Számomra olyan természetes volt.
Az nem lehet, hogy egyszer ennek vége.
Te miért nem érzed így?
*
"Születésnap egyedül! Emlékekből menekül!..."
Felfogja ezt bárki is?
Túl azon, hogy megtaláltuk a boldogulás útját... biztos pont, mi volt az életünkben?
Mi, magunk?
*
Mi a konklúzió? Végső következtetés?
Talán azonos súllyal jelennek meg az életünkben a barátok, a barátnők... Nem tudhatjuk előre? De, hogy fontos tényezők, az nem lehet vitás. Életünk során rájövünk. Nélkülük az élet mindig tartogat számunkra némi meglepetést.
Jól vagy rosszul jövünk ki belőle, nem tudom...
Rajtunk múlik...
(Írtam régen egy cikket. Már majd elfelejtettem. Talán nem baj, ha felidézem? Nekem fontos...)
http://www.felesegek.hu/cikkek/belbecs-avagy-a-noi-lelek/sertodottseg/oldas-es-kotes_6647
A cikket írta: zsoltne.eva
Hozzászólások
fordított időrendi sorrend
Sajnos a barátságnak is vannak nehézségei, mégpedig a távolság, az elszakítottság. Ezeket úgy kell tekinteni, mint a barátság próbáját.
De, hogy a Te gondolataiddal zárjam, jórészt minden "rajtunk múlik"...
Tőletek mindig tanulok valamit. Mégis annyi születésnapot töltöttem már egyedül nem a távolság miatt nem találkoztunk, csak gondolatig jutottam valahányszor eszembe jutott egyik vagy a másik... és bizony egy párszor már "elkéstünk"...
Két barátom, egykor volt társaim és a barátnőm (valamikori osztálytársnőm) "elmentek" azóta. Rajtuk is múlott!
Én már lehet, hogy nem tudok ezen változtatni, de mások még, talán igen.
Puszi!
Köszi lányok!
Tőletek mindig tanulok valamit. Mégis annyi születésnapot töltöttem már egyedül nem a távolság miatt nem találkoztunk, csak gondolatig jutottam valahányszor eszembe jutott egyik vagy a másik... és bizony egy párszor már "elkéstünk"...
Két barátom, egykor volt társaim és a barátnőm (valamikori osztálytársnőm) "elmentek" azóta. Rajtuk is múlott!
Én már lehet, hogy nem tudok ezen változtatni, de mások még, talán igen.
Puszi!
Bár gondolom, ez nem sokat segít.
Utólag is boldog szülinapokat!
Bár gondolom, ez nem sokat segít.
Előre is köszönöm! :-)
De, de, ez is sokat segít. Az elkövetkezendőkben már erre is gondolni fogok.
Előre is köszönöm! :-)