Boszorkánytánc
Látogatók száma: 173
Lassan halad a telihold az éjszakai égen, finom fátyolfelhők úsznak el mellette, időnként meg- megérintve fényes karimáját. Az erdő fái óriás árnyakként nyújtózkodnak a magasba, mint egy-egy széllel táncot járó lény. A sötétség puha takaróként borít be mindent körülöttem. Tegnap még nem volt ilyen hideg...
Sötét köpenyben osonok az ösvényen, amit megannyi könnyű léptű láb taposott már ki előttem az évszázadok alatt. Már nem ijedek meg, ha ág reccsen a lábam alatt, ha a cserjés belekap a ruhámba, vagy ha ismeretlen hang rikolt az éjszaka csendjébe. Nyughatatlan tűz hajt tovább.
Óvatosan lépek elő a fák takarásából a dombtetőn lévő tisztásra. Egyetlen mozdulattal kioldom a köpenyem zsinórját, és a selymes anyag suhogva hull a fűbe. Meztelenül állok, a testemet hűvös szellő járja át, belekap a hajamba és az arcomba fújja. A hidegtől a mellbimbóm fájón megkeményedik... megborzongok...
A telihold ma közelibbnek látszik, mint valaha, ezüstös fénye megvilágítja a tisztást. A hold felé nyújtom mindkét karom, mintha elérném. Lassan táncolni kezdek a bennem rezdülő ritmusra és a zenére, amit a szívemből hallok felcsendülni. A lábam önkéntelenül lép, a csípőm lágyan ringani kezd, és a kezemmel jeleket festek az égboltra és körém mindenhová, hogy a varázslat teljesen betöltsön.
Sóvárgó vágyakozás indul a szívemből, fájón szorítva azt, s miközben egyre erősebben érzem asszonyiságom erejét, a férfira gondolok, aki megérintette a lelkem. A nevét kiáltom az éjszakába, minden érzésemet és szenvedélyes vágyamat belesűrítve a hívásba, hogy megérezze a távolban és elinduljon felém.
- Várlak! Gyere! Siess! - kiáltom újra és újra.
***
A férfi nyugtalanul forgolódik az ágyában, miközben álmodik. Erotikus táncot lejtő nőt lát, aki nem az övé. Futásnak indulna felé, de mintha vízben lenne, a lépései nehezek és lassúak... Mardosó vágy keríti hatalmába... férfiassága hatalmasra duzzad...
- Jövök! Várj! Jövök! - kiáltja, s a saját hangjára ébred az éjszakában.
A digitális óra kijelzőjén 00:01 a pontos idő...
***
- Várlak! Gyere! Siess! - kántálom folyamatosan.
A szél távolra sodorja a hangom, miközben lágyan táncolok a dallamra, amit csak én hallok, és az ütemre, amit csak én érzek egyedül.
- Várlak! Gyere! Siess!
Boszorkánytánc...
Hozzászólások
fordított időrendi sorrend
Akkor marad a giccs:-( hihi
Pinokkió
Egy jó giccs a kedvenceimből:
http://www.felesegek.hu/cikkek/mindennapjaink/mesek-kicsiknek-es-nagyoknak/szivarvanytanc_1062
Különben azt hinnéd, hogy tökéletes vagyok, és annak úgysem tudnék megfelelni. :)
Marad. :)
Különben azt hinnéd, hogy tökéletes vagyok, és annak úgysem tudnék megfelelni. :)
te kéred a kritikát, ha kell, azt mondom, tökéletes;-)
Elfogadtam a véleményed, hogy szerinted giccs, nincs ezzel semmi baj. :)
Az én giccsem. Lehet, hogy igazad van, de utólag nem akarok rajta változtatni. :) Valahogy feleslegesnek tartom ennél.
Olyan, mint feljavítani valamilyen tortát. Azt se lehet igazán, majd a következő sütésnél más receptet alkalmazok. Talán. Ha olyanom lesz. :)
Önfejűd. :)))
Ne mondj mást, mint amit gondolsz!
Elfogadtam a véleményed, hogy szerinted giccs, nincs ezzel semmi baj. :)
Az én giccsem. Lehet, hogy igazad van, de utólag nem akarok rajta változtatni. :) Valahogy feleslegesnek tartom ennél.
Olyan, mint feljavítani valamilyen tortát. Azt se lehet igazán, majd a következő sütésnél más receptet alkalmazok. Talán. Ha olyanom lesz. :)
Önfejűd. :)))
Tudom én, hogy nem csak én vagyok fafejű:-)))
Na jó, igen, egyenlő, de én nem akarom, hogy egyenlő legyen, tehát nem az. :))))
Szerintem ez tipikus női, logikus érvelés. Ugye, hogy csak igazam lehet? :))))
Naugye!? :))))
Az önfejű nem egyenlő a fafejűvel!!! :))))
Na jó, igen, egyenlő, de én nem akarom, hogy egyenlő legyen, tehát nem az. :))))
Szerintem ez tipikus női, logikus érvelés. Ugye, hogy csak igazam lehet? :))))
Naugye!? :))))
Olvasd el Gayát!
Mostantól megkülönböztetjük az álomszerű-giccset és a valóság-giccset, mint két irodalmi műfajt. :)
Olvasd el Gayát!
A tánc is egyfajta érzelem kifejező eszköz. Gayánál a fájdalmat, a szomorúságot fejezte ki az a tánc..., Donnánál pedig a boldogságot..., nálam tudod mit szokott kifejezni?... valami egészen mást. Inkább nem mondom, az is egyfajta érzelem, csak más lett a végeredménye. És az sem mindegy, hogy álom-e, vagy valóság.
Volt, hogy én is, amikor nem látta senki a kellemes zene hatására lejtettem egyet, a társaságom, saját magam volt és a csillagos ég. :-)
Éva
Köszönöm, DARC! Bátran szólj máskor is, ha van valami észrevételed!
Kedves Pinokkió!
A tánc is egyfajta érzelem kifejező eszköz. Gayánál a fájdalmat, a szomorúságot fejezte ki az a tánc..., Donnánál pedig a boldogságot..., nálam tudod mit szokott kifejezni?... valami egészen mást. Inkább nem mondom, az is egyfajta érzelem, csak más lett a végeredménye. És az sem mindegy, hogy álom-e, vagy valóság.
Volt, hogy én is, amikor nem látta senki a kellemes zene hatására lejtettem egyet, a társaságom, saját magam volt és a csillagos ég. :-)
Éva
Nem arról van szó. A két írás közt az a különbség, hogy az egyik több síkban íródik (emberek, időjárás, főszereplő), a másik nem tud kilépni a saját kis köréből. Ezt tettem szóvá.
Üdv,
Pinokkió
Szia Éva!
Nem arról van szó. A két írás közt az a különbség, hogy az egyik több síkban íródik (emberek, időjárás, főszereplő), a másik nem tud kilépni a saját kis köréből. Ezt tettem szóvá.
Üdv,
Pinokkió
Te biztattál! Nekem ez az egész Coelho portobellói boszorkányára hajaz. Abból a könyvből sem értettem semmit, többszöri nekifutásra tudtam csak kiolvasni. Én túl racionális vagyok a boszorkánysághoz, a mágiához, a misztikumhoz valószínűleg. Talán a fiúk is azért mondják, h giccs, mert semmi racionalitás nincs benne, csak érzékek/érzetek. Azzal egyet tudok érteni, h van nők számára befogadható írás és van a férfiak számára kedvesebb írás. Nehéz a másik nem számára elfogadhatót írni. Én is be szoktam időnként gurulni egyik vagy másik hímnemű szerző vaskos férfiúi humorán ill. gondolati begyepesedettségén/merevségén. :-)
Azt a könyvet nem olvastam, csak a Salemi boszorkányokat A. Millertől, de ott más volt a lényeg.
Hiába, nem kicsit különbözünk a másik nemtől - szerencsére. :)
Szia DJ! Még engem is megrázott, persze jó értelemben az írásod érdekes...! Pusz Orsolya
Köszi! :)
Kedves Pinokkió!
A tánc is egyfajta érzelem kifejező eszköz. Gayánál a fájdalmat, a szomorúságot fejezte ki az a tánc..., Donnánál pedig a boldogságot..., nálam tudod mit szokott kifejezni?... valami egészen mást. Inkább nem mondom, az is egyfajta érzelem, csak más lett a végeredménye. És az sem mindegy, hogy álom-e, vagy valóság.
Volt, hogy én is, amikor nem látta senki a kellemes zene hatására lejtettem egyet, a társaságom, saját magam volt és a csillagos ég. :-)
Éva
Itt az eredeti, így mindenkinek teljesül a kívánsága. :)
Köszönöm a véleményt! Jól látod a női oldalt nagyon! :)
Az, hogy giccs nem akkora baj. Tiszta érzékiséget írtál le ilyen eszközökkel. Minden giccs ami már egyszer megismétlődött. Te nem mentél át a határán, tehát nem negédes, szirupos, törökmézes figura. El tudom fogadni az érzéseidet.
Ha esetleg találkozol legelő hét törpével azt azért ne írd meg, mert lehet, hogy csak virágot szednek.
Egy szimpla naplemente is giccs állítólag (úgy megfestve). Ha egy cicus egérlyukból sajtos gombolyagot görget kifelé icurka-picurka kezecskéjével, már lehet, hogy a hard giccs kategóriába tartozik. Vagy, ha a bánatos tekintetű őzike átharapja az oroszlán torkát, az sem tűnik életszerűnek.
:-))))))))))
Tamás
Dunnácska!
Az, hogy giccs nem akkora baj. Tiszta érzékiséget írtál le ilyen eszközökkel. Minden giccs ami már egyszer megismétlődött. Te nem mentél át a határán, tehát nem negédes, szirupos, törökmézes figura. El tudom fogadni az érzéseidet.
Ha esetleg találkozol legelő hét törpével azt azért ne írd meg, mert lehet, hogy csak virágot szednek.
Egy szimpla naplemente is giccs állítólag (úgy megfestve). Ha egy cicus egérlyukból sajtos gombolyagot görget kifelé icurka-picurka kezecskéjével, már lehet, hogy a hard giccs kategóriába tartozik. Vagy, ha a bánatos tekintetű őzike átharapja az oroszlán torkát, az sem tűnik életszerűnek.
:-))))))))))
Tamás
Kár, hogy tegnap felhős volt az ég ... én is megnéztem volna egy dombtetőn :-)
Nem hiszek a boszorkányokba, meg a szellemekbe sem. Lehet egyszer a Luca székét ki kellene próbálni. Üdv Éva.