Szabadság, egyenlőség
Látogatók száma: 593
Valamikor egy időben barátaimmal elég sokat bulizgattam. Volt hogy csak késő este értem haza, akkor se józanul. A feleségem ezeket a kis kitérőimet igen toleránsan viselte. Egy darabig...
Amikor már sokadjára hívott meg Feri és István, nekem is vissza kellett őket hívni még egy utolsó körre. Na ez az utolsó kör nem kellett volna! Amikor reggel otthon ébredtem a fürdőszoba kádban, kabátostul, cipőstül..., elkezdtem gondolkodni. Vagyis kezdtem volna, ha szét nem esik a fejem a fájdalomtól! -Milyen nap van? -kérdeztem magamtól?! -Talán hétvége, szombat. Amikor a kávéfőző sistergését hallottam, majd a lépcsőn a halk lépéseket a fürdő felé, akkor már sejtettem... -Szombat van, megint berúgtam és az én drágám már hozza is a kávémat a fürdőkádba! -Jézusom?! -kiáltottam fel magamban! -Hát én egy állat vagyok! -Hogyan lehetne ezt helyrehozni. -Itt van nekem a világ legrendesebb asszonya, és én meg?! -Azt hiszem már itt nem segít a szokásos virág a szomszéd virágárustól. -Valami mást kell kitalálnom.
Amikor belépett, és olyan édesen, sajnálkozva nézett rám, ahogy ilyenkor szokott, azt hiszem az önbecsülésem a porba, vagy meghatározhatatlan mélységbe süllyedt. Nem kiabált, nem vitázott, csak kedvesen hozta a kávémat, mint szombatonként rendesen -az ágyba-, ... most a kádba!
Felhörpintettem, és odaadóan, bűnbánóan rápillantottam...
-Tibi, akkor ma mehetek a csajokkal a chippendales bulira este? -kérdezte.
Ha már nem hörpintettem volna fel a kávémat, akkor most biztos megfulladok, de így csak néztem rá bambán.
-Hová szeretnél menni??? -kérdeztem meglepetésemben.
-Juciékkal chippendales bulira. -Tegnap te voltál bulizni, ma én megyek... -Majd ágyazz meg nekem légyszives..., a kádban! -mondta, és egy mosollyal kifordult a fürdőből!
Utólag:
Ami érdekes, azóta remekül működik a házasságunk, kicsit kevesebbet járok el a haverokkal, és ő néha el-el megy a barátnőivel szórakozni. Ilyenkor én mindig előkészítem a fürdőkádat. És amikor az ilyen reggeleken mégis az ágyba lopódzkodva mellettem ébred, jókat nevetünk..., közösen!
A cikket írta: Pinokkió
Hozzászólások
fordított időrendi sorrend
Tényleg írj!:-)))
Csajok, hála és köszönet az elismerésért,
majd nyomok nektek egy-két 5*-ot!
Amúgy, higgyétek el, létezik az a férfi..., ha nem is én vagyok:-)))
De tényleg ne a pontverseny miatt adjatok nekem csillagokat!
Az a pár tasak tea csak nem visz el benneteket abba az irányba, hogy el se olvassátok a cikkemet?!
Tényleg ennyire jó?
Kérek 4-est is! :-)))
Nekem az lett volna az első hogy a kádba a zuhanyt a fejére engedem!!:)
Ha kávét főzök neki ráöntöm az biztos!!!!
Egyébként nagyon tetszett tényleg!!!
Válasz erre: cintia23
jó a cikk.
sokkal többet használ egy ilyen megoldás, mint a dac, vagy a veszekedés, a megfedés, a kioktatás.
gratulálok problémamegoldásotokhoz, le a kalappal előttekek!
:)
Válasz erre: kiki64
nagyon jó történet, melyet áthat a megoldás, amit lehet így is.
sokkal többet használ egy ilyen megoldás, mint a dac, vagy a veszekedés, a megfedés, a kioktatás.
gratulálok problémamegoldásotokhoz, le a kalappal előttekek!
:)
Válasz erre: Pinokkió
Ha a bizalom a kapcsolat alapja, a szeretet az építőköve, akkor a humor a malter;-)
:)
Válasz erre: kiki64
ezt még nem hallottam, nem olvastam, de nagyon frappáns megfogalmazás
:)
Válasz erre: Pinokkió
...mert én találtam ki és neked írtam;-)
köszönöm
:)
Válasz erre: kiki64
wow!
köszönöm
:)
Bár én is voltam kiütve régebben, de már nincs helye az életemben ilyen jellegű kilengéseknek....de még hosszú élet vár rám, egyszóval sosem lehet tudni.
Ami viszont biztos, hogy amióta házasságban élek, már nem egyszer volt részem párom részéről ilyen kedves megnyilvánulásra, már nem is számolom :-((
Válasz erre: franci
Ismerős helyzet,....
Bár én is voltam kiütve régebben, de már nincs helye az életemben ilyen jellegű kilengéseknek....de még hosszú élet vár rám, egyszóval sosem lehet tudni.
Ami viszont biztos, hogy amióta házasságban élek, már nem egyszer volt részem párom részéről ilyen kedves megnyilvánulásra, már nem is számolom :-((
Erről szól a cikk, hogy miképpen lehet ezt kezelni! Láto(m)d neked (és hasonló cipőben járó barátnőidnek) írtam a cikket, olvasd figyelmesen...
Néha lazítani kell a nyomáson, amit magunk helyezünk magunkra és utána nem ":-((" jeleket fogsz nekem küldeni, hanem ":-))"-t !!!!
Válasz erre: Palfi Istvan
Nagyon tetszett es van benne igazsag.Udv;Istvan.
Persze nem minden igaz, de a valóságalap az +van!
Ellentétben a sok macsó barátommal, szeretek liberálisan gondolkodni. Tudod: -Nekem szabad, ja, a feleségemnek?! Persze, hogy NEM!!! Na ettől kiráz a hideg!
Ezt a jelenséget ismerem. Csak azt nem tudom, hogy miért van az, hogy nekem a hátamon már benyomódott a dugó helye. Talán azért, hogy kényelmesebb legyen a fekvés. Nálunk szóról, szóra ez van, azzal az árnyalatnyi különbséggel, hogy kávét nem kapok, mosoly sincs, és a jó szóra is heteket kell várni. Viszont reggelre a kád már a lépcsőházban van.
Tetszett az írásod.
Tamás