Szabadság, egyenlőség
Látogatók száma: 593
Valamikor egy időben barátaimmal elég sokat bulizgattam. Volt hogy csak késő este értem haza, akkor se józanul. A feleségem ezeket a kis kitérőimet igen toleránsan viselte. Egy darabig...
Amikor már sokadjára hívott meg Feri és István, nekem is vissza kellett őket hívni még egy utolsó körre. Na ez az utolsó kör nem kellett volna! Amikor reggel otthon ébredtem a fürdőszoba kádban, kabátostul, cipőstül..., elkezdtem gondolkodni. Vagyis kezdtem volna, ha szét nem esik a fejem a fájdalomtól! -Milyen nap van? -kérdeztem magamtól?! -Talán hétvége, szombat. Amikor a kávéfőző sistergését hallottam, majd a lépcsőn a halk lépéseket a fürdő felé, akkor már sejtettem... -Szombat van, megint berúgtam és az én drágám már hozza is a kávémat a fürdőkádba! -Jézusom?! -kiáltottam fel magamban! -Hát én egy állat vagyok! -Hogyan lehetne ezt helyrehozni. -Itt van nekem a világ legrendesebb asszonya, és én meg?! -Azt hiszem már itt nem segít a szokásos virág a szomszéd virágárustól. -Valami mást kell kitalálnom.
Amikor belépett, és olyan édesen, sajnálkozva nézett rám, ahogy ilyenkor szokott, azt hiszem az önbecsülésem a porba, vagy meghatározhatatlan mélységbe süllyedt. Nem kiabált, nem vitázott, csak kedvesen hozta a kávémat, mint szombatonként rendesen -az ágyba-, ... most a kádba!
Felhörpintettem, és odaadóan, bűnbánóan rápillantottam...
-Tibi, akkor ma mehetek a csajokkal a chippendales bulira este? -kérdezte.
Ha már nem hörpintettem volna fel a kávémat, akkor most biztos megfulladok, de így csak néztem rá bambán.
-Hová szeretnél menni??? -kérdeztem meglepetésemben.
-Juciékkal chippendales bulira. -Tegnap te voltál bulizni, ma én megyek... -Majd ágyazz meg nekem légyszives..., a kádban! -mondta, és egy mosollyal kifordult a fürdőből!
Utólag:
Ami érdekes, azóta remekül működik a házasságunk, kicsit kevesebbet járok el a haverokkal, és ő néha el-el megy a barátnőivel szórakozni. Ilyenkor én mindig előkészítem a fürdőkádat. És amikor az ilyen reggeleken mégis az ágyba lopódzkodva mellettem ébred, jókat nevetünk..., közösen!
A cikket írta: Pinokkió
Hozzászólások
időrendi sorrend
Nem kellett csinálni, ment az magától, mivel az apjától is csak jót tanulhatott. Hogy a vejem, olyan volt, amilyen, annak lehetett tulajdonítani, mert tíz éves korában meghalt az anyja, és attól a pillanattól fogva, irányíthatatlanná vált. Most fogodzkodj meg, mert ritkán olvasol ilyet. Az apja soha meg nem ütötte, amit szép szóval nem tudott elérni nála, azt ráhagyta. Most pisloghatsz! Az alaptermészete volt jó, a vejem a génjein keresztűl örökölte, csak nem volt, ami felszínre hozza nála. Egyébként nagyon jó a kapcsolatunk.
Úgy észlelem, te nem ebbe a kategóriába tartozol
Most fogódzkodj meg! :-)
A génsebészet tegnapi állása szerint, még nem találták meg a DNS-láncban a jó vej kialakulásáért felelős szakaszt, de reménykedjünk, hogy ha mégis előkerülne az a rész onnantól kezdve tudományos alapon is elő lehet állítani az ilyen férfiakat. De addig ti „ a kedves mamák”, „itt van azanyád” névre fogtok hallgatni.
És most pisloghatsz. :-)
Abban lehet, hogy igazad van, hogy én más kategóriába tartozom. Mondjuk abba a kategóriába, akik rendet tartanak a tyúkólban! :-)))))))))))))))
Tamás
Kedves Jutka
Akinek ilyen bőbeszédű anyósa van az jobb ha meghúzza magát. Mit hallgathatott a szegény vejed, mígnem mintaférjet farigcsáltatok belőle.
Tamás
Úgy észlelem, te nem ebbe a kategóriába tartozol
Igen, akad ilyen férfi. Az én egyik vejem (nagyon fiatalon kerültek össze a lányomma) nem a jó férjek táborába tartozott; állandóan haverozott és csavargot. Az ivászet nem volt rá jellemző. A lányom lelkileg sokat szenvedett emiatt, de imádta a férjét, és ő tudta ezt. Egyszer történt valami ( nem aszónak valódi értelmébe megcsalás), amikor a vejem rádöbbent, hogy elvesztheti a feleségét, és lekerült a toplista magaslatáról... Na, itt volt egy néhány napos csata közöttük, de ami következett engem is meglepett. A vejem felhagyott a csavargással, haverozással, és kitűnő férj és apa vált belöle. Azóta van három gyerekük, csak a munkának és a három gyereknek élnek, na és egymásnak. Elmondhatom, álomházasság lett az ővék, a gyerekek kiegyensúlyozottak, jól tanulnak és jól neveltek, az apjukra felnéznek. Egy dologgal nincs kibékülve a vejem; ő versenyszerűen bokszolt, de a 14 éves fia írtózik az erőszakos sporttól. Neki az autóversenyzés, a Forma 1 a mindene.
Ezt csak példának írtam le.
Akinek ilyen bőbeszédű anyósa van az jobb ha meghúzza magát. Mit hallgathatott a szegény vejed, mígnem mintaférjet farigcsáltatok belőle.
Tamás
Ezt csak példának írtam le.
Imádom a humort, illetve a szellemességet(eze kettő, csak rokonságban van egymással), s ennél fogva a cikked is lebilincselt, kár, hogy nem a saját tapasztalatodból merítetted. A való életnek ilyennek kellene lenni, mit ahogy leítad, és biztos létezik is ilyen, de ritka, mint a fehér holló. A feleségről még el tudok képzelni, egy ilyen okos húzást, de egy férjről nem, hogy egycsapásra megváltozna.
Gondolom az egyenlőség nálatok arra is kiterjed, hogy te is mehetsz a chippendales bulira. Csak akkor szükséged lesz egy szivárványos, szegecselt bőrtangára.
... még jó, hogy a tintásüveg nem vonja felelősségre az írót...
Ne aggódj, vannak sorstársaid, akiknek szintén ajtón kívül kezdődik a fürdőkád.
/Ja, ez olyan tanmese lett volna a csajoknak, csakhogy a szájukból ezután ne essen ki a sajt./
Szia, Pinokkió!
Ezt a jelenséget ismerem. Csak azt nem tudom, hogy miért van az, hogy nekem a hátamon már benyomódott a dugó helye. Talán azért, hogy kényelmesebb legyen a fekvés. Nálunk szóról, szóra ez van, azzal az árnyalatnyi különbséggel, hogy kávét nem kapok, mosoly sincs, és a jó szóra is heteket kell várni. Viszont reggelre a kád már a lépcsőházban van.
Tetszett az írásod.
Tamás
Ne aggódj, vannak sorstársaid, akiknek szintén ajtón kívül kezdődik a fürdőkád.
/Ja, ez olyan tanmese lett volna a csajoknak, csakhogy a szájukból ezután ne essen ki a sajt./
Ezt a jelenséget ismerem. Csak azt nem tudom, hogy miért van az, hogy nekem a hátamon már benyomódott a dugó helye. Talán azért, hogy kényelmesebb legyen a fekvés. Nálunk szóról, szóra ez van, azzal az árnyalatnyi különbséggel, hogy kávét nem kapok, mosoly sincs, és a jó szóra is heteket kell várni. Viszont reggelre a kád már a lépcsőházban van.
Tetszett az írásod.
Tamás
Nagyon tetszett es van benne igazsag.Udv;Istvan.
Persze nem minden igaz, de a valóságalap az +van!
Ellentétben a sok macsó barátommal, szeretek liberálisan gondolkodni. Tudod: -Nekem szabad, ja, a feleségemnek?! Persze, hogy NEM!!! Na ettől kiráz a hideg!
Ismerős helyzet,....
Bár én is voltam kiütve régebben, de már nincs helye az életemben ilyen jellegű kilengéseknek....de még hosszú élet vár rám, egyszóval sosem lehet tudni.
Ami viszont biztos, hogy amióta házasságban élek, már nem egyszer volt részem párom részéről ilyen kedves megnyilvánulásra, már nem is számolom :-((
Erről szól a cikk, hogy miképpen lehet ezt kezelni! Láto(m)d neked (és hasonló cipőben járó barátnőidnek) írtam a cikket, olvasd figyelmesen...
Néha lazítani kell a nyomáson, amit magunk helyezünk magunkra és utána nem ":-((" jeleket fogsz nekem küldeni, hanem ":-))"-t !!!!
Bár én is voltam kiütve régebben, de már nincs helye az életemben ilyen jellegű kilengéseknek....de még hosszú élet vár rám, egyszóval sosem lehet tudni.
Ami viszont biztos, hogy amióta házasságban élek, már nem egyszer volt részem párom részéről ilyen kedves megnyilvánulásra, már nem is számolom :-((
wow!
köszönöm
:)
...mert én találtam ki és neked írtam;-)
köszönöm
:)
ezt még nem hallottam, nem olvastam, de nagyon frappáns megfogalmazás
:)
Ha a bizalom a kapcsolat alapja, a szeretet az építőköve, akkor a humor a malter;-)
:)
nagyon jó történet, melyet áthat a megoldás, amit lehet így is.
sokkal többet használ egy ilyen megoldás, mint a dac, vagy a veszekedés, a megfedés, a kioktatás.
gratulálok problémamegoldásotokhoz, le a kalappal előttekek!
:)